150675. lajstromszámú szabadalom • Szögbelövő pisztoly

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 \JLEÍRÁS Nemzetközi osztály: B 25 c ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.675 SZÁM MA—1088 ALAPSZÁM Magyar osztály: 87 a 16—22 Szögbelövő pisztoly Makai János igazgató, Fonlányi Gábor mérnök, Götz József főtechnológus, mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1961. november 9» A találmány szerinti szögbelövő pisztoly a szerelőiparban elektromos vezetékek, acélcsövek, kisebb-nagyobb készülékek fára, falra, vas- és betonszerkezetekre történő felerősítésére szolgáló könnyű kéziszerszám, melyet egy személy könynyen kezelhet, továbbá tartósan és veszélymentesen használhat. A szögbelövő pisztoly rendeltetése, hogy a hordszerkezetek vésése és fúrása nélkül, a hidegfolyatás elvének alklmazásával, robbanásszerű ütéssel juttasson rögzítő elemeket — szegeket és csavarokat — különféle anyagokba. Hasonló rendeltetésű készülékeket különböző kivitelben külföldön általánosan használnak már, nálunk azonban csak kísérleti alkalmazásuk folyik. Bár használatuk nehezebb erőkifejtést igénylő fizikai munkáktól mentesít, hazai elterjédesüket az újtól való tartózkodáson túl, az egyes típusoknál fennálló szerkezeti és működésbeli hátrányok is gátolják. így pl. a töltény alkalmazása szempontjából vannak automatikus kivetővel ellátott pisztolyok és vannak olyanok, amelyekből a töltényhüvelyt a csőszáj felől kell fémrúddal kiütni. Az automatikus kivetővel ellátott pisztolyoknál a töltényvonó a töltényhüvelyt, vagy az el nem sült töltényt kiveti és így sok esetben a hüvely vagy a patron az építkezés törmelékében eltűnik. Biztonsági okokból az el nem sült patronok elvesztése, eltűnése nem engedhető meg. A kivető ill. töltényvonó nélküli pisztolyoknál a hüvelyt vagy az el nem sült patront lövés után ill. a lövés megkísérlése után, a csőszáj felől fémpálcával lehet csak a csőtorkolaton keresztül kitolni. A hüvely ily módon való kitolása a lövéshez viszonyítva nemcsak sok időt vesz igénybe. de ezenkívül az el nem sült töltények kiütése veszélyes is. A lövések szükség szerinti erejének változtatására általában 4—5-féle erősségű töltényt alkalmaznak. A különböző erősségű patronok gyártása és a gyakorlatban való alkalmazása nehézségeket okoz. Az egyféle töltényerősséggel kapcsolatos megoldások vagy olyan bonyolult szerkezetet eredményeztek, hogy a pisztoly árát kb. háromszorosára emelték, vagy a kezelés vált olyan körülményessé, hogy az gyakorlatilag nem alkalmazható. Egyik ismert gyártmányú pisztoly csak két kézzel működtethető, éspedig jobb kézben tartva, elsütésnél baltenyérrel a fenékrészre kell ütni. Hátránya, hogy mind a két kezet kell az elsütésnél használni. Hátrányos az olyan szögbelövő pisztoly is, melynél a patronok tárrendszerben vannak elhelyezve, mert a lövés megtörténte után a pisztoly még mindig veszélyeztető állapotban van. A felsorolt hátrányok egyike-másika külön vagy együttesen is megvannak az ismeretes pisztolyoknál; mindegyik hátránya azonban az elsütés közbeni tökéletes biztonság hiánya. A rögzítésre kilőtt szegek a pisztoly csövén keresztülhaladva hatolnak a falazatba. A hajtóerőt 0,2 g nitrolőpor szolgáltatja, miáltal a lövéskor fellépő gáznyomás eléri az 1500 atm-át, úgyhogy a szögbelövő pisztoly emberi élet kioltására kétségtelenül alkalmas lőfegyver. A lövéskor fellépő fenti magas gáznyomás viszszalökőerőt fejt ki a zárdugattyúra és a pisztolynak markolattal összefüggő részeire is. Eközben bekövetkezik a cső és a zárdugattyú szétugrásának és a töltőűr nyitódásának a veszélye is. Ez ellem nem nyújt biztonságot a szilánkvédőnek ill. a pisztolycsőnek a falsíkra fekvése ill. szorítása sem. A találmány szerinti pisztoly oly továbbfejlesztett megoldás, amely a felsorolt hibák mindegyikétől külön-külön és összesesükben is mentes,