150715. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a szélességükben egybe-vert csipkecsíkok hosszirányú szétválasztásához, főként háló (tüll) csipkéhez

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.715 SZÁM Nemzetközi, osztály: FA—51]. ALAPSZÁM Magyar osztály: D-04-c 25 b 24—27 Eljárás a szélességükben egybevert csipkecsíkok hosszirányú szétválasztásához, főként háló (tüll) csipkéhez VEB Falkensteiner Gardinen- >jnd Spiízenweber eien, cég, Falkenstein (Vogtl), NDK Feltalálók: Belssner Heinz, Falkenstein, Herpieli Walter, Falkenstein, Pönitz Wilfried, Plauen (NDK) A bejelentés napja: 1981. október 31. A találmány tárgya eljárás csipkecsíkok hosszirányú szétválasztásához. Ismeretes, hogy a csipkecsíkokat túlnyomórészt egyszerre nagy szélességben verve állítják elő úgy, hogy sok egyes csík fekszik egymás mellett. Az egyes csíkokat húzószálnak vagy osztószálnak nevezett szálak tartják össze. Miután az árut így nyersen előállították, következik a szélesáru nemesítése, amelynek során az összetartó szálakat kézzel kihúzzák, eltávolítják és ezáltal az áru csipkecsíkok alakjában készáruként jelenik meg. Az eljárás, amelynél a csipkecsíkokat az osztó-, illetőleg összetartó szálaknak kézzel való kihúzásával választják szét, nagymértékben munkaigényes. Ezenfelül az összetartó szálaknak kézzel való kihúzása a készáru külső megjelenését és kikészítését (appretúráját) hátrányosan befolyásolja. A találmánynak az a feladata, hogy a szélességben egybeillesztve gyártott nyersárut a nemesítés után az osztó-, illetve összetartó szálaknak eltávolításával csipkecsíkokra válasszuk szét. Ezt a feladatot a találmány szerinti eljárás a következőképpen végzi. A nyersáru előállítása során az egyes csipkecsíkoknak a szegélyein egyegy összetartószálat gyártásszerűen bedolgoznak úgy, hogy csak simán, laposan feküdjék a csipkeszegély alsó, vagy felső oldalán, és csak ott kapcsolódjék, meghatározott távolságokban, ahol a csipkeszegélyen hurok, ill. nyílás (lyuk) található. Az összetartószálak bekötése folytán kialakított hurkokban be van kötve még további szál is, amely könnyen olvadó textilanyagból, pl. polivinilklorid-selyemszálból áll és amit a következőkben olvadószálnak fogunk nevezni. Lehetséges az is, hogy két olvadószállal és egy összetartószállal dolgozunk. Ekkor a két olvadószál a csipkeszegélyeken van bekötve, és ezeket egy összetartószál fogja össze. A nyersáru nemesítése után következik — hőhatás alkalmazásával — a mechanikai szétválasztási művelet. Az árut hevítőtéren vezetjük át, miközben az olvadószálak megolvadnak. A megolvadt maradványok részben a földre hullanak, részben ráragadnak, ül. rásülnek az összetartószálak által képszett hurkokra. A hevítőtérben illetve röviddel ezután a szétválasztott csipkecsíkokat rézsútosan lefelé, az összetartó szálakat az olvadék maradványokkal együtt rézsútosan felfelé húzzuk. A szétválasztás — szakítás időpontját a hevítőtérben eltolhatóan alkalmazott egy vagy több osztósínnel szabályozhatjuk. A találmányt részleteiben a rajzon vázolt példaképpen! kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra felülnézetben mutatja a keskeny csipkeszövedéknek (amit valencienne csipkének is neveznek) alakját csipkeszéllel együtt, ahol az 1 olvadó-, illetve bobinaszál polivinilkloridselyemből van. Ez a 2, 3 összetartószálakkal, ezek pedig a valencienne csipkecsíkok 4, 5 szegőszálaival kapcsolódnak, amint ez a kötésképből látható. A 2. ábra az olvadási és szétválasztási folyamatot szemlélteti. A teljesen kész csipkeszövetet a 6 árutekercsről hevítőtéren vezetjük át, amely a két félrehajtható 7, 8 fűtőegység és a 9 reflektor között van. A polivinilklorid-selyemből levő 1 olvadószálnak olvadási folyamatát a 10 osztósínnel végzett szétválasztási folyamat segíti elő. A 2, 3 összetartószálakat a rásült polivinilkloridmaradványokkal együtt rézsútosan felfelé húz-