150695. lajstromszámú szabadalom • Besugárzó készülék

2 150.695 Az ábra bal oldala a középponton átmenő függőleges síkmetszet. A metszősík a falra — amelybe a készülék be van építve — merőleges. Az ábra jobb oldalát akkor kapjuk, ha középponton keresztül az előbbi metszősíkra merőleges, szintén függőleges A—A 'metszősíkkal választjuk ketté a készüléket. A 2. ábra egy mennyezet f elf üggesztéses kivitel vázlata. Az ábra egyetlen függőleges metszet. A 3. ábra egy 13 db sugárforrással rendelkező példányt mutat be. A ma általában elfogadott lengőbesugárzók analógja. A kivitelezésre legjobban ajánlható gazdaságos kivitel. Ez ábra bal oldala a hosszmetszetet, jobb oldala a B—B síknak megfelelő keresztmetszetet szemlélteti. A találmány célkitűzése az álló-, a rács- és a mozgó-besugárzás előnyeit egyesítő, az eddig használt fókuszfelületnél kisebb felületű, nagyobb beépíthető akvititást lehetővé tevő, nagyobb fókusztávolságú, az eddigieknél biztonságosabb sugárelzáró szerkezettel rendelkező készülék előállítása, amely a kezelőszemélyzet részére maximális sugárvédelmet biztosít, úgyhogy az gazdaságosan gyártható legyen, A célkitűzés megvalósítására a találmány szerint a készülékben egynél több 4 sugárforrást, pl. radioaktív izotópot kell elhelyezni, úgy, hogy a sugárzást csak egy központi tér, legtöbbször egyetlen az 1 középpont felé engedik. A sugárforrásokat célszerű meghatározott geometriai felületek, vagy térbeli vonalak egyes pontjaiban elhelyezni (pl. henger vagy sík felületeken, gömb, spirális vagy csavarvonal mentén). Az egyes sugárforrásokat — amelyek tetszés szerint választhatók — a centrumhoz közelebb elhelyezve aszimmetrikus dózis-eloszlás keletkezik, amely esetenként kedvező. A készüléknek tartalmaznia kell még sugárelzáró szerkezetet, amelyet célszerűen a 4 sugárforrás és a 2 sugárkapuk egymáshoz viszonyított, relatív elmozgatásával — tehát vagy sugárforrás, vagy a sugárkaput magábahfoglaló szerkezetet, vagy mindkettő külön-külön való elmozgatásával — valósítható meg. A sugárforrásnak a hasznos sugárzást kibocsátó pozícióba való mozgatását olyan energia-és erőátviteli szerkezet végzi, amely helyzeti energia tárolását lehetővé teszi, ezen helyzeti energia a készülék meghibásodása, kikapcsolódása, vagy kikapcsolása esetén a hasznos sugárzást elzárja. Az energia- és erőátviteli szerkezet lehetővé teszi az egyes, előre meghatározott sugárforrás nyugalmi pozícióban való maradását. A 2 sugárkapu a maximális sugárnyaláb átengedésére képes, ezért el kell látni a készüléket sugárkéveszűkítő szerkezettel is .(pl. a 3 rekesz). A készülékhez tartozik egy asztal, amely a besugárzó test beállítását és rögzítését szolgálja. A beállítás célzó berendezés segítségével történik. Ez teljesen megegyezik a mozgóbesugárzóknál használtakkal, ezért az ábrákban ezek nem is szerepelnek. A készüléket célszerű falban elhelyezni, a sugárvédelem olcsóbb kivitele miatt. A sugárforrások környékén a jobb minőségű 7 sugárvédő anyag alkalmazandó, A fentiekkel tehát a célkitűzésben vázolt előnyök megvalósultak. Az 1. ábra szerint továbbá a 4 sugárforrások középpontjai gömb felületen vannak. Ezeket a sugárforrásokat a 7 sugárvédő anyagba ágyazzák. Sugárvédelmi és tartó szerepe van a 8 falnak. A sugárzást ennél a kiviteli példánál az 1 középpont felé, a 2 sugárkapukon keresztül engedik. A 4 sugárforrások a 9 torpedókban nyernek elhelyezést. (Torpedó egy csőben úszó, csak előre és hátra sugárvédett, sugárforrások.) A 9 torpedók az ábrán sugárzó, munkapozícióban láthatók. Munkapozícióba a kiválasztott torpedókat az 5 hajtóművek juttatják, amelyek bekapcsoláskor a torpedóval súrlódó kapcsolatot teremtenek, a hajtótengely forgásának megindulásával egy időben és a torpedókat egy-egy rugó ellenében munkapozícióba juttatják. A készülék kikapcsolásakor a torpedó és az 5 betoló-hajtómű között a súrlódó kapcsolat megszűnik és a rugók a torpedókban elhelyezett 4 sugárforrásokat a 2 sugárkapuk elől elhúzzák, azaz nyugalmi pozícióba helyezik a sugárforrásokat. A sugárforrás irányában a sugárkapuk előtt helyezkedik el a 3 sugárrekesz, amely a rajtalevő különböző átmérőjű kúpos furatokkal a besugárzott mezőt szűkíti. A sugárrekesz megfelelő helyzetbe való forgatását a 6 mellékhajtómű végzi. A készülék előnyei —• az eddig vázoltakon kívül — a következők. A készülék a besugárzás közben különböző sebességgel mozgatandó, nagy tehetetlenségi nyomatékkal rendelkező részeket nem tartalmaz, szemben a ma használatos mozgóbesugárzókkal. A mélydózis eloszlás áttekinthetőbb, mint mozgó-besugárzás esetén, sőt szerkeszthető is. A besugárzott tértől távolodva, egyre jobban érvényesül a rács-hatás. A félárnyék tulajdonságok a ma használt készülékek íélárnyék tulajdonságainál jobbak, mert egyrészt a fókuszíeJüiet kisebb, másrészt a rekesz a sugárforrásoktól távol helyezkedik el. A készülékbe épített sugárforrások aktivitásának összege, a gazdaságosság elvének megtartásával több lehet, mint a ma alkalmazott aktivitások. így az alkalmazott 60 cm és a nemzetközileg bevált 70 crn fókusztáv — a besugárzási idő növekedése nélkül, sőt esetleges csökkentésével — (a fókusztáv jelentősen növelhető a nagy alkalmazott aktivitás miatt. Ä sugárvédelem egy részét olcsó sugárvédő anyag (pl. beton) képezi. A sugárelzáró szerkezet biztonságos, mivel minden sugárforráshoz egy-egy elzárószerkezet tartozik. A készülék a mozgó-besugárzó szerkezetek mélydózis eloszlását produkálja, ha a besugárzandó testet az 1 középponton keresztülmenő vízszintes tengely körül kicsi, az 1. és 3. ábrán látható «•-szöggel lengetjük. A besugárzási idő alatt végzett lengések száma egész szám. Az 1. ábra szerinti megoldás úgy is kivitelezhető, hogy a 2 sugárkapu vagy a 3 sugárszűkítő rekesz kialakítása miatt a készülékből kijövő hasznos sugárkévék középvonalai nem egy középpontban metsződnek. így a dóziseloszlás maximuma a célszerűen irányított sugrányalábok miatt a tetszőleges besugárzandó térhez idomul. Más esetben a dóziseloszlás minimális szintje a védeni kívánt térrésznél alakul ki. így pl. a különböző szervek