150530. lajstromszámú szabadalom • Távmérőberendezés a vízszintesre redukált távolság mérésére
2 150.530 A mérési módból a parallaktikus szögre a következő feltétel adódik: tg a— tg(“—w) = L/t. amelyben az L/t viszony állandó és egyenlő egy célszerűen választott kerek k számmal. Az egyenletből kifejezhető: 1 tg a> = ---------------------L k/1— tg2« / — tg « A 2. ábra optikai fénysugáreltérítő tagot (üvegéket) ábrázol, két nézetben és a rajta áthaladó fénysugarat. Az —a— és a —b-^ fénysugarak által meghatározott sík az eltérítő tag törősíkja, amelyet a távcső optikai tengelyén áthaladó függőleges síkkal bezárt lapszöge, a törőirány jellemez, az —a— és a —b— fénysugarak által bezárt —y — szög tangense tg y = P az üvegék törőértéke. Az optikai eltérítő tag törőirányával és törőértékével működésileg egyértelműen jellemezhető. Több optikai eltérítő tag egymás után helyezhető és az eredő törőérték és törőirány vektorális összegezéssel állapítható meg. A 3. ábra a találmány szerinti távmérőberendezés egy lehetséges kiviteli alakjára vonaSkozó vektorábra. —Pi— vektor a távcsőhöz mereven rögzített eltérítő egység törőértéke, —y — a törőiránya, —P2— vektorok a forgóékpár ellentétes irányban forgó ékjeinek törőértékei. A —P2— vektorok törőirányát a távcső magassági szögétől függő y ( “) szögérték határozza meg. A —P3— vektor a korrekciós egység törőértéke. A korrekciós egység törőiránya a távcső magassági szögétől függ. Az eltérítő rendszer eredő törőértéke egyenlő a parallaktikus szög tangensével: Pi cosy + 2 P2 cos y (a) + f (P3) — n. amelyben f(P3) a távcső magassági szögétől és a korrekciós egység P3 törőértékétől függ és a korrekciós egység törőértékének mint vektornak a függőleges komponensét jelenti. A rendszer eredő törőiránya függőleges, ill. attól , csak a korrekciós egység törőirányának megváltozása miatt tér el elhanyagolható mértékben. Ha a forgóékpár és a távcső elmozdulása között (pl. fogaskerékkapcsolattal) lineáris kapcsolat áll fenn, akkor y (a) = v (a + £ ) III. amelyben V az áttételi viszony a forgóékpár egyes ékjei és a távcső szögsebességének aránya, a a távcső magassági szöge, £ a kezdő elfordítás, amt a forgóékpár —P2— vektorainak a függőlegessel bezárt szögét jelenti vízszintes távcső helyzetben. Az I., II. és a III. egyenletekből: P i cos y + 2P2 cos V (« -|-f ) + f(P3) —-----------------------k (1 + tg2 a —tg a 7 l Az egyenletet k-ra megoldva: k — 1 —5^ — (1+tg2«) [Pl cos y-f-2P2 cos V(a+r) + f(P3)J l+tg2« A távolságmérés hibáját megadott távolságra méterben a következő képletből kapjuk: t (k0—k) IV. ko amelyben ko az eredetileg felvett szorzóállandó, k értékét pedig az előző képletből lehet meghatározni. A négy szabadon választható adatot (Pi, P2, V, f), amelyek az 1. és 2. fénysugáreltérítő egységet működésileg egyértelműen meghatározzák, úgy célszerű felvenni, hogy korrekció nélkül is minél kisebb hiba adódjék. így a korrigálandó érték kisebb és a korrekció pontosabb. Hiba azonban a szabadon választható adatok bármilyen felvétele mellett is marad, mert a IV. egyenlet f(P3)=0 feltétel mellett (korrekció nélkül) csak közelítően adhat d = 0-t bármely magasságszögnél. A négy szabadon választható adat megfelelő megválasztásával elérhető, hogy négy tetszőlegesen kijelölt magassági szögnél d = 0 teljesüljön. A többi magassági szögnél hiba marad fenn (d^O). Ez oly módon küszöbölhető ki, hogy az f(Ps) korrekciós tag az előbbiekben megválasztott négy adatot, valamint az a magassági szögtől függő értéket vesz fel. A hiba a magassági szög függvényében hibadiagramban ábrázolható. A hibadiagram alakja a négy hibmentes pont felvételétől, ili. az ezek által meghatározott négy paraméter értékétől függ. A hibadiagram figyelembevételével tervezhető meg a korrekciós eltérítő egység mozgása. A találmány szerinti távolságmérő berendezés nemcsak a távcsővel egybeépített kivitelben, hanem különálló előtétként is elkészíthető, amely a távcső objektívje elé helyezhető és onnan használat után levehető. E kiviteli alaknál a magassági szögtől függően elmozduló vagy elmozdítható tagok beállítása célszerűen libellával, vagy ingás mechanizmussal történhet. A találmány szerinti távmérőberendezés bármely kiviteli alakjánál a fénysugáreltérítő optikai egységek tetszőleges sorrendben helyezhetők el egymáshoz képest és az egységek közül bármelyik több optikai tagból is állhat. A fénysugáreltérítő egységek, vagy ezeket az egységeket alkotó optikai elemek bárhogy feloszthatok két tetszés szerinti csoportra, amely csoportok közül az egyik az objektiven áthaladó fénysugaraknak csak az egyik részét, a másik csoport pedig csak a másik részét, téríti eí. A találmány szerinti távmérőberendezés egyenletes osztású, függőleges tartású mérőléccel használható. A látómezőben a lécnek két. képe jelenik meg egyszerre a parallaktikus szöget alkotó két sugárnak megfelelően. A parallaktikus szög szárai által a lécből kimetszett távolság oly módon határozható meg, hogy a léc két képét nézve az osztás egyik képét a másik kép kezdőpontján mint leolvasó jelen leolvassuk. A mérés ponto-
