150638. lajstromszámú szabadalom • Amplitudó, vagy futási idő-görbét mérő áramkör

2 150.638 iktatásával az egyik D 1 demodulátorra, részben közvetlenül a másik D 2 demodulátorra adjuk. A két demodulator kimenő jeleit a K szimmetrikus kivonó áramkör két bemenetére adva, ennek kimenetéről csatlakozunk a,z O oszcilloszkópra. A találmány szerinti áramkör egy kiviteli alakját amplitudó-görbe 'mérésére a 4. ábrán mutatjuk be. Eszerint az L letapogató generátorral modulált G generátor jelét szimmetrikus elágazás útján részben a mérendő X áramkör közbeiktatásával a pozitív polaritású -f-D detektorra, részben közvetlenül a negatív polaritású —D detektorra adjuk, és a két detektor kimenetéről az ö összegező áramkörre csatlakozunk. (Minthogy ellentétes polaritású detektorokat alkalmazunk, az egyszerűbb összegező áramkört alkalmazhatjuk a 3. ábrán szereplő kivonó áramkör helyett.) Az összegező áraimkör kimenetéről az O oszcilloszkóp Y jelű függőleges erősítőjére, a letapogató generátorral pedig az X jelű vízszintes erősítőjére csatlakozunk. A 4. ábra szerinti elrendezésben a generátor és a detektor hibája elvileg kiesik. Ugyanis a 2. ábrán a felső ágban a generátor, a mérendő áramkör és a pozitív detektor eredő frekvenciagörbéje jelenik meg a pozitív detektor kimenetén. az alsó ágban pedig a generátor és a negatív detektor eredő frekvenciagörbéje a negatív detektor kimenetén. Ha tehát az elágazás szimmetrikus és a két. detektor — a polaritásból eltekintve — azonos karakterisztikájú, akkor szimmetrikus összegező áramkör után nyert feszültség csupán a mérendő X áramkör amplitudógörbéjével lesz arányos. A szimmetrikus elrendezés lehetővé teszi nemcsak egyetlen áramkör ampHtudógörbéjének, hanem két áramkör aimplitudógörbe-különbségének mérését is. Ez akkor kívánatos, ha rendelkezésűinkre áll egy bizonyos, normáliának elfogadott áramkör, és az a cél, hogy a másik, beállítandó áramkör a-mplitudógörbéjét a normál áramkör amplitudógörbéjével egyezőre ho*zzuk. Ehhez az 5. ábra elrendezését használhatjuk fel, ahol Xigyekill. X2-vel jelöltük a két áramkört, amelyek amplitudógörbe-eltérését mérni akarjuk. Itt ugyancsak kiesik a generátor és mindkét detektor hibája az előbbi elrendezéshez hasonlóan, ha az elágazás szimmetrikus és a két detektor karakterisztikája azonos. A találmány szerinti áramkör egy kiviteli alakját futási időgörbe mérésére a 6. ábrán 'mutatjuk be. Eszerint a G generátort mind az LJ letapogató jellel, mind az MJ mérőjellel moduláljuk az M 1, illetve M 2 modulátorok útján, és a genarátor kimenő jelét szimmetrikus elágazás útján részben a mérendő X áramkör közbeiktatásával a D 1 demodulátorra, részben, közvetlenül a D 2 demodulátorra adjuk, Az F szimmetrikus fázisdetektor egyik bemenetére a D 1 demodulátoirról, másik bemenetére a D 2 demodulátorról csatlakozunk, a fázisdetektor kimenetéről pedig az O oszcilloszkóp Y függőleges erősítőjére, az LJ letapogató jellel pedig az O oszcilloszkóp X vízszintes erősítőjére csatlakozunk. A 3. ábra K kivonó áramkörének szerepét jelen esetben az F fazißdetektor tölti be, amelynek kimenőfészül tsége a két bemenő jel fázisainak különbségével arányos. A 6. ábra szerinti elrendezésbein a modulátor és a demodulátorok futási idő-hibája elvileg kiesik. Ugyanis az alsó ágban levő D 2 demodulator ol5"an mérőjelet ad a szimmetrikus fázisdetektor egyik bemenetére, amelynek fázisa az M 1 modulátor és a D 2 demodulator eredő futási idejével arányos, a felső ágban levő D 1 demodulator pedig olyan mérőjelet ad a szimmetrikus fázisdetektor másik bemenetére, amelynek fázisa az M 1 modulátor, az X 1 mérendő áramkör és a D 1 demodulator eredő futási idejével arányos.' Amennyiben tehát a fázisdetektor szimmetrikus és a két demodulator azonos, akkor a fázisdetektor kimenőfeszültsége csupán a mérendő X áramkör futási idejével lesz arányos, A szimmetrikus elrendezés lehetővé teszi nemcsak egyetlen, áramkör futási idejének, hanem két áramkör futási idő-különbségének mérését is. Ez akkor kívánatos, ha rendelkezésünkre áll egy bizonyos, normáliának elfogadott áramkör, és az a cél, hogy a másik, beállítandó áramkör futási idejét a normál áramkör futási idejével egyezőre hozzuk. Ehhez a 7. ábra elrendezését használjuk fel, ahol X 1-gyel, illetve X 2-vel jelöltük az összehasonlítandó két áramkört, amelyek futási idő-eltérését ismerni akarjuk. Itt ugyancsak elvileg kiasik az M 1 modulátor és a D 1, D 2 demodulátorok futási idő hibája, a már említett, szimmetrikus elágazás, a két azonos Dl, D 2 demodulator és az F fázisdetektor szimmetriája következtében. A találmány szerinti kapcsolási elrendezések alkalmazásával a híradástechnika sok területén alkalmazott wobbulátoros módszer mérési pontossága nagy mértékben nő. Minthogy az alkalmazott módszer nem kíván meg a generátortól és a demodulátortól nehezen- teljesíthető adatokat, a mérőberendezés egyszerűbb, és ezáltal kivitele gazdaságosabb lehet. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés áramkör amplitúdógörbéjének vagy futási idő-görbéjének oszcilloszkópos mérésére, azzal jellemezve, hogy az elrendezés két azonos karakterisztikájú demodulátort (D 1 és D 2), generátort (G), szimmetrikus kivonó áramkört (K) és oszcilloszkópot (O) tartalmaz, továbbá, hogy a generátor (G) kimenő jele szimmetrikus elágazás útján részben közvetlenül a demodulator (D 2) bemenetére, részben a mérendő áramkör (X) közbeiktatásával a demodulator (D 1) bemenetére csatlakozik, jellemezve továbbá azzal, hogy a két demodulator kimenő csatlakozásai a szimmetrikus kivonó áramkör (K) két bemenetére vannak vezetve, végül pedig, hogy a kivonó áramkör (K) kimenete aiz oszcilloszkóp (O) függőleges erősítőjét táplálja (3. ábra). 2. Az 1. igény pontban meghatározott kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérendő áramkör amplitúdó-görbéjének oszcilloszkópos mérésére az elrendezés letapogató jellel (L) modulált generátort (G), két ellentétes polaritású, de azonos karakterisztikájú detektort (+D és —D), szimmetrikus összegező áramkört