150575. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kis koercitíverejű lágyvas félgyártmányok előállítására

2 410 575 sáról, a hőkezelés során a magasabb hőfokokon meggyorsuló diffúzió gondoskodik. Ennek a hő­kezelésnek további előnye az, hogy a vas oxigén­nitrogén- és a kéntartalom is csökken. A szilárd állapotban és hidrogéntartalmú at­moszférában történő hőkezelés bár igen előnyös, gyakorlati alkalmazásakor mégis sok nehézséggel kell számolni. így a 2. ábrán példaképpen szem­léltettük azt, hogy a vasat körülvevő atmoszférá­ban milyen értékűnek kell lenni a hidrogén rész­nyomásának a metán résznyomásához viszonyítva abból a szempontból, hogy a reakció kívánt irány­ban játszódjon lé. A 2. ábra grafikonjának absz­cisszáján a hőkezelés hőfok értékeit az ordinátán pedig a H2 : CH4 résznyomások viszonyát egy at­moszféra össznyomásnál tüntetjük fel. A hőfok növelése kedvező ugyan a széntelenítő folyamat elősegítése szempontjából, a széndiffuzió növeke­dése miatt, ugyanakkor azonban mint a 2. ábrá­ból látható, magas hőfokon egyre nagyobb tiszta­ságú metánmentes hidrogéngáz szükséges a folya­mat eredményes kivitelezésére. Az előzőek értel­mében tehát hidrogén vagy hidrogéngázt tartal­mazó atmoszférában történő hevítéskor aránylag nagy mennyiségű tiszta gáz cseréjéről kell gon­doskodni, ami az eljárást megnehezíti és drágítja. Ezenkívül különös biztonsági intézkedések szük­ségesek a hidrogéntartalmú gázok robbanás­veszélyessége miatt. Végül figyelembe kell venni azt is, ami általában érvényes minden széntele­nítő hatású gázban történő hevítésre, hogy a re­akció a felületen játszódik le. Ezáltal nagy lemez­csomagok, szalagtekercsek vagy más kötegek hő­kezelése gazdaságosan nem végezhető, mivel ezek­nél redukáló gáz nem képes a felülethez hozzá­férni. Ilyen okokból van szükség fenti eljárás foganatosításánál a folyamatos, áthúzó rendszerű hőkezelő kemencékre. Jelen találmány a fenti két isimért eljárás során fellépő nehézségeket meglepően egyszerű és köny­­nyen foganatosítható módon küszöböli ki. Arra a felismerésre jutottunk ugyanis, hogy kis, 0,2—1,0 Oersted koercitív-erejű, mágnesvas félgyártmá­nyok előállíthatok Siemens—Martin acélból szén­telenítő hatású gáznemű közeg alkalmazása nél­kül, oly módon, hogy a melegen hengerelt, en­nek folytán revés (vasoxidos) felületű acélabron­csot olyan körülmények között hőkezeljük, hogy a (keletkező gázok eltávozására lehetőség legyen. Eljárásunk szerinti széntelenítő hőkezelés során a reve oxigéntartalma reagál a vas széntartal­mával és a keletkező gázok eltávoznak. A gázok eltávolítását úgy biztosítjuk, hogy valamely vas hőkezelésére alkalmas, pl. elektromos ellenállás­fűtésű, gáz-, olaj-, szénportüzelésű tokos vagy sugárzócsöves kemencében végezzük a hőkezelést, amelynek belső kemencetérfogata a beadagolt betéthez képest legalább ötszörös értékű, vagyis a betét és kemencetérfogat aránya 20 :100, mi­­mellett a kemencebetét nincs légmentesen elzárva és a gáz eltávozására a természetes huzat által lehetőség nyílik. A hőkezelés ideje a vas kívánt koercitív erejétől függően 4—48 óráig tart. Jelen találmány szerinti eljárás egyik előnyös íoganatosítási módja szerint pl. ha csuklósán zár­ható ajtóval felszerelt, eletkromosellenállású ke­mencében a kemencebetét és kemencetérfogat 15 : 100 arányértéke mellett, a meleghengerlés során revével borított 6 mm vastag acélszalagot 800 C°-on izzítjuk, akkor a hőkezelés időtarta­mának függvényében a II. táblázatban feltünte­tett széntelenítésű értékek érhetők el. II. táblázat '8 « 'S Ë N CB >O « Ä vo 0) C tartalom %-ban zsa^e felületi mm vastag tegben középső mm vastag rtegben a) 2 - O N r­­« r-4 S-< « r-4 C 0 » 0,034 — — 6 0,017 0,008 0,026 12 0,007 0,006 ' 0,014 24 0,006 0,005 0,010 36 0,005 0,005 0,007 Vizsgálataink szerint a hőkezelés 500—1200 C° között bármilyen hőfokon elvégezhető. Előnyös azonban, ha a hőkezelést 750—850 C°-on fogana­tosítjuk. Az előzőek értelmében tehát meleg­­hengerlési revével borított vas olyan kemencében történő hevítésével, amely a betéthez képest leg­alább ötszörös belső térfogattal rendelkezik és amelyben lehetőség van a képződött gázok eltávo­lítására, eljárásunk alkalmazásával jelentős szén­telenítő hatás érhető el és «zzel lehetővé válik nem különleges minőségű vasból jótulajdonságú 0,2—1,0 Oersted koercitív erejű mágnesvas elő­állítására. Az eljárás további előnye, hogy nincs szükség védőabmoszférára, tehát a védőgáz elő­állításával, tisztításával és a robbanásveszély el­hárításával kapcsolatos hátrányok kiküszöbölhe­tők. Az öntecs meleghengerlése után a hengerelt anyag teljes felületét reve borítja. így ez önmagá­ban biztosítja azt, hogy a reakció a teljes felü­leten játszódik le. Tehát a védőgáz használatánál felépő azon jelenség, hogy a redukáló gáz a hő­kezelt lemezcsomagok belső lemezeihez vagy a szalagtekercsek belső tekercseihez nem fér hozzá, eljárásunk kivitelezése folyamán hátrányként nem jelentkezik. Végül megemlítjük azt is, hogy a de­­karbonizáló hőkezeléshez nincs szükség különleges kemencékre. Eljárásunk kivitelezhető a szokásos ellenállásfűtésű tokos kemencében vagy gáz-, olaj-, szénportüzelésű tokos vagy sugárzócsöves kemen­cében. A kis széntartalmú mágnesesen lágy acélszalag előállítására, mint az eljárás foganatosítására kö­vetkező példát közöljük: A kiindulási anyagként alkalmazható acél elő­állítására bázikus Siemens—Martin kemencében történik. Célszerűen úgy járunk el, hogy amikor az adag szén tartalma a fővetés során kb. 0,12%-ot elér, mintegy 5 m3/t oxigént vezetünk be tűzálló anyaggal bevont csöveken keresztül a fémfürdőbe. A mágneses öregedés megelőzésére pedig csapo­láskor az üstbe levő folyékony acélhoz 3,5 kg/to sziliciumszegény alumíniumot adagolunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom