150693. lajstromszámú szabadalom • Önműködő horgászorsó

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.693 SZÁM Nemzetközi osztály: Magyar osztály: A 01 k 8900

TO-512 ALAPSZÁM 45 h 30-31 önműködő horgászorsó Toperczer Artúr oki. mérnök, Budapest (75%) és dr. Gönczy Jenő ügyvéd, Budapest (25%) A bejelentés napja: 1960. március 4. A horgászás kritikus mozzanata az, amikor a hal a csalétket a szájába veszi, mert ilyenkor a zsinórt hirtelen meg kell rántani, hogy a horog a hal szájába beakadjon. Ha a zsinórt nem rántjuk meg, a hal a csalétket megeszi anélkül, hogy a horog beleakadna és ez a horgászást sikertelenné teszi. Az önműködő horgászorsóknak az a céljuk, hogy a zsinórnak ezt a megrántását önműködően végezzék el annak a hatására, hogy a hal a zsinórt a csalétek bekapásakor kissé meghúzza, így lehetővé válik, hogy a horgásznak nem kell állandóan közvetlenül a bot mellett tartózkodnia és a hal harapását feszült figyelemmel várnia. Önműködő horgászorsó szerkesztésére történtek már kísérletek. Az eddig kialakított szerkezeteknek azonban az a hibájuk, hogy a működés megindításához a horgászzsinórnak aránylag nagy erővel történő meghúzása szükséges, továbbá a szerkezetek kezelése nehézkes. A tökéletlen működés következtében ezek az orsók egyáltalán nem váltak be. A jelen találmány tárgya olyan önműködő horgászorsó, mely a zsinórnak már kisméretű halak által kifejtett erővel történő meghúzása esetén is működésbe léphet és amelynél a szerkezet bekapcsolásához szükséges húzóerőnek a nagysága beszabályozható, aszerint, hogy szélben, vagy szélcsendben, állóvízben, vagy folyóvízben, kis- vagy nagyhalra horgászunk stb. A horgászorsó kezelése egyszerű és a rugó felhúzása kényelmes. A találmány lényege egy állórészből és egy rugóerővel forgatható zsinórdobból álló horgászorsó, mely a forgást gátló, vagy azt szabaddá tevő zárószerkezettel van ellátva. A zárszerkezet be- és kikapcsolására indítókar szolgál, melynek végén a horgászzsinórt vezető horonnyal ellátott kúpos forgástest helyezkedik el. A horonyba beakasztott horgászzsinór meghúzása az indítókar kibillenését eredményezi, miközben a horony helyére tömör kúpfelület kerül, melyen a horgászzsinór lecsúszik és ezzel a. zsinórnak az indítókarral való kapcsolata megszűnik. Az indítókar elmozdításához szükséges húzóerő nagyságának beszabályozására egy csavaranya által változtatható mértékben feszíthető rugó szolgál, mely egy fékpofa szerepét betöltő golyót szorít neki az indítókarnak. A zárszerkezet úgy van kialakítva, hogy az indítókar kibillentéséhez szükséges erő végtelenül kicsi értékre is beállítható, és ezáltal a készülék már igen gyenge halharapás esetén is használható. A horgászorsó rugójának felhúzását olyan kettős kilincsszerkezettel tesszük kényelmessé, mely lehetővé teszi, hogy a felhúzást a zsinórdob váltakozó irányú rövid forgató mozgásával végezzük el, hasonlóan ahhoz, ahogyan a zsebórák rugóját szokás felhúzni. A találmányt a rajzokra való hivatkozással az alábbiakban részletesen megmagyarázzuk: Az 1. és 2. ábra a készülék egymásra merőleges tengelymetszeteit ábrázolja, míg a 3. és 4. ábra a zárszerkezet működését szemlélteti nyitó, ill. záró helyzetben. A horgászorsót az 1. tartóvályúval erősítjük a horgászbotra. A horgászorsó 2 állórésze és 3 zsinórdobja között a 4 rugódob helyezkedik el. Az 5 szalagrugó egyik vége a 4 rugódobhoz, a másik vége a 2 állórész 6 falához van erősítve. A 4 rugódob egyik vége a 7 kilincskerékből és a 8 kilincsből álló kilincsszerkezettel a 2 állórészhez, a másik vége pedig a 9 kilincskerékből és a 10 kilincsből álló kilincsszerkezettel a 3 zsinórdobhoz kapcsolódik. A dupla kilincsszerkezet lehetővé teszi, hogy a 3 zsinórdob váltakozó irányú forgatásával az 5 rugót felhúzzuk. A 3 zsinórdobhoz mereven hozzá van erősítve a 11 fogasgyűrű. A 2 állórészhez csatlakozik a 13 indítókar, mely a hozzárögzített 12 bütyökkel együtt annak tengelye körül elfordulhat. A 14 tengely körül forgó és szabad végével záróhelyzetben a 11 fogasgyűrűvel érintkező 17 ütközőkar ugyancsak a 2 álló-