150657. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fa kéregtelenítésére

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG O SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.657 SZÁM Nemzetközi osztály: B 27 1 DO—253 ALAPSZÁM Magyar osztály: 38 i Berendezés fa kéregtelenítésére Dobos Lajos géplakatos, Heréd A bejelentés napja: 1961. március 13. A találmány fa kéregtelenítésére szolgáló gép, amellyel pl. a bányászatban használt faanyag kérgének eltávolítását nagy termelékenységgel, automatikus fatovábbítással és forgatással lehet elvégezni anélkül, hogy a fa kéreg alatti felülete megsérülne, illetve felszálkásodna. Az ipari, bányászati célokra szolgáló faanyagot általában csak előzetes kéregtelenítés után lehet felhasználni. A kéreg eltávolítására alkalmazott eljárások közül a fizikai munkával, kézzel végzett kéregtelenítés fárasztó és lassú művelet, amivel a növekvő bányakitermeléshez szükséges nagy mennyiségű bányai aszükséglet feldolgozása ma már elvégezhető nem volna. A kéregtelenítésre használt ismert gépi berendezések egyik nagy hibája, hogy a fa továbbítása és forgatása nagyrészt nem automatikus, vagy ha automatikus, nincs összhangban a kérget lehántó szerszám ill. berendezés munkaütemével, termelékenységével. Ennek eredményeként a kéreg egyrésze esetleg foltokban rajta marad a fatörzsön. Az is előfordul, hogy a kéreg eltávolítását végző szerszám a kéreg eltávolítása után belemar a színfaanyagba, azt megsérti, felszálkásítja. Az ismert berendezések egy részének hibája az is, hogy a kéreg eltávolításához drága és bonyolult alakú szerszámok, pl, marók szükségesek, amelyek aránylag rövid üzemidő után meghibásodnak, élei kipattannak. A meghibásodott marószerszámot csak jelentős szerszámanyagveszteség és költséges javítási munka árán lehet újból használható állapotba hozni. Az ismert kéregtelenítő berendezések és szerszámok hátránya, hogy általában nem alkalmazkodnak a pillanatnyilag megmunkálás alatt levő fatörzs átmérőméretéhez és görbültségéhez. Ennek következményeként vagy foltos marad kéregtelenítés után a fatörzs, tehát kéregfoltok maradnak rajta, vagy a szerszám a túlzott igénybevétel hatására rövid idő alatt elhasználódik, tönkremegy, vagy a kérgen túlmenő vastag réteget munkálnak le a fatörzsről, ami egyes esetekben nagy faanyagveszteséget jelent. Az ismert, nagynyomású vízzel kéregtelenítő berendezésekhez nagy mennyiségű víz és kiugróan nagy energiafelhasználás szükséges. A kellő vízmennyiség nem minden esetben áll rendelkezésre, azonkívül a kéregtelenítés minősége nagymértékben függ a kezelő személy gondosságától. Az ismert kéregtelenítő berendezések egy része a kérget körgyűrű alakban a szerszám fatörzs körüli forgása, vagy a fatörzsnek hossztengely körüli forgómozgása közben szedi le a fáról. Ennek eredményeképpen — különösen az erősebben görbült fáknál — a kéreg a fa felületének egy részén rajta marad. Az ilyen módon kéregtelenítő berendezések is kis termelékenységűek. Az ismert kéregtelenítő berendezések egyik legnagyobb hibája, hogy nem alkalmazkodnak a kéregteleníteni kívánt fa kérgének minőségéhez. A kéregtelenítésre kerülő fatörzsek kérge különböző vastagságú, a kérgek minősége változó. A vékony nyers ill. puha kérget könnyebb eltávolítani, mint a vastag vagy a törzsre rászáradt, kemény kérget. Ennek következtében, ha a kések mereven vannak tartószerveikre felfogva, és erősen nyomják a késeket a fatörzsre, akkor ezek nemcsak a kérget távolítják el, hanem a színfát is megsértik. Ellenkező esetben, azaz ha nem elég erősen nyomják a késeket a fatörzshöz, akkor a kéreg egy része rajta marad a fa színrészének felületén. Az ismert kéregtelenítő berendezéseken nincs olyan szerkezet, amellyel a kések és fatörzs kéregminőségéhez alkalmazkodva lehetne változtatni, állítani. Az ismert kéregtelenítő berndezéseknél a fatörzs tartására és/vagy előtolására, forgatására szolgáló szerkezetrészek lígy vannak a kéregtelenítést végző kések tartó-mozgató szerkezetével össze építve, hogy e két szerkezetrész egymáshoz képest