150522. lajstromszámú szabadalom • Különleges ionizációs kamra röntgenmegvilágító automatákhoz és hasonlókhoz

rí? Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •¥ X*. SZABADALMI LEÍRÁS ' ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150 522. SZÁM VA—959. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: G 21 Magyar osztály: 21 e 29—36 Különleges ionizációskamra röntgenmegvilágító automatákhoz és hasonlókhoz VEB Vakutronik Dresden, cég, Dresden (NDK) Feltaláló: Taube Hans mérnök, Dresden (NDK) A bejelentés napja: 1961. július 12. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1960. november 12. A találmány röntgenmegvilágító automatákhoz való ionizációskamra, melynek a röntgensugárzás­tól való minőség függősége a film—fólia-kombi­nációhoz igazítható. A röntgenmegvilágító automata mérőszervei­ként használatos, a beteg és a kazetta között él­helyezett ismert ionizációskamráknak az a felada­tuk, hogy megfelelő elektronika útján a röntgen­készüléket kikapcsolják, mihelyt á filmfeketedés­hez szükséges anyag besugárzása megtörtént. Ennek a kikapcsolásnak egyebek között lehető­leg tág határok között kell függetlennek lennie a különféle csőfeszültségektől és a tárgy vastag­ságától. Ehhez szükséges, hogy az ionizációs­kamra minőségi függősége ugyanolyan legyen, mint amilyennel a használt film—fólia-kombiná­ció a kazettával rendelkezik. Ezek a megvilágítóautomatákhoz való ismert ionizációskamrák két — könnyűfémből vagy mű­anyagból való — külső elektródából állanak, me­lyekre nehézfémréteg van felgőzölve. A két külső elektróda között foglal helyet a műanyagíóliából való belső elektróda, melynek két oldalán a mérő­mezők szintén nehézfémből vannak felgőzölve. Ezek a nehézfémrétegek azért szükségesek, hogy lehetőleg erős kamraáramot kapjunk a kamra légterében levő fokozott ionizáció útján, amelyet a nehézfémfelületekből eredő fotoelektronemmisz­szió kihasználásával érünk el. A kamraáram mé­rése ismert módon egy mérőkondenzátorral a fel­töltő- és kisütőmódszerrél történik. Ezeknél az ismert ionizációskamráknál, kisebb és nagyobb feszültségnél a mérő kondenzátor ál­landó értékre való feltöltésére, ül. kisütésére na­gyobb dózis szükséges, mint közepes feszültségnél. Az alkalmazott nehézfémréteg megválasztásával és vastagságával ez a folyamat némileg befolyá­solható. Maga a karakterisztika azonban változat­lan marad. • Ezt ,az okozza, hogy egyrészt a lágy sugárzást a kamrafal aránylag nagymértékben abszorbeálja, másrészt a kemény sugárzás sze­kunder-elektron-emissziója tökéletlenül van ki­használva. Ismeretes továbbá normáláramú k&mráknak kompenzációs kapcsolásban való alkalmazása, hogy PZ indikátort nullaműszerként lehessen felhasz­nálni . Oly kapcsolások. is ismeretesek, amelyeknél két egyenlő fajtájú kamrát kompenzálnak, hogy az oly hibákat kiküszöböljék, mint pl. a hőfok­változások, amelyek az egyes kamráknál hibákat okozhatnak. Az önmagukban véve ismert különféle kompen­zációs módszerek emellett mindenkor csak egy bizonyos célra valók, és ezért a jelen speciális feladat megoldására nem alkalmasak, amelynél a sugárzás keménységének az alkalmazott film­fólia-kombinációnak megfelelő egészen meghatá­rozott kompenzációjáról van szó. A találmány feladata olyan különleges ionizá­cióskamra létesítése, melynek minőségi függősége a . filmfólia-Jíombináció minőségi függőségével egyező és így lehetővé teszi a röntgencsőfeszült­ségtől és a tárgy vastagságától független helyes megvilágítást. A találmány értelmében ezt úgy érjük el, hogy a tulajdonképpeni mérőkamra előtt egy kompen­zációs kamrát helyezünk el, melynek kamra­áramát a mérőkamra áramának korrigálására, ill. a mérőkamra minőségi függőségének javítására használjuk. Az utána kapcsolt második kamra

Next

/
Oldalképek
Tartalom