150596. lajstromszámú szabadalom • Adó- vagy erősítőfokozat ultrarövid- és deciméterhullámokhoz
2 150.596 katódtérnek a kialakítása a mindenkori követelményeknek megfelelően választható. Míg a 2. ábra egy alapvető konstruktív megoldást tüntet fel, a 3. ábra a találmány működésmódjának közelebbi megvilágítására való. A cső és a koaxiális körök ezen csak vázlatosan vannak jelölve, mégpedig 12 jelöli a cső /módját és hűtőjét, míg 13 a koaxiális zárt rezgőkör belső vezetékét. A rács 17 számmal van jelölve. Az anódrezgőtér koaxiális vezetékszakasza, melynek hossza Íj, külső átmérője Di, belső átmérője di, a Di és di közötti viszony alapján Zi hullámellenállást eredményez. A cső anód-rácstere egyszerűsítve I2 hosszúságú, D2 külső és d>2 belső átmérőjű koaxiális vezetékként van ábrázolva. E rendszer hullámellenállása Z2. A cső anód-rácsterének külső köpenye alkotja végül a harmadik koaxiális rendszer belső vezetékét, melynek külső vezetékét a zárt 5 rezonátor 6 tartóján (2. ábra) túl meghosszabbított köpenye alkotja. E rendszer hosszát I3, külső átmérőjét D3, belső átmérőjét do jelöli és hullámellenállása Z3. A találmány szerint most már abba a síkba, ahol az li, 12 és I3 hosszúsága vezetékszakaszok egymáshoz illeszkednek, egy komplex ellenállás , ^3 = jc Zs+Rlosí van beiktatva, melynek meddő ellenállású komponense az anód-rácstér által létesített CZ2 hullámellenállás nagysághoz képest, az Rlosí fogyasztó-, illetőleg terhelőellenállás elhanyagolása mellett, nem elhanyagolható nagyságú. Ennél c a vezetékelméletnek megfelelő állandót jelent. A Da külső átmérő és a ds belső átmérő közötti távolságot úgy kell megválasztani, hogy a szükséges feszültségi szilárdságot (átütési szilárdságot) elérjük, mimellett nem vehető figyelembe, hogy valamely HF szigetelőanyag, azaz nagyfrekvenciájú áramokhoz való szigetelőanyag közbe van-e iktatva, vagy nincsen. Annak feltételezése mellett, hogy az h, I2 és I3 hosszak mindig kisebbek mint az <1 /4, érvényes a 4. ábra szerinti villamos helyettesítő kapcsolási vázlat. Az Li, C2 és C3 meddő ellenállásokat a megfelelő indexekkel megjelölt vezetékszakaszok alkotják, ezekkel érvényesek a következő képletek: 11 Zi tg 2 n — Á. Li =------------------a I2 a Z2 ctg 2 n — a Z3 ctg 2 u 7 A helyettesítő kapcsolási vázlatba ezenfelül a 14 generátor (anód-rácstér), a terhelő 15 ellenállás és az esetleg szükséges 16 szétcsatoló berendezés is be van rajzolva. R’Last jelöli az Rlosi terhelő ellenállásnak a szétcsatoló berendezés által transzformált értékét. A szétcsatoló berendezés ugyancsak tetszés szerint választható, csupán helyzete van előre megadva. Ha a rezonanciafrekvenciát, Az R’losI ellenállás elhanyagolása mellett, Li induktivitás fölött kell megállapítani, akkor az utóbbi Képletek érvényesek: 1 _______________1_ 1» 1,2 = h h jZi tg 2 n — jZ2 tg 2 n — — jZ3 ctg 2 k -7 À 4 4 = O ^1 + ^2 Ebből következik: 11 I2 Is Zi tg 2 n —; — Z2 ctg 2 X —; + Z3 ctg 2 tc —7 (1) és 444 11 12 13 Zi tg 2 X — — Z2 ctg 2 k — — Z3 ctg 2 k (2) 444 Az R’Last ellenállás nagyságát nem kell figyelembe venni, minthogy az ezáltal előidézett frekvenciaeltérés elhanyagolhatóan kicsi. Az (1) egyenletben az alábbi tag: 12 Z2 ctg 2 jc — 4 a csőkonstrukció által már adva van, ezt járulékosan az összes zárt rezonátorok konstruktív kialakítása kedvezőtlenül befolyásolja. Ez egyenlet második tagja I3 Z3 ctg 2 r. — 4 az li hosszat ezzel is megnöveli a li Zi tg 2 k — A. egyenletben, miáltal a rövidzárási pont, amelynek egyébként X/4 hangolásnál és nagy frekvenciáknál gyakran már a rács-csatlakozás és az anódhűtő között, tehát a szigetelődarabban kellene lennie, úgy eltolódik, hogy az a rácscsatlakozás alá kerül. 1? Ha a (2) egyenletből a Z3 ctg 2 n 7 értékét 4 az 1 Is j (w C K Z3 ctg 2 Tf-7— 1) 4
