150636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyamatos és automatikus sterilizálásra, olajnak, mint fűtőközegnek és levegőnek, mint hűtőközegnek az alkalmazásával

Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 ^ SZABADALM Nemzetközi osztály: A 23 1 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.636. SZÁM SO—749. ALAPSZÁM Magyar osztálv: 53 c Eljárás és berendezés folyamatos és automatikus sterilizálásra, olajnak mint fűtőközegnek és levegőnek mint hűtőközegnek az alkalmazásával Sonkoly Sándor műszaki vezető, Budapest A bejelentés napja: 1962. január 12. Konzervdobozok, pl. húskonzervek sterilizálása (csírátlanítása) mint ismeretes, sok esetben 100 C° feletti hőmérsékleten végzendő és e célból eddig úgy jártak el, hogy a lezárt dobozokat kosárba rakva a megfelelő nyomást kibíró autoklávba vagy kazánba helyezték, majd pedig annak tetejét 10—12 csavarral tömítően lezárták. Ezután a kívánt nyomású gőz bevezetésével az autoklávban vagy kazánban levő vizet felmelegítették és olyan nyomást létesítettek, ami a kívánt kb. 110— 120 C° eléréséhez szükséges. A megfelelő sterilizálási idő eltelte után a nyomást fokozatosan csökkentik, majd pedig a dobozokat hideg vízzel hűtik és azután a kosárral együtt kiemelik, mire az egész folyamat elölről kezdődik. Ennek az eddig bel- és külföldön egyaránt használt eljárásnak igen rnagy hátrányai vannak. A folyamat nem folyamatos, hanem szakaszos, tehát lassú, nem termelékeny és emellett nagyon munkaigényes. A hőszükséglet rendkívül nagy, mert az autoklávban levő nagy mennyiségű vizet minden egyes alkalommal fel kell melegíteni és azután megint lehűteni, ami azt jelenti, hogy az elfogyasztott hőenergia többszöröse az elméleti szükségletnek, a lehűtéshez pedig a sterilizáló vízmennyiség 10—15-szöröse szükséges. Végül a dobozokat a vízfürdő után korrózió ellen védeni kell. A találmány lehetővé teszi mindezen hátrányok kiküszöbölését. A találmány oly eljárás és gép, amellyel a konzervdobozok sterilizálása folyamatossá tehető, a munka tehát beindítás után állandóan és automatikusan halad még felügyelet nélkül is, emellett pedig a hőenergia szükségletet az eddiginek kb. negyedére sikerül csökkenteni. A vízfogyasztás a találmánynál nulla, aminek a mostani közismert vízhiány miatt igen nagy fontossága van. A leírt előnyöket főleg azzal a találmányi gondolattal érjük el, hogy a dobozok melegítésére azokat olajfürdőbe mártjuk, a hűtésre pedig légáramlatot használunk. A fürdőt paraíinolajból vagy más nem kozinásodó olyan olajból létesítjük, amelynek forrpont ja pl. 190°, vagy e fölött, tehát jóval magasabb, mint a csírátlanításhoz szükséges legmagasabb hőfok (kb. 120°) és ezzel érjük el azt, hogy nincs szükség a nyomás fokozására, hanem a sterilizálás (csírátlanítás) légköri nyomáson történhetik. Végül pedig az olajból kiemelt dobozok külön rozsdavédelmére nincsen szükség. A találmány további részleteit a rajz kapcsán magyarázzuk meg, amely a berendezés példaképpeni kiviteli alakját vázlatosan, szemlélteti. Az 1. ábra a teljes berendezés elölnézete, a 2. ábra az olajfürdőt tartalmazó dob részleges metszete és a 3. ábra a léghűtés elvégzésére alkalmas dob hasonló metszete. A feltüntetett kiviteli példánál az 1 hattyúnyakelevátorból érkező konzervdobozok a 2 tölcséren vagy garaton át jutnak a forró olajat tartalmazó dobba, melynek palástját 11-gyel, homloklapját 8-cal jelöltük A dob olajjal nincsen egészen, megtöltve, az olaj 17 szintje az 1 ábrán látható. A dobnak kettős köpenye vain és a 11 palást, valamint a 12 duplikát köpeny között 10 gőztér van az olaj melegítése végett, de a rajz egyszerűség kedvéért a gőzbevezetést és a kondenzvíz elvezetést nem mutatja. A 11 palást belső felületén T-keresztmetszetű 4 vezetékek vannak, amelyek csavarvonal alakban haladnak végig a dob belső felületén és a 9 dobozok vezetésére U-keresztmetszetű pályákat alkotnak. A dobozok mozgatására a dob belsejében szintén T-keresztmetszetű 5 sínek vannak, melyek a lassan forgó 7 tengelyre erősített 6 küllőkre vannak hegesztve. A csírátlanító dob alatt levő 11a hűtődob belsejében ugyancsak csavarvonal alakban, megérő-