150581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új típusú lakkipari alkidgyanták előállítására
Megjelent: 1963. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG :íi « SZABADALMI LEÍRÁ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.581 SZÁM Nemzetközi osztály: \ C 09, f, k CO—134 ALAPSZAM Magyar osztály: 22 h szolgalati találmány Eljárás új típusú lakkipari alkidgyanták előállítására Klement Gottwald Villamossági Gépgyár, Budapest Feltalálók: Csonka Lajos vegyészmérnök (50%), Cseh Mihály iparimérnök-közgazdász (25%), Salánki László vegyészmérnök (15%), Béres Vilmosné sz. Lopatka Éva vegyészmérnök (5%), Mándi Tamásné sz. Domokos Edit vegyészmérnök (5%), mindannyian Budapesten A bejelentés napja: 1961. augusztus 31. A találmány új típusú alkidgyanták előállítására, ill. a belőlük készíthető kombinációs lakkok előállítására vonatkozik. A találmány szerinti lakkkompozíciók alkil komponensként alifás polialkoholok helyett részben vagy egészben aromás vagy hidroaromás gyűrűn szubsztituált dioxi-szénhidrogén származékokat tartalmaznak, amelyeknek az alkidokba való beépítése az aromás vagy hidroaromás gyűrűn szubsztituált hidroxil-csoporton keresztül történik. Ezáltal az ilyen alkidgyanták jelentős minőségi javítása válik lehetővé. Alkidgyanta elnevezés alatt tág értelemben polikarbonsavak és polialkoholok polimérésztereit értjük. Az alkilgyanták előállítása számos szakkönyvben, így pl. A. J. Drindberg: A filmképző anyagok technológiája, R. Houwink: Chemie und Technologie der Kunstoffe, H. F. Payne: Organic Coating Technology stb. szakkönyvekben ismertetve van. Az alkidgyanták készítésénél dikarbonsavként izo-, tere-, és ortoftálsavat, maleinsavat, adipinsavat stb. használnak fel. Az egyes dikarbonsav típusokat főleg anhidrid alakjukban alkalmazzák, ilyenek pl. a ftálsavanhidrid, maleinsavanhidrid stb. Polialkoholként leggyakrabban a glicerin és a pentaeiritrít használatos, kisebb mértékben nyernek alkalmazást a különféle glikólók, mint pl. az etilénglikol, butilénglikol, továbbá a trimetiloletán, trimetilolpropán, hexántriol stb. Az alkidgyanták készítésénél a polialkoholok részleges acetálozása céljából aldehideket, pl. formálozás céljából formaldehidet is felhasználhatunk. Az alkidgyanták modifikálására elterjedten alkalmaznak különféle olajokat, valamint ezeknek az olajoknak zsírsavait, újabban szintétikus zsífsava■/ kát is. Az olaj tartalomtól függően megkülönböztetünk sovány, közepesen sovány és kövér alkidokat. A különféle alkidigyantákat megfelelő szénhidrogén vagy egyéb szerves oldószerben feloldják és az olaj tartalomtól függően, változó sajátságú és alkalmazhatóságú gyantaoldatot állíthatunk elő. Egyes célokra, pl. kályhába beégetős lakkoknál, zománc huzallakkoknál csak kis zsírsavtartalmú alkidgyanták használhatók fel; ilyen esetben azonban a hőállóság fokozása és lakkfilmek fizikai-kémiai ellenállásának növelése céljából a műanyag komponensek aránya növekszik. Az alkidgyanták stabilitásának növelése céljából, vagyis a funkcionalitás csökkentése miatt megkísérelték az alkidgyanták három- vagy többértékű alkoholkomponenseit kétértékű alkoholokkal helyettesíteni. A kétértékű alkoholokkal való helyettesítés során azt tapasztalták, hogy ez hátrányos módon a képződött lakkfilm felületi keménységének nagymértékű csökkenését okozza, ennek folytán nem kedvező módszer. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy ha a kétértékű alifás alkoholok helyett részben vagy egészben aromás vagy hidroaromás, adott esetben gyűrűn szubsztituált dioxi származékokat alkalmazunk, úgy a stabilitás fokozódása, ill. a szükséges funkcionalitás csökkentése mellett, a film felületi keménysége nem csökken, sőt sok esetben fokozódik, valamint azok hőállósága növekszik. A találmánly értelmében új típusú polikondenzációs és polimerizációs, nagy felületi keménységű és kopásállóságé, valamint hő- és vegyszerállóságú gyanták állíthatók elő, ha a polikondenzációs vagy polimerizációs alkidgyanta alkohol
