150531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzőhatású anyag előállítására
150.531 nológiai eljárásnak, a jelenleg külföldön használatban levő eljárással szemben az, hogy a naftolszulfosav helyett fenolszulfosavat lehet felhasználni a dioxidifenilszulfonhoz. kondenzációs partnerként. Hazai viszonylatban a bétanaftol nehezen beszerezhető erre a célra és egyébként is jóval drágább, mint a fenol. Egyes célokra azonban ez a kondenzációs termék előnyösen alkalmazható. Azt tapasztaltuk, hogy eljárásunk alapján bétanaftolszulfcsav kondenzációs partner alkalmazása esetében is jobb minőségű készterméket kaptunk, ha előhútést alkalmaztunk. További előnye még ezen eljárásnak az, hogy a bevitt fenolnak csak 15—18%-át kell vákuummal leszívatni, az eddigi gyakorlatban alkalmazott eljárásokkal szemben, ahol 35—60%-ot kell leszívatni a kívánt diöxidifenilszulfon kinyeréséhez, ami viszont a gyártási veszteségeket és a költségeket erősen emeli. E két komponens összekonderzálása bonyolult keverék-kondenzációs művelet, mert a formaldehid felhasználódhat egyrészt a dioxidifenilszulfon ■ önkondenzációjához, másrészt a dioxidifenilszulfónnak fenolszulfonsavval törtério kondenzációjához. valamint a fenolszulfosavnak fenolszulfosavval történő kondenzációjához is. Egy hideg vízben alig oldódó komponenst, a dioxidifenilszulfont és egy jól oldódó komponenst, a fenolszulfosavat. — melyeknek kondenzációs sebessége egymáshoz viszonyítva erősen eltér —, kell összekondenzálni úgy, hogy jó bőrképző tulajdonságú műcserzőanyagot kapjunk. Ezért nagy jelentősége van a megválasztott koncentrációknak, pH-nak és a hőmérsékleti intervallumoknak. Akkor tekinthető sikeresnek a kondenzáció levezetése, ha a késztermék 3,5—3,8 pH-ra állított mintájából 10%-os szárazanyagtartalmú oldatot készítve az összes szárazanyagtartalom 11—12%-a éterrel kiextrahálható rész. A fentiektől eltérő értékek már rosszul vezetett kondenzációra engednek következtetni, és vagy alacsony cserzősavarányú terméket, vagy labilis oldatokat kapunk. A találmány szerinti műcserzőanyag terméknek nincs oldhatatlan része, jó cserzési tulajdonságokkal rendelkezik. Magas cserzési (70—80-as) és kötési (42—50-es) értéke van, és szép fehér színű, telt bőrt eredményez. 1. példa: A fenol vagy fenol homológ (trikrezol, ortokrezol) 2 móljára 1.1 mól kénsavat adagolunk (100%osra számolva). Keverővei ellátott zománcozott autoklávba bemérünk 180 kg fenolt, megolvasztjuk és lassan, kb. 30 perc leforgása alatt hozzácsurgatunk 112 kg technikai (96%-os) kénsavat, majd kb. 1 óra alatt felemeljük a reakcióelegy hőmérsékletét 150 C°-ra. Azután egy órán át keverjük az anyagot 150 C°on, vákuum nélkül, majd 5 órán át melegítjük fokozatosan emeíkedő vákuumban és az 5. óra végére elérjük a 600—650 Hg mm-es vákuumot és ott kb 3 órán át tartjuk 160—162 C°-on. így kb. 8—9 óra alatt kb. 40—43% dioxidifenilszulfon és kb. 55—58% fenolszulfosav tartalmú terméket kapunk. A fenti bemérés alapján a vákuumkezelés után mintegy 80 kg vizes, kb. 40%-os fenololdatot nyerhetünk vissza. Ezt követően a savas szulfon massza 210 súlyrészéhez 210 folyrész vizet adagolunk és annyi 25—50%-os nátronlúgot, hogy pH-ja 10 g/l-es oldatban mérve 7,6—7,8 között legyen. A lúg adagolás következőképpen történik: A pH-t először 5—6 közötti értékre* állítjuk. Ehhez a számított lúgmennyiség kb. 2/3-ad része szükséges. Ezután a hőmérsékletet 88—90 C°-ra beállítjuk, és akkor hozzáadagoljuk egészen lassan kb. 1 óra alatt a hiányzó lúgmennyiséget. A hőmérsékletet maximálisan 98—100 C°-ig engedjük emelkedni. Ezen szabály betartásával már a pH beállításánál is elérhetjük, hogy a diszperz fázis teljesen homogénné válik és a formaldehid adagolás közben sem alakul vissza, ill. legfeljebb 5—10% üledék keletkezik, ami a kondenzáció minőségét már nem befolyásolj^. Ezután adagoljuk hozzá 90—95 C°-on a 70 súlyrész 30%-os formaldehidet kb. 1 óra leforgása alatt, majd a terméket lehűtjük 40 C° alá és így hagyjuk 12—14 órán át állni. Ezután felmelegítjük 98—100 C°-ra és mindaddig ezen a hőmérsékleten tartjuk, míg a formaldehid szaga el nem tűnik. Ekkor egy vörösesbarna, áttetsző, szálhúzó, viszkózus folyadékot kapunk, ami főzésálló és saválló. Ezután hangyasavval vagy ecetsavval beállítjuk az anyag pH-ját 4-re. Ennek a terméknek cserzősavaránya 62—65% között mozog rázómódszerrel vizsgálva. 2. példa: A szulfonképzés a hígítás, neutralizálás pontosan úgy történik, mint az 1. példában, csak a formaldehid adagolás-módja változik. Ebben az esetben a számított mennyiségű formaldehidet kb. 30—35 perc alatt folyatjuk a félkész termékhez 95 C°-on. Abban az esetben, ha nincs üledék, akkor 30—40 percet keverjük, 98—100 C°-on, de ha kevés (kb. 5—6%) üledék’képződik, akkor az alkalmazott hőmérséklet 101—103 C° és a keverési idő szintén 30—40 perc. Ezután következik a 40 C° alá történő hűtés, ennek időtartama 14— 16 óra. A további műveletek ugyanazok, mint az 1. példában. 3. példa: A szulfonképzés, a hígítás, a neutralizálás pontosan úgy történik, mint az 1. példában, csak a formaldehid adagolás változik a következőképpen: A számított mennyiségű formaldehid 40—80%-át. de célszerűen 60%-át adagoljuk kb. 30 perc alatt 95 C°-on. Ezután 101—103 C°-ra melegítjük az anyagot kb, 35—45 percnyi időtartamra, ugyanis ennyi idő szükséges a diszperz fázis eltűnéséhez, azaz homogenizáláshoz. Ezután beadagoljuk a visszamaradt kb. 40% formaldehidet 95 C°-on. Ezt követően történik a 40 C° alá való hűtés, melynek időtartama kb. 14 óra. A további műveletek ugyanazok, mint az 1. példában. Előnye e példában leírt eljárásnak, hogy neutralizálás után ha esetleg nagyobb mennyiségű üledék (kb. 15—20%) marad, akkor az ezzel a módszerrel biztonságosabban oldatba vihető.
