150733. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet daruk gémmozgatására

Megjelent: 1964. március 33. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.733 SZÁM Nemzetközi osztály: . Magyar osztály: B 66 c PE-417 ALAPSZÁM 35 b 3 _ 5 Szerkezet daruk gémmozgatására Péter István oki. gépészmérnök és Csontos Kálmán oki, gépészmérnök, , mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1980. július 8. A billenőgémes daruk egyik legfontosabb része a gémet mozgató szerkezet, mely az egész daru rendszerét karakterizálja. Az ismert gémmozgató szerkezetek mechanikus változatainál fogasív és fogasléc révén történik a mozgás közvetítése a gémbillentésre szolgáló motortól a gémhez. Az ilyen szerkezetek előállítása igen körülményes és drága, s az üzemük sem kielégítő. Előállításuk azért nehéz, mert a fogasívek és fogaslécek a gépiparban általánosan használt hasonló elemek­hez képest jóval nagyobb méretűek. Ilyen nagy méretű fogazott elemek előállítása szinte kizáró­lag úgy történik, hogy több részből készítik el, s e részeket hegesztéssel építik össze. Hegesztés után a fogazott elemeket hőkezelni kell. A hőkezelés céljára különlegesen nagy méretű hőkezelő ke­mencét kell építeni, mely alkalmas e nagy foga­zott elemek befogadására. További nehézség, hogy ilyen nagy méretű fogazott elemeknél a fogazás elkészítése az arra vonatkozó szigorú pontossági előírások betartása mellett csak igen drága, kü­lönleges szerszámgépeken (célgépeken) történhet. A megmunkálás, hegesztés és hőkezelés során ezek az elemek vetemednek, így elkerülhetetlen azok egyengetése. Az előállításnál jelentkező fent felsorolt nehéz­ségeken kívül a szerelésnél is sok probléma me­rül fel. Ezek közül legsúlyosabb az egymásba kap­csolódó fogazott elemek beállítása úgy, hogy a fogak alkotói párhuzamosak legyenek. Ez leg­többször nem is biztosítható, tekintettel arra, hogy a kapcsolódó fogazott elemek a daru külön­álló független vasszerkezeti részein vannak rög­zítve. Az előállításnál és a szerelésnél elkerül­hetetlen pontatlanságok miatt az együttműködő fogazott elemek között a kívánatos legördülési viszonyok nem biztosíthatók. A fogazott elemeket tartalmazó gémmozgató szerkezetek esetén a gém­hez közvetlenül kapcsolódó vonóelemeknél rugó­zást kell biztosítani a lökésszerű terhelésekből származó dinamikus igénybevétel csillapítása cél­jából. A gémmozgató szerkezetek másik ismert meg­oldásánál hidraulikus úton történik a gém moz­gatása. Ilyen megoldásnál a gém és a daru egyéb része között hidraulikus henger és a benne levő dugattyú képezi a kapcsolatot. A hidraulikus megoldás esetén is számos nehézség merül fel úgy az előállításnál, mint a működtetésnél. Itt is nagy nehézség pl., hogy a hidraulikus szervek szokat­lanul nagy méretűek, így az előállítás, illetve a megmunkálás csak különleges berendezések segít­ségével, drágán eszközölhető. E megoldásnál még szigorúbb követelmények lépnek fel a pontossá­got illetően. A hidraulikus szervek gyártásánál szintén előáll a hőkezelés szükségessége, tekin­tettel arra, hogy a hegesztések elkerülhetetlenek. A hőkezelés céljára ugyancsak különlegesen nagy méretű hőkezelő kemence kell. A szerelésnél ha­sonló nehézségek jelentkeznek, mint a fogazott elemeket tartalmazó mechanizmusnál, mert a hid­raulikus szerkezetnél is a hidraulikus henger és dugattyú a daru más-más vasszerkezetéhez kap­csolódik, így azok pontos összeillesztése igen ne­héz s a legtöbbször nem is biztosítható a kívánt pontossággal. Az üzemeltetésnél újabb probléma, a hidraulika olajának a környezeti hőmérséklettel változó viszkozitása, mely közvetlen hatással van az üzem stabil voltára. További probléma a tö­mítések jóságának biztosítása. A találmány olyan gémmozgató szerkezet, amely mentes a fenti hiányosságoktól, mert egyszerű eszközökkel olcsón előállítható, üzemeltetése sem vet fel különös problémát. E szerkezet" elemei nem támasztanak olyan különös pontossági igényeket, mint a fogazott elemek és a hidraulikus beren­dezés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom