150682. lajstromszámú szabadalom • Eljárás korund előállítására
2 150.682 mennyiség nem bír nagy jelentőséggel, ha az első szakaszt a bauxit kalcinálásával kombináljuk. Azt találtuk továbbá, hogy az elektromos ívkemence óránkénti termelése megközelítően fordítva arányos R értékkel, így a kemence üzeme a kiindulási anyag összetételével szabályozható. A következő példákban a korund találmány szerinti előállítását szemléltetjük elektromosszenes hőkezelés útján. 1. példa: A kiindulási anyagként használt ásvány összetétele: Fe2 0 ;j SÍO2 Ti02 A12 Ö 3 R értéke 23,5% 26 súly% 10 sűly% 3 súly% 61 súly% Ha ezt a bauxitot közvetlenül elektromos ívkemencében való redukciónak vetjük alá, akkor a kemence tartalma kihabzik, ezáltal a kemence gazdaságos működtetése nem lehetséges. A találmány szerint a bauxitot bensőségesen átkeverjük koksszal, pl. 3000 kg bauxitot 500 kg koksszal. Az így kapott keveréket fokozatosan beadagoljuk egy forgókemencébe és a hőmérsékletet 1200 C°-ra emeljük. Ezen a hőmérsékleten tartjuk kb. egy óra hosszat. Ily módon egy közbenső terméket kapunk, amelynek R értéke 17%. Az így kapott közbenső terméket elektromos ívkemencébe adgoljuk koksszal való folytonos elkeverés mellett oly módon, hogy 8 súlyrész kokszra 100 súlyrész közbenső terméket számítunk. A kemence üzeme szabályos és nyugodt, a reakciókeverék hőmérséklete kb. 2000 C°. A kapott korund alumíniumoxid-tartalma 99,6%, óránként 1300 kg állítható elő 6000 kW energiafelhasználással. 2. példa: Az 1. példával azonos mennyiségű és összetételű bauxitot használunk fel. Az első szakaszban a közbenső termék előállítása céljából 1200 C° hőméréskleten a forgókemencében egy óra helyett kétórás redukciós időt alkalmazunk, miáltal olyan közbenső terméket állítunk elő, amelynek R értéke kb. 11%. Az így kapott közbenső terméket az 1. példához hasonló módon ugyanolyan elektromos ívkemencébe adagoljuk, mimellett azonban 6 súlyrész kokszra számítunk 100 súlyrész közbenső terméket. A kemence igen szabályos működése figyelhető meg ismét és az alkalmazott hőmérséklet is az 1. példával azonos. Az 1. példa szerinti tisztaságú korund állítható elő ily módon óránként 2000 kg-os termeléssel, míg a felhasznált energia mennyisége 7500 kW. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás korund előállítására kis alumíniumoxid-tartalmú ásványok redukciója útján, amelyeknél az ásványban a vas-, szilícium- és titánoxid formájában jelenlevő (R) oxigénarány legalább 19%, azzal jellemezve, hogy az első szakaszban az ásványt 700—1500 C°-ig terjedő hőmérsékleten, legalább az (R) oxigénarány 19% alatti érteikének elérésére sztöchiornetrikusan szükséges redukálószerrel kezeljük, majd az így kapott közbenső terméket második szakaszban elektromos-szenes hőredukciónak vetjük alá legalább olyan mennyiségű szén felhasználásával, amely a közbenső termék oxigénszennyezéseinek redukálására sztöchiornetrikusan szükséges. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második redukciós szakaszban legalább 2000 C° hőmérsékletet alkalmazunk. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első redukciós szakaszban 1100—1300 C° közötti hőmérsékletet alkalmazunk. 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első redukciós szakaszban szilárd elemi széntartalmú redukálószert alkalmazunk. 5. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az első redukciós szakaszban redukálószerként gáz alakú, éghető anyagot, a következőkben felsorolt gázok kettőjének vagy többjének keverékét használjuk fel, mint kokszgáz, földgáz, metán, hidrogén és szénmonoxid. Á kiadásért feleí: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 632634. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
