150549. lajstromszámú szabadalom • Prizmarendszer irányzótávcsövekhez és optikai leolvasó berendezésekhez
Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.549 SZÁM O Könyvtár Nemzetközi osztály: G 02 b MA—986 ALAPSZÄM Magyar osztály: 42 h 7-9 SZOLGALATI TALÄLMÄNY Prizmarendszer irányzótávcsövekhez és optikai leolvasó berendezésekhez Magyal Optikai Művek, Budapest Feltaláló: Schinagl Ferenc osztályvezető, Budapest A bejelentés napja: 1960. szeptember 20. Az eddig ismert, irányzótávcsövekkel felszerelt műszerekben pl. geodéziai műszerekben az irányzás a képsíkban elhelyezett szállemezen levő irányzószállal történt. A finomosztások mikroszkópon át történő leolvasásakor is a képsíkban elhelyezett szállemezt használtak. • Az . irányzás és a leolvasás pontossága mindkét esetben igen nagy mértékben függ a szálak vastagságától és az irányzott jel, ill. osztások finomságától. Ismeretes ugyan olyan prizmarendszer, mely az . utóbbi célt, finomosztások koineidenciás leolvasását lehetővé teszi, (DP 1,058.760) ez a megoldás azonban több hátránnyal jár. Hátrányos ugyanis egyrészt az, hogy választóéiként az egyik prizma éle szolgál, ami könnyen csorbulhat és piszkolódhat, másrészt pedig az, hogy a prizmarendszerben a fénysugarak különböző mennyiségű és minőségű visszaverődést szenvednék, továbbá az optikai úthossz á rendszerben nem azonos, így a keletkezett két részkép fényerőben és tónusban különbözik egymástól és külön kell gondoskodni az optikai úthössz kiegyenlítéséről. Ez a prizmarendszer két teljes kép kioncidálására nem is alkalmas. A találmány olyan prizmarendszer, mely irányzótávcsövekben és optikai leolvasó berendezésekben alkalmazva az irányzószálat, illetve a leolvasó szálat feleslegessé teszi és így az azok vastagságából származó leolvasási hibát megszünteti, lehetővé téve irányzásnál a kapott kép megkettőzését és ezek koincidálását, skálaleolvasásnál pedig az azonos minőségű két részképet. A prizmarendszer, melyet az 1. ábra mutat be, két összeragasztott trapézprizmából áll, melyeknek ragasztási felülete részben tükröző réteggel van ellátva. Célszerű az egyik trapézprizmát tetőélprizmaként kialakítani. A tükröző felület a két prizma között oly módon van elhelyezve, hogy az a képválasztóél, illetve felület szerepét is betölti. A 2. ábra mutatja a prizmarendszerrel ellátott távcső látómezejét irányzás előtt, a' 3. ábra pedig irányzás után. A 4. és 5. ábra a találmány szerinti prizmarendszerrel ellátott leolvasó mikroszkóp látómezejét mutatja koincidálás előtt, ill. az titán. A 6. a, b, c, d, ábra a prizmarendszer példaképpen! kiviteli változatait, a 7. a, b, és 8. a, b ábra pedig a prizmarendszer olyan változatait mutatja két nézetben, melyeknél a látómező kerekre történő lehatárolása is meg van a rendszerben Valósítva. A találmány szerinti prizmarendszer (1. ábra) az 1 trapézprizmából és a 2 trapézprizmából áll, mely utóbbi célszerűen tetőéi kialakítású. A két prizma ragasztási felületén helyezkedik el a 3 tükröző felület, mely azonban nem fedi be a teljes ragasztási felületet. A prizma belépő oldalán a belépő fénysugarak a 3 tükröző felület felső élénél két részre oszlanak, egyik részük az 1 prizmába kerül, másik részük pedig a 2 trapéztetőélprizmába. A fénysugarak e prizmáknak a tükröző réteggel átellenes felületeiről visszaverődve teljesen szimmetrikus és egyenlő optikai úthosszt megtéve ismét a 3 tükröző rétegnek választóéiként szolgáló részén találkoznak. A prizmarendszert úgy kell a távcsőben elhelyezni, hogy a 3 tükröző felületnek ez az éle kerüljön a távcső képsíkjába. Ekkor a fénysugarak ezen a helyén koincidálható részképeket adnak. A két részkép közül az egyiket az 1 trapézprizmán áthaladó sugarak alkotják, míg a másikat a 2 trapéz tetőéi prizmán áthaladók. A két részkép közül az egyik
