150604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzofenon-származékok előállítására
4 150.604 tályosítással 76—78°-on olvadó, analitika ilag tiszta termékhez jutunk. 3. példa: 5,0 g 2-ami>no-2-triiluormetil»benzofenon 25 ml vízmentes éterrel készült, ; 0°-ra hűtött oldatához, kavarás közben 1.7 ml brórnacetilbromidot adunk. Csapadék válik ki és az oldat sárga színe lassacskán elhalványul. A nem izolált 2-brómaeetamido-2-trifluormetil-benzofsnont tartalmazó szuszpenziót fél óra hosszat 0°-on, és 2 óra hosszat közönséges hőmérsékletein kavarjuk. Ezután, a reakcióedénybe 25 ml folyékony ammóniái desztillálunk oly módon, hogy ammóniagázt vezetünk be és hatásos szárazjég-aceton visszafolyó hűtőt használunk. A kapott elegyet 3 óra hosszat a folyékony ammónia forráspontján kavarjuk és visszaíolyatás közben forraljuk. Ekkor eltávolítjuk a visszafolyó hűtőt és az ammóin iát éjjelen át elpárologtatjuk. A reakciőelegyet éterrel extraháljuk és az éteres extraktumot háromszor vízzel mossuk. Nyers ß-aniino-2-(2'-trifluormetilbenzoil)-acetanilidet kapunk, olvadáspont 139—141°. 15 ml benzol és 15 ml hexán elegyéböl végzett átkristályosítással színtelen, rombos lernezkékhez jutunk, olvadáspont 141—142°. A kiindulási termékként használt 2-amino-2'--ti'ifluormetilbenziofenont az alábbi módon állíthatjuk elő: 50,0 g o-brómbenzotrifluorídből, 5,55 g magnéziumból ós 110 ml vízmentes éterből a szokásos módon o-trifluormetil-fenil-magnéziumbromid oldatot állítunk elő. Ezt az oldatot 3 óra lefolyása alatt, 20°-on, kavarás közben 33 g 2-metil-4H~3.1-benzoxazin-4-on 300 ml metilénkloriddal készült oldatához adjuk. A kapott sötét, de átlátszó oldatot 16 órán át közönséges hőmérsékleten állni hagyjuk, majd 50 g ammóniumklorid és 600 g aprított jég keverékére öntjük. Éteres extrakcióval. nyers reakciótermékbez jutunk, melyet visszaíolyatás melletti forralássá.'], 1 óra hosszat 240 mi etanol és 240 ml 3 n nátronlúg elegyével közvetlenül hidrolizálunk. A reakciőelegyet éjszakán át állni hagyjuk, majd éterrel extraháljuk. Az éteres réteget vízzel mossuk és vákuumban olajjá pároljuk be. Ezt két részletben húszszoros mennyiségű semleges alumíniumoxidorn (aktivitásfok III, 6% víztartalommal) kromatograf áljuk. Petroléterrel (60—70°) és petroléter (60—70°) és éter (9 : 1) elegyével eluálunk. Éter és hexán elegyéből végzet t átkristály osítással 2-amino-2 '-triflu ormetil-benzofenont kapunk, sárga prizmák alakjában, olvadáspont 94—96°. Az előzőekben leírtakhoz hasonló módon állíthatjuk elő az alábbi vegyületeket: 5-klór-2-aminoacetamido - 2'-triíIuormetiI-benzofe non; olvadáspont 114—116°. 6-klór-2-aniinoacetaniido-benzofeno>n; olvadáspont 74—76°. 4. példa: 4,2 g 2-(2-brómacetai mido)-2',5-diklór-benzofenont kavaróval, gázibevezető csővel és a szárazjégvisszafolyó hűtővel felszerelt háromnyakú lombikban 75 ml tetrahidrofuránban oldunk. Folyékony ammóniát teszünk hozzá és a reakciőelegyet több órán keresztül visszafolyatjuk. Az elegyet éjszakán át kavarjuk és az ammónia feleslegét elpárologtatjuk. A tetrahidrofuránt és az ammóniát vákuumban eltávolítjuk és a maradékot vízzel kezeljük, amikor is kristályos 2-(2-aminoacetamido)-2',5-diklór-benzofenon csapadék keletkezik. Metanolos átkris'tályosítás után a vegyület olvadáspontja 122—124°. A kiindulási termékként használt 2-(2-brómacetaniido)-2: 5-diklór-benzofenont az alábbi módon állíthatjuk elő: 600 ,g o-klórbenzoilkloridot hőmérővel, mechanikus kavaróval és visszafolyó hűtővel • felszerelt 5 literes háromnyakú lombikban forralunk. Kavarás közben 175 g p-klóranilínt adunk hozzá. Az elegyet ezután 180°-re. hevítjük és 230 g cinkkloridot adunk hozzá. A hőmérsékletet ezután fokozatosan. 220—230°-ra emeljük és ezt a hőmérsékletet a sósavfejlődés befejeztéig tartjuk fenn, ami kb. egy-két óra hosszat tart. 120°-ra való hűtés után óvatosan vizet adunk hozzá és az elegyet visszaíolyatás közben forraljuk. A forró vizes réteget dekantáljuk és ezt az eljárást 2—3-szor megismételjük. A vízben oldhatatlan barna tömeget végül 350 ml víz, 500 ml ecetsav és 650 ml konc. kénsav elegyével 17 óra hosszat visszaíolyatás közben forraljuk. A homogén, sötét oldatot lehűtés után jeges vízbe öntjük, az elegyet éterrel extraháljuk és az éteres extraktumot 2 n inátronlúggal semlegesítjük. Az éteres oldat besűrítése és csekély mennyiségű petroléter hozzáadása után 2-amino-2',5-diklór-benzofenon sárga kristályait kapjuk, olvadáspont 85—88°. Éter/petroléterből végzett átkristályosítás után a tiszta, 88—89°-o,n olvadó termékhez jutunk. 100 g 2-amino- 2',5-diklór - benzofenont 100 g brómacetilbromid 500 ml benzollal készült elegyével kezelünk. A reakciőelegyet néhány óra után nátriunibikarbonát oldattal és vízzel mossuk. A benzolos oldatból kivált kristályokat leszűrjük és az anyalúg bepárlásával további reakciótermékhez jutunk 2-(2-bróm-acetamído)-2'5-díklór-benzofenont kapunk, olvadáspont 130—136°. Benzolos átkristályosítás a 136°-on olvadó, tiszta vegyülethez vezet. Az előbbiekben leírtakhoz hasonló módon állíthatjuk elő az alábbi vegyületeket: 2-aminoacetamido-5-klór-2'-metil-beinzofenon; 121—123°. 2-aniinoacetaniidoJ 5-klór-2'-fluo!r-be;nzofenon; fehér, 115—115,5°-on olvadó tűk. 2-aminoacetamido-5-bróm-2'-fluor-benzofenoin; fehér, 110—lll°-on olvadó tűk. 2-amÍ!noacet.amido-5-klór-benzof enon; olvadáspont 97—99°. 2-aminoacetamid o-5-klór-benzof enon-ihidroklorid; enyhén sárgás prizmák, olvadáspont 192—193° (bomlás közben). 2-aminoacetamido-5-metil - benzofenon-hidroklorid; nines éles olvadáspont; mintegy 80° felett bomlás. 5. példa: 3,7 g 5-bróm-2-bróima»etaí mído-4-me i toxi-benzofenon 200 ml 20%-os (súly/térf.) metanolos .ammóniaoldattal készített szuszpenzióját 24 óra hosszat közönséges hőmérsékleten kavarjuk. Az oldhatat-
