150675. lajstromszámú szabadalom • Szögbelövő pisztoly

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 \J­LEÍRÁS Nemzetközi osztály: B 25 c ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.675 SZÁM MA—1088 ALAPSZÁM Magyar osztály: 87 a 16—22 Szögbelövő pisztoly Makai János igazgató, Fonlányi Gábor mérnök, Götz József főtechnológus, mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1961. november 9» A találmány szerinti szögbelövő pisztoly a szerelőiparban elektromos vezetékek, acélcsövek, kisebb-nagyobb készülékek fára, falra, vas- és betonszerkezetekre történő felerősítésére szolgáló könnyű kéziszerszám, melyet egy személy köny­nyen kezelhet, továbbá tartósan és veszélymen­tesen használhat. A szögbelövő pisztoly rendeltetése, hogy a hord­szerkezetek vésése és fúrása nélkül, a hideg­folyatás elvének alklmazásával, robbanásszerű ütéssel juttasson rögzítő elemeket — szegeket és csavarokat — különféle anyagokba. Hasonló rendeltetésű készülékeket különböző kivitelben külföldön általánosan használnak már, nálunk azonban csak kísérleti alkalmazásuk folyik. Bár használatuk nehezebb erőkifejtést igénylő fizikai munkáktól mentesít, hazai elterjédesüket az újtól való tartózkodáson túl, az egyes típusok­nál fennálló szerkezeti és működésbeli hátrányok is gátolják. így pl. a töltény alkalmazása szem­pontjából vannak automatikus kivetővel ellátott pisztolyok és vannak olyanok, amelyekből a töl­tényhüvelyt a csőszáj felől kell fémrúddal kiütni. Az automatikus kivetővel ellátott pisztolyoknál a töltényvonó a töltényhüvelyt, vagy az el nem sült töltényt kiveti és így sok esetben a hüvely vagy a patron az építkezés törmelékében eltűnik. Biztonsági okokból az el nem sült patronok el­vesztése, eltűnése nem engedhető meg. A kivető ill. töltényvonó nélküli pisztolyoknál a hüvelyt vagy az el nem sült patront lövés után ill. a lövés megkísérlése után, a csőszáj felől fémpálcával lehet csak a csőtorkolaton keresztül kitolni. A hüvely ily módon való kitolása a lö­véshez viszonyítva nemcsak sok időt vesz igénybe. de ezenkívül az el nem sült töltények kiütése veszélyes is. A lövések szükség szerinti erejének változtatá­sára általában 4—5-féle erősségű töltényt alkal­maznak. A különböző erősségű patronok gyártása és a gyakorlatban való alkalmazása nehézségeket okoz. Az egyféle töltényerősséggel kapcsolatos megoldások vagy olyan bonyolult szerkezetet eredményeztek, hogy a pisztoly árát kb. három­szorosára emelték, vagy a kezelés vált olyan kö­rülményessé, hogy az gyakorlatilag nem alkal­mazható. Egyik ismert gyártmányú pisztoly csak két kéz­zel működtethető, éspedig jobb kézben tartva, elsütésnél baltenyérrel a fenékrészre kell ütni. Hátránya, hogy mind a két kezet kell az elsütés­nél használni. Hátrányos az olyan szögbelövő pisztoly is, melynél a patronok tárrendszerben vannak elhelyezve, mert a lövés megtörténte után a pisztoly még mindig veszélyeztető állapot­ban van. A felsorolt hátrányok egyike-másika külön vagy együttesen is megvannak az ismeretes pisztolyok­nál; mindegyik hátránya azonban az elsütés köz­beni tökéletes biztonság hiánya. A rögzítésre ki­lőtt szegek a pisztoly csövén keresztülhaladva hatolnak a falazatba. A hajtóerőt 0,2 g nitro­lőpor szolgáltatja, miáltal a lövéskor fellépő gáz­nyomás eléri az 1500 atm-át, úgyhogy a szög­belövő pisztoly emberi élet kioltására kétségtele­nül alkalmas lőfegyver. A lövéskor fellépő fenti magas gáznyomás visz­szalökőerőt fejt ki a zárdugattyúra és a pisztoly­nak markolattal összefüggő részeire is. Eközben bekövetkezik a cső és a zárdugattyú szétugrásá­nak és a töltőűr nyitódásának a veszélye is. Ez ellem nem nyújt biztonságot a szilánkvédőnek ill. a pisztolycsőnek a falsíkra fekvése ill. szorítása sem. A találmány szerinti pisztoly oly továbbfejlesz­tett megoldás, amely a felsorolt hibák mindegyi­kétől külön-külön és összesesükben is mentes,

Next

/
Oldalképek
Tartalom