150653. lajstromszámú szabadalom • Szellőztető-hajtás belsőégésű robbanómotorhoz, különösen vasúti üzem céljára

2 150.653 nak szerelve, a belső palástjához pedig ugyancsak hézag nélkül csatlakozik a 9 tömör mágnesez­hető acélanyagból készült gyűrű. A szellőztető forgórésze készülhet akár úgy, hogy a harang 7 és 9 részei egyetlen acélöntvényből kerülnek megmunkálásra és a szellőző lapátokat erre a testre szereljük, vagy pedig a szellőző lapátok és harang külső része készül valamely könnyű­fém-öntvényből és csak a 9 belső gyűrűt készítik mágnesezhető tömör acélanyagból. Az utóbbi meg­oldás könnyű konstrukciót eredményez. A szellőz­tetőnek a mindenkori fordulatszámát a szükséges hűtésnek megfelelően a berendezés azáltal állítja be, hogy a hűtővíz hőfokával, vagy a hűtővíz hőfok változásának mértékével arányos, vagy a belsőégésű motor mindenkori fordulatszámától függő egyenáramú gerjesztést ad a szellőztető 5 csúszógyűrűin át a 4 gerjesztőtekercsnek. Ugyan­is az indukciós elven működő mágneses kapcsolat a szellőztető 2 belső és 9 külső forgórésze között a gerjesztő egyenáram erősségétől függ. Ha ez az egyenáramú gerjesztés a szellőztető méretei által megszabott legnagyobb értékét eléri, akkor a külső forgórész a belsőhöz képest kis fordulat­számkülönbséggel (szlippel), vagyis a szükséges legnagyobb fordulatszámmal jár és a legnagyobb hűtőhatást fejti ki, ill. a szükséges legnagyobb légmennyiséget szállítj a. Ellenben, ha a gerjesztőáram nullára lecsökken, akkor a kapcsolat a szellőztető belső és külső része között teljesen megszűnik és a szellőztető megáll, a mesterséges légszállítás és az ennek megfelelő hűtőhatás megszűnik. Az egyenáram értékének 0-tól a méretezés által megszabott leg­felsőbb, legnagyobb határig történő folyamatos szabályozásával a légszállítás nullától az előírt legnagyobb értékig folyamatosan bármely értékrn szabályozható, amivel együtt a belsőégésű motor hűtővizének a visszahűtése a mindenkori igény­nek megfelelő és szükséges értékre beállítható. A találmányt jelentő szellőztetőberendezés szel­lőztetőjének a fordulatszámát tehát a legegysze­rűbb esetben a hűtővíz hőfokának megfelelő ér­lékre kell beállítani, ami azáltal történik, hogy az 1. ábrán látható kapcsolás szerint a hűtővíz hőfokával arányos egyenáramú gerjesztőfeszült­séget állítunk elő. Az ábra e szabályozási eljárás megoldását mutatja. A hűtővíz hőfokát a 10 jelű termi sztor, vagy más, a hőfokkal változó ellen­állás méri. A termisztor a 11 jelű ellenállásokkal együtt hídkapcsolásban van. A hidat az állandó feszültségű 12 egyenáramú áramforrásra kapcsol­juk. A híd kimenti árama a 13 jelű erősítőn át táplálja a szellőztető szolenoidtekercsét. A híd úgy van kiegyenlítve, hogy a hűtővíz egy bizo­nyos legkisebb hőfokánál nem ad feszültséget az erősítő, illetve a tekercs felé. Ekkor a szellőztető álló állapotban van, hűtésre nincs szükség. Ellen­ben, ha a hűtővíz hőfok efölé a legkisebb érték fölé emelkedik, akkor a termisztor ellenállásának a növekedésével a híd egyensúlya megbomlik és emelkedő hőfokkal növekvő gerjesztést ad a szel­lőztető tekercselésének. Ezzel önműködően elér­hető, hogy a szellőztető a hűtővíz hőfokától füg­gően mindig a megkívánt optimális fordulatszám­mal járjon. A ventillátorhajtás működését az em­lített legkisebb hőfok alatt a 15 száraz egyen­irányító akadályozza meg. Ha a belsőégésű motorral nehéz indítást kell végezni, pl. vasúti járművet mozgatni, és a hűtő­víz már a korábbi üzem miatt meleg, akkor a légszállítás önműködő szabályozását nem elegendő a hűtővíz mindenkori hőfokától függővé tenni, hanem szükséges, hogy az önműködő szabályozó a hűtővíz hőfoka változásának a mértékét is ér­zékelje. Ez esetben ugyanis a szellőztető már ak­kor a várható nagy hőfoknak megfelelő hűtést adja, amikor még a hűtővíz hőfoka ezt az értéket nem érte el. Ha ilyen esetben nem így szabályoz­nánk, akkor bekövetkezhetne, hogy a hűtővíz át­menetileg a megengedett legnagyobb hőfok fölötti értékig melegednék. Más szóval a hűtővíz mele­gedés! görbéjének az első differenciálhányadosát kell képezni, hogyha a szabályozást nemcsak a hőfoktól, hanem a hőfokváltozás mértékétől is függővé kívánjuk tenni. A differenciálhányados képzés céljára a 2. áb­rán látható kapcsolás szolgál. A 17 termisztor, vagy más hőfokkal változó ellenállású érzékelő a 18 ellenállásokkal hídkapcsolásban van. A hidat a 16 gyakoratilag állandó feszültségű egyeráramű áramforrás táplálja. A híd kimenete a 19 erősítő bemenetére hat, amelynek kimenetére van a 29 kondenzátorból és 21 ellenállásból álló kör kap­csolva. Tudvalevőleg ebben az áramkörben folyó áram a 19 erősítő kimeneti feszültségének diffe­renciálhányadosával arányos és így arányos a hűtővízfok változásának a mértékével is. A 22 erősítő összegezi a hőfokkal arányos feszültséget a 21 ellenálláson keletkező feszültségeséssel (utóbbi arányos a változó hőfok differenciálhányadosával) és így a 22 erősítő kimenete, amely a szellőztető gerjesztőtekercsét táplálja az Ug = K, ^+K 2 — gerjesztő feszültséget kapja. Látnivaló, hogy a melegedés kezdetén, főként a második tag (a .,§ hőfok változása), állandósult állapotban pedig csak az első tag (a <$ hőfok) határozza meg a szellőz­tető fordulatszámát és így a mindenkori legked­vezőbb fordulatszámot állíthatjuk be. A 24 és 25 diódák megakadályozzák a szellőztető működését bizonyos hűtővízhőfok érték alatt, ill. amikor a hűtővíz amúgyis hűl. A 3. ábra olyan kapcsolást mutat, amely a szellőztető fordulatszámának a beállításánál a belsőégésű motor mindenkori fordulatszámát is figyelembe veszi. Ez a kapcsolás a 2. ábrán lát­ható kapcsoláshoz hasonlóan a 26 bemeneti kap­csokból, 27 hőmérőelemből, 28 hídellenállásokből. 29 erősítőkből, 30 ellenállásból, 31 kondenzátorból, 37 és 38 diódákból áll, amelyek a 2. ábra ma­gyarázatánál leírt célt szolgálják. A 3. ábrán látható, hogy a 33 fordulatszám­mérő dinamót —• amelyet a 3 hajtás segtíségével a belsőégésű motor tengelyéről hajtunk és amely dinamó e fordulatszámmal arányos egyenfeszült­séget szolgáltat — ellenkező polaritással sorba­kapcsoltuk az állandó feszültségű 35 áramforrás­sal és az így nyert differenciális feszültséget be­bevezettük a 32 összegező erősítőbe. Ez a diffe­renciális feszültség egy bizonyos motorfordulat­szám felett hozzáadódik a 32 erősítőben a hőfok­kal, ill. a hőfok változásának a mértékével ará-

Next

/
Oldalképek
Tartalom