150702. lajstromszámú szabadalom • Éregyesítő készülék

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG >«r -íj-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.702 SZÁM Nemzetközi osztály: Magyar osztály: A 61 b ZA-227 ALAPSZÁM 30 a 8-3 9 Éregyesítő készülék Dr. Záborszky Zoltán sebész és baleseti sebész-szakorvos, Budapest A bejelentés napja: 1961. május 19, Nagyobb ütőerek és gyűjtőerek sérülését szükséges helyreállítani, ellenkező esetben a sérült elvérezhet vagy elhalhat az ér által ellátott testrész. Az érsérülések ellátása történhet kézi vagy gépi varrattal. Kézi varrat esetében az érszéleket kiperemezve és egyeztetve az érfalat átöltjük, majd a fonalat csomózzuk. Ily módon varrjuk végig az ér sérülését. Gépi érvárrásnál az érszéleket ugyancsak kiperemezzük és egyeztetjük, az egyes öltéseket helyettesítjük kapcsokkal. Az egyes kapcsok az eddig használt gépi érvarrásoknál ugyancsak átöltik az érfalat. Úgy kézi mint gépi varrás esetében arra törekszünk, hogy az ér belhártyájának a sérülését lehetőség szerint a minimálisra csökkentsük, mert ennek a rétegnek sérülését gyakran követi az ér rögösödésc (thrornbózis), mely az érvarrat eredményét veszélyezteti. Bejelentésem célja, hogy az érvarrás gépesítésével az eljárást gyorsabba, egyszerűbbé tegyem és az eddig nem használt kapcsok segítségével elkerüljem az ér belhártyájának sérülését, ezzel csökkentve az érvarrás veszélyeit. Az éregyesítő készülék automatizált kapocsrakó, mely ütőerek és gyűjtőerek teljes harántsérülését vagy folytonosságuk megszakadását kapcsokkal egyesíti. A V alakú kapcsokat — melynek végein kis horog van és szövetbarát anyagból készült — az egyesítendő csipesszel egyeztetett érre a készülék ráhelyezi és összezárja. Ez a kapocs átfogja az. ér külső és izomrétegét anélkül, hogy megsértené az érbelhártyáját, ellentétben az eddig használt kézi és gépi érvarrásokkal, ahol a varrat az ér összes rétegét átfogja. Az ér belhártyájának sérülése az ismert érrögösödés veszélyét rejti magában és ezzel veszélyezteti az érvarrat eredményét. A V alakú horgas kapocs az ér külső rétegeiben úgy megtapad, hogy a vérnyomás ellenére az egyesített érvégeket biztosan rögzíti. Ezt igazolja számos modell- és állatkísérlet. A találmány tehát éregyesítő készülék ütőerek és gyűjtőerek harántsérüléseinek vagy folytonosságuk megszakadásának kapcsokkal való egyesítésére, azzal jellemezve, hogy az csukló körül elforduló keresztezett szárakkal ellátott oly fogóként van kialakítva, melynek egyik szára felső részén a törzsrészt és az arra oldhatóan erősített V alakú kapcsokat tartalmazó tárat tartja, amíg a másik szára felső részéhez két olyan tolórúcl illetve lemez csatlakozik, melyek az említett törzsrészben egyenesbe vannak vezetve és melyek közül az egyik villás és egy soron levő kapocsnak a tárból a csőrbe történő előretolására, a másik pedig; ennek a kapocsnak szögemeltyű útján a hajlítására való A találmányt közelebbről a rajz ábrái alapján magyarázzuk, mely annak egy példaképszerű M»viteti alakját szemlélteti. Az 1. ábra a készülék oldalnézete a kapocstárral együtt, a 2, ábra a készülék i'elülnézete, a 3. ábra a törzsreszt a tolórudak és a csőrrész I'elülnézete nagyobb léptékben külön feltüntetve. A készülék a következő részekből áll: 1. Törzsrész és a mereven hozzárögzített fogantyú. 2. Mozgó fogantyú, végein a mozgó emeltyű. 3. Kapocskitoló lemez. 4. Vezérlőrúd. 5. Mozgó csőrész. 6. Kapocstár, kapocskitoló rugóval. 7. Kapocs. 8. Lemezes rugó. Az éregyesítő készülék működésének leírása: Kézbe vesszük a készülék 1 ós 2 jelzésű fogantyúját. A fogantyúk összezárásakor a 2 kar végén levő csuklós kapcsolással összekötött 3 villás kapocskitoló és a 4 vezérlőrúd az 1 törzsben kiképzett vályulatban mozgásba jönnek. A kapocs-