150678. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható aszinkron szervomotor
2 150.678 E vasanyag mágnesezési gerjesztés szükséglete több nagyságrenddel kisebb mint a motor légrésének mágnesezéséhez szükséges gerjesztés. Ellenben, ha a B vasmag telítésbe került, akkor a Tg gerjesztő tekercs váltakozóáramú áramfelvélelét egyedül ennek a tekercsnek szóródási impedanciája határozza meg, mert a B vasmag nem képes a telítési fluxusnál nagyobb mezőt magára vonni, és így a váltakozóáramú gerjesztés teljes egészében az A vasmagra jut. Az 1. ábra szerinti megoldásnak — bár elvileg üzemképes — több hiányossága van, éspedig: a) indukált feszültség okozta váltakozóáram folyik a Tsz szabályozó tekercs egyenáramú áramkörén át, b) a B vasmagot telítő, egyenárammal gerjesztett mezőhöz a váltakozóáram okozta mező az egyik félperiódusban hozzáadódik, a másik félperiódusban levonódik és így a motor főmezeje is erősen lüktető jellegűvé válik. Ezeket a hibákat kiküszöböli a 3. ábra szerinti megoldás. A 3. ábrán látjuk, hogy a motor A vasmagjának Ai oszlopán vannak elhelyezve a Tg i és T g2 gerjesztő tekercsek, amelyek egyúttal a Ci és C2 vasmagoknak az oszlopait is körülfogják. Az A vasmag kiszélesedő A2 pólusai a 3. ábrán példaképpen a H hornyokkal vannak ellátva, amelyekbe a szokásos második fázistekercselés kerül. Lehetséges azonban a pólusokat itt is rövidrezárt menetekkel osztott pólusúvá kialakítani. A T;; i és Tg2 gerjesztő tekercseket váltakozóárammal tápláljuk. A kétfázisú mező hatására jön forgásba a motor F forgórésze. A Ci és C2 vasmagoknak — amelyeket az A vasmag Ai oszlopától és egymástól a nem-mágneses vékony D közbetét választ el (de a magok közvetlenül is érintkezhetnek) — szabad oszlopain nyernek elhelyezést a Tszi ük Tsz2 szabályozó tekercsek. A motor tekercseinek és a szabályozó tekercseknek a kapcsolási vázlatát is látjuk a 3. ábrán. Eszerint a Tci és Tg 2 gerjesztő tekercsek párhuzamosan kapcsolva közvetlenül csatlakoznak a VA váltakozóáramú áramforráshoz, amíg a H hornyokban elhelyezett másik fázistekercselés a fázisban eltolt feszültség létrehozásában a K kondenzátoron át kapcsolódik a VÄ váltakozóáramú áramforráshoz. A Tszi és TSz2 szabályozó tekercsek úgy vannak sorbakapcsolva, hogy az Ej és E2 egyenáramú kapcsok között a Tg 1 és Tg 2 gerjesztő tekercsek felől indukált váltakozó feszültség eredőben nulla legyen. Az EÄ egyenfeszültségű áramforrásról táplált Tszi és Tsz2 szabályozó tekercsekben folyó egyenáramot az Sz szabályozóval, vagy más tetszés szerinti módon lehet változtatni {pl. önműködő szabályozási folyamatban). Ha a motor irányváltozását is kívánjuk, akkor a 4. ábra szerint vázlatosan ismertetett megoldást lehet alkalmazni. Amint a 4. ábrából kivehető, a 3. ábra szerinti megoldáshoz képest alkalmaztuk a Tg 3 és T? 4 gerjesztő tekercspárt is, amelyeket azonban ellentétes tekercselési iránnyal kapcsoltuk párhuzamosan a váltakozóáramú áramforrásra. A Tg3 és Tg4 gerjesztő tekercsek, valamint a Tsz3 és T S z4 szabályozótekercsek és a hozzátartozó vasmagok elrendezése és kapcsolása hasonló, mint a Tgi és T2g gerjesztő és Tsz i és TSZ 2 szabályozó tekercseknek a kapcsolása, illetve elrendezése. Azonban Tgi és Tg2 gerjesztő tekercseknek együttesen ellentett menetirányban vannak a Tg 3 és Tg 4 gerjesztő tekercselésekhez képest a váltakozóáramú áramforrásra kapcsolva. Amennyiben sem a Tsz i és Tsz2 , sem a TSZ 3 és TSZ 4 szabályozó tekercsek nincsenek egyenárammal gerjesztve, akkor a motor forgórészén át nem hatol erővonal és így a motor forgórésze nyugalomban van. Ellenben ha pl. a Tsz i és Tsz2 szabályozó tekercseket gerjesztjük egyenárammal és a TSZ 3 és TSZ 4 szabályozó tekercsek nincsenek gerjesztve, akkor a motor forgórészén fluxus halad át, éspedig az egyszerű nyíllal jelzett irányban és ennek megfelelően a motor forgórésze a másik fázistekercsélés, vagy hasított pólusok segítségével az egyik irányban forgásba jön. Ellenben ha az egyenáramú Tsz i és Tsz2 szabályozó tekercsek gerjesztését megszüntetjük és a TSZ 3 és TSZ 4 szabályozó tekercseket gerjesztjük egyenárammal, akkor a Tg 3 és To4 gerjesztő tekercsek hatása érvényesül, és a fluxus a kettős nyilak irányában, az előbbivel ellenkező irányban hatja át a motor légrését, és a motor az előbbivel ellentétes irányba fog forogni. A Tgi, Tg2, ill. Tgi, Tg2 és Tg3, T g4 gerjesztő tekercseket mind a 3., mind a 4. ábra szerinti esetben lehet sorbakapcsolni és a szabályozó tekercseket párhuzamosan kapcsolva használni, de lehetséges az üzem úgyis, hogy mind a gerjesztő, mind a szabályozó tekercseket sorba kapcsoljuk. A.z e°"venárammal °*er^csztett szabályozó tekercseket a fenti megoldásoknál lényegében a teljes ampermenetre kell méretezni, mert a vasmagok kényszermágnesezési kapcsolatban vannak. Bár a szabályozási egyenáramigény jó minőségű vasmagoknál nagyon kicsi, de a tekercsekben indukált váltakozó feszültségek a terhelési áramnak megfelelő áramokat kényszerítenek át a szabályozó tekercseken. E hiányosság kiküszöbölésére az 5. ábrán látható kapcsolást alkalmazhatjuk. Az 5. ábrán látható kapcsolás két egyenirányító (germánium, vagy szilícium dióda) beiktatásától eltekintve teljesen egyezik a 3. ábrán bemutatott kapcsolással. E kapcsolással elérjük, hogy ETj és EI2 egyenirányítók csak azokban a félperiódusokban engednek át áramot a gerjesztő tekercseken, amelyeknek a szabályozó vasmagja éppen telítésben van. Szabadalmi igénypontok: 1. Szabályozható aszinkron szervomotor, azzal jellemezve, hogy a motor állórész vasmagján kívül legalább egy zárt vasmagja van, amely zárt vasmag szabályozón keresztül egyenáramú áramforrásra kapcsolt legalább egy szabályozó tekercset tartalmaz, és a motor gerjesztésére legalább egy váltakozóáramú áramforrásra kapcsolt tekercse a motor állórész vasmagján kívül a zárt vasmagot is körülveszi. 2. Az 1. igénypont szerinti, szervomotor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a motor állórész vasmagján két, a váltakozóáramú áramforrásra párhuzamosan vagy egymással megegyező menetiránnyal sorosan kapcsolt tekercs van, amelyek
