150673. lajstromszámú szabadalom • Állítógomb műszerekhez
Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.673 SZÁM MA—1055 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: G 01 c Magyar osztály: 42 c 11 SZOLGALATI TALÄLMÄNY Allítógomb műszerekhez Magyar Optikai művek, Budapest Feltaláló: Tóth Pál oki. gépészmérnök A bejelentés napja: 1961. augusztus 26. A mérőműszerek használata folyamán gyakran előfordul, hogy a műszer valamely értékállító szervén, pl. forgatógombján a mérés közben kell valamely értéket beállítani és ezt a beállítandó értéket az értékállítás közben megfigyelni. Ilyen esetekben lényeges követelmény, hogy a kívánt érték beállítási pontosságát, vagy ennek megfigyelését a kéz nem kívánatos, akaratlan mozgásából adódó, az állítószerv közvetítésével a műszerre átvitt lengésének ne zavarják. így pl. a geodéziai méréseknél használatos szintezőműszereknél a látómezőben a vízszintes szál, mint index mellett kell leolvasást végezni a megirányzott szintezőléc osztásokkal ellátott skáláján. Általában az index a skálán nem esik egybe valamely egész osztással, hanem két osztás közé kerül és így a leolvasást becsléssel kell kiegészíteni, az index helyzetét a két osztás között megbecsülve. Az így jelentkező ún. személyi hiba a mérés pontosságát rontja, vagy pedig, ha ezt a hibát ki akarjuk küszöbölni, a szükséges ismétlések miatt a mérést lassítja. A fentiek elkerülése céljából a szintezőműszereket el szokták látni a műszer objektív je elé felszerelt optikai mikrométerrel. Ennek lényeges része egy planparalel lemez, vagy ezzel egyenrangú optikai elem, pl. pentaprizma, amely egy gomb elforgatása segítségével egy közvetítő áttételi szerv közbeiktatásával különböző mértkben megdönthető. A döntés hatására a látómezőben észlelt kép az indexhez képest eltolódik és így elérhető, hogy az index a szintezőléc képén valamely egész osztásvonallal egyezésbe (koincidenciába) kerüljön. A leolvasás tört részét az allítógomb elforgatásának mértékéből kaphatjuk meg, az állítőgombon elhelyezett skála segítségével. így a becsült törtleolvasásnál jelentkező ún. személyi hiba nagy mértékben csökkenthető. Az optikai mikrométer kézzel történő állítása során azonban az akaratlan kézmozgások miatt a műszer többé-kevésbé mozog, attól függően, hogy a műszer milyen szilárd alapra van helyezve. A kéztől származó rezgések szempontjából különösen kényesek az irányvonal önműködő beállítására alkalmas ingás optikai elemekkel ellátott ún. automatikus szintezőműszerek. Ezeknél már kis behatásoknál is képlengés tapasztalható a látómezőben. Emiatt az optikai mikrométer használata ilyen szintezőműszereknél a koincidencia rossz megfigyelhetősége miatt nem kielégítő. A kéz zavaró hatását egy ismert megoldásnál úgy igyekeztek kiküszöbölni, ill, csökkenteni, hogy a mikrométer állítógombját nem a műszer objektív je előtt, a planparalel lemez közelében, hanem egy kinyúló karon, a szintezőműszer állótengelyének közelében helyezték el. Ilyen módon csökkenteni tudták ugyan a kimozdító erő karját és ezzel a zavaró nyomatékot, de nem tudták ezt megszüntetni. Ez a megoldás egyébként az optikai mikrométer külalakja, méretei, és csomagolhatósága szempontjából is előnytelen volt. A találmány olyan forgatógomb műszerekhez, mely a kéz akaratlan mozgásaiból származó káros mozgásokat gyakorlatilag kiküszöböli a külső méretek megnövelése nélkül. A találmány lényege az, hogy az allítógomb az általa forgatott tengelyhez hajlítással szemben rugalmas, forgatás szempontjából pedig merev szervvel kapcsolódik. A rugalmas közvetítő elem, vagy elemek, így a kéz rezgéseit nem veszik át,, mert a gomb bizonyos korlátokon belül minden irányba rugalmasan elmozdulhat. A gomb forgatása viszont rugal-
