150646. lajstromszámú szabadalom • Teleszkópos tekercsleszorító
Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <4T "5SSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.646 SZÄM Nemzetközi osztály: H 02 1 AE—135 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 d2 48-55 Teleszkópos tekercsleszorító Albrecht József oki. villamosmérnök, Budapest, Goóz Lajos üzemmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1962. íebruár 9. A transziformáto'rgyártásnál egyik fő konstrukciós követelmény: a zárlatbiztonság. E követelményt a tekercsek megbízható, üzembiztos leszorításával — megfogásával — általában biztosítani is lehet. A fenti cél elérése érdekében kialakított s ismertebb konstrukciók az alábbiak: A „rugós" megoldásnál a tekercsek tengelyirányú leszorítását megfelelően méretezett rugós elemek végzik. E mód előnye, hogy a rugós elemek követni tudják a transzformátor tekercsek üziemíközbeni roskadását, amely az alikalmazott — és gyakran nagyszámú — szálas anyagú szigetelő közbetéteknek és a meneíszigeteléseknek az idők folyamán bekövetkező zsugorodásával függ össze. A „rugós" leszorítása móddal elérhető, hogy a tekercseknek e „rugós" nyomóeleimekkel szorított felülete a tekercs korlátozott határok közötti tengelyirányú zsugorodása esetén is, kielégítő nagyságú nyomóerőt kapjon. E feltétel teljesítése igen lényeges, mert a tekercsek közel állandó erővel való szorítása megakadályozza a hálózati — pl. 50 periódusú — rezgések, továbbá a terhelésingadozásokkal járó kisebb dinamikus erőhatások miatt esetleg fellépő tekercsmozgásokat. E megoldás hátránya viszont, hogy a rugóelemeik a nagyobb átmenő, vagy közvetlen kapocszárlat okozta tengelyirányú erőhatást már nem képesek felfogni; ugyanis ilyen nagy erőhatásokra a rugóelem ök neun méretezhetők. Ennek következtében a tekercsek az ilyen zárlat tartama alatt tengelyirányban elmozdulnak. Ez az elmozdulás az általa létrehozott aszimmetria-növekedés miatt a tekercsekre nézve igen veszélyes mértékben növekedheijik és gyakran közvetlen menetzáródásos sérülés okozójává válik. A „fix" leszorítása módnál a tekercsek tengelyirányú merev leszorítását megfelelően méretezett csavarorsókkal biztosítják. A nyomás egyenletesebb eloszlását a tekercsvégen elhelyezett felhasított a célgyűrűkik el oldják meg. A leszorítása mód előnye az, hogy megfelelően méretezett szorítócsavarokkal a tekercsek tengelyirányú elmozdulása — a védelem ' megszólalási idejéig — megakadályozhaitó még közvetlen kapocszárlat esetén is. Hátránya a megoldásnak viszont az, hogy a ímerev szorító csavarok nem követik a tekercsek üzemközfoeni roskadását és ezért idővel — a transzformátor üzeme során — a tekercsek kezdetben kielégítő szorítása lazul. E lazulás a tekercs éknek hálózati periódusú berezgéséhez, majd az erőhatásokra való1 elmozdulásokhoz és végső fokon a transzformátor tönkremeneteléhez vezet. A korszerű külföldi transzformátoígyártásínál ismeretes még az előreipréselt betétek alkalmazása. E megoldás mindenesetre az előbbiekkel szemben haladást jelent. A tekercsek hosszabb üzemeltetési idő után kisebb mérvű roskadását azonban még e megoldás sem küszöböli ki. Ugyanis — ha fel is tételezhető az, hogy az előrepréselt betéteik nem fognak zsugorodni — a tekercshuzal szálas cellulózé (NC papír) szigetelőanyagát nem lehet előpréselni, következésképpen idővel az zsugorodni fog. Tapasztalat szerint az NC papír olajbani zsugorodása — nyomás irányában — 1—1,5%. Ennélfogva pl. egy 100 tárcsa-elempárból álló buktatott tekercselési móddal készített tekercs össz-zsugorodása — 0,6 mim-es szigetelési feltéttel számolva — 1—1,5 mm-re adódik. Ilyen lazulás is már lehetővé teszi a tekercs1 sérüléséhez vezető elm ozdulásokat. A találmány szerinti „teleszkópos" tekercsleszorító rendelkezik a fent ismertetett leszorítási módok előnyeivel azok hátrányai nélkül. A találmány szerinti „teleszkópos" tekercsleszorító jellemzője az, hogy a rugalmas —• tekercs roskadását követő — szorítást megfelelően méretezett, hossztengelye irányában méretváltozó hüvelyben elhelyezett rugó a zárlati lökéseiket felfogó merev jelleget pedig az e hüvelyt állandóan