150710. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus felületvizsgáló, valamint felületösszehasonlító készülék

Megjelent: 1964. március 81. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Nemzetközi osztály; G 01 b ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.710. SZÁM' DE—375. ALAPSZÁM Magyar osztály: 42 b 9-13 Pneumatikus Mületvizsgáló, valamint f eiületősszehasonlító készülék Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin intézel, Berlin-Adlershof, (NDK) Feltalálók: Dr. Lehmann Kudolf mérnök, Berlin-Grünau (NDK), Wiemer Arthur mérnök, Schulzendorf/Teltow (NDK) A bejelentés napja: 1960. december 22. A találmány olyan pneumatikus vizsgáló készülékre vonatkozik, mellyel két felület minősége objektíven összehasonlítható, előnyösen két azonos technológiai eljárással előállított felület összehasonlítására. A felület minőségének megítélésére lényegében kétféle eljárás használatos: 1. A felület minőségi (qualitativ) összehasonlítása egy mintadarabbal. 2. Mennyiségi (quantitativ) meghatározás, vagy jelzőszám (index) alapján, mely a felület mértéke, vagy profilkeresztmetszet ábrázolásával diagram formájában. Míg a felület összehasonlítása egy mintadarabbal még tisztán szubjektív, mivel a szemle fegyverzetlen, vagy felfegyverzett szemmel, vagy közvetlen érzékeléssel, vagy alkalmas technikai segédeszközzel, például tűvel, vagy réztárcsával történik, addig a felület mennyiségi meghatározására, a második eljárás szerint, a különböző elveken alapuló készülékek egész sora fejlődött ki. A felületek quantitativ meghatározására szolgáló mérőkészülékek elektromos, vagy pneumatikus elven működnek. A felületek különböző jellemző értékeinek közlésére és a felület alakjának regisztrálására azonban ezek általában igen drágák és durva üzemi használatra kevésbé alkalmasak; a mérési idők aránylag hosszúak. Az optikai alapokon működő készülékek üzemi alkalmazása igen kényes, nehezen kezelhetők és aránylag szűk felhasználási lehetőséggel rendelkeznek, így az olaj emulziós fénymetszeti készülékek csak 1 /.ím feletti érdességmélységű érdes felületek mérésére alkalmas. Ezzel szemben az interferencia mikroszkóp kizárólag 1 /mi alatti érdességmélységű felületek vizsgálatára használható. Üzemi használatra a legalkalmasabb felületvizsgáló készülékek pneumatikus elven működnek, mivel ezen eljárás szerinti készülékek igen egyszerűek, robusztus építésűek, valamint gépre felszerelhetők és a mérési értéket aránylag gyorsan mutatják. Az eddig ismeretessé vált pneumatikus felületvizsgáló eljárások azon elven alapulnak, hogy egy érdes sík felület és egy éles él között, mely élt a felületre helyezünk fel, egy szabálytalanul határolt rés keletkezik, melynek szabad keresztmetszete lényegében a vizsgálat felület alakjától és érdességmélységétől függ. Ha ezen felületre ráhelyezett kör alakú, vagy más geometriai alakú résen keresztül levegőt eresztenek át, úgy az átáramló levegő ossz mennyisége a szabad keresztmetszettől, vagyis a felület durvaságától (érdességétől) függ. Az átáramlott levegő mennyisége közvetlen mérhető és az az érdesség mértékéül szolgálhat. Mivel azonban az átáramló levegő mennyisége igen csekély, tehát nehezen mérhető és ezért a mérőfúvóka által előállított rés elé egy helytálló fúvókát helyeznek el, és a fej- és mérőfúvóka közti nyomást, melynek nagyságát a beáramló levegő mennyisége befolyásolja, az érdesség mértékéül használják. Az első mérői'uvókánál az éles peremet, a haj szálvonálhoz hasonlóan mereven képezték ki. E kivitelnek az a hátránya, hogy az éles perem a felület makroszerkezetéhez nem alkalmazkodik. Minden mérőfej ezért csak egy meghatározott testformához használható. Például sík, vagy henger alakhoz az átmérő előre megadandó. Ezenkívül szilárd fejfúvóka használatánál az érdesség mérési határa erősen korlátozott. Egy további kivitelnél az éles peremet nem kör alakúan, hanem meander alakűan, egy vékony