150521. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus gerjesztésű rezgőkondenzátor

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -•::,, & • &\r SZABADALMI LEÍRÁS .ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.521 SZÁM Nemzetközi osztály: H 01 g VA—936 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 g 1-16 Elektrosztatikus gerjesztésű rezgőkondenzátor VEB Vakutronik Dresden, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Monser Hans-Joachim mérnök, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentés napja: 1961. február 1. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1960. április 11. A találmány tárgya olyan egyszerű rezgőkon-denzátor, amelynek súlya kicsiny és rendkívül kis helyen elfér. Az ismert rezgőkondenzátorok — amilyeneket például feszültségmérésre használnak nagy belső ellenállású egyenáram-forrásoknál elektraméterekkel kapcsolatban, oly módon működnek, hogy két vagy több oldalról ágyazott rezgő nyelvet vagy rezgő membránt, illetőleg rezgő elektródát mágnesesein, illetőleg elektromágnesesen gerjesztenek. Egy további változat egy forgó szárny segítségével elektromotoros gerjesztés útján működik. Ezen mágneses, illetve elektromágneses gerjesztésű, vagy elektromotorral üzemeltetett rezgő kondenzátorok mellett további 'másfajta hajtórendszerek is vannak használatban. Használnak például olyan berendezéséket, amelyeknél légáram által rezgésbe hozott huzal egy membránt gerjeszt. Ismeretesek olyan rendszerek is, amelyeknél leforrasztott üvegedényben elhelyezett rugószalagokra felfüggesztett elektródák vannak és az egészet egy megfelelő gerjesztőrendszer útján rezgésbe hozzák. , Ismeretesek ezenkívül a rezgőnyelves rendszernek más változatai is. Minden ismert elrendezéseknél a mérendő feszültséget egy elektromágnes, illetve motor a gerjesztésének ütemében modulálják azáltal, hogy a kondenzátor egyik fegyverzete fel és le, illetőleg ide-oda rezeg. Itt primer eletkromos, illetőleg elektromágneses energiát mechanikus rezgési energiává alakítanak át és az azután szekunder-oldalon ismét elektromos rezgésenergiává változik. A mérendő feszültséget a rezgőkandenzátorhoz rendszerint egy előtét-ellenálláson keresztül vezetik. Üzem közben aztán a rezgőkondenzátor kimenetén levő pillanatnyi feszültség arányos a pillanatnyi 'kapacitásérték reciprok értékével. A keletkező váltakozó feszültséget ezt követően • egy csataló kondenzátoron keresztül egy váltakozófeszültség-erősítőre vezetik. Erősítés után egyenirányítva, például forgótekercses műszer vagy megfelelő mérőeszköz útján mérhető. Ilyen mérésekre folyamatosan lehet szükség, például ionizáló sugárzások ellenőrzésére, például egy ionizációs kamra munkaellenállásán levő feszültségesés mérésére. Ilyenkor főleg az fontos,hogy a használt feszültségmérő lehetőleg kevés áramot fogyasszon, hogy a feszültségforrás elektromotoros ereje és a mért kapocsfeszültség között a különbség lehetőleg kicsiny legyen. Az ismert mechanikus elektrométerek, valamint csöves elektrométerek általában üzemi méréstechnikában előforduló mechanikus igénybevételek számára túl érzékenyek. Ezenkívül általában nulla-pontjuk ne>m állandó, hanem labilis. Az ismert berendezések hátrányai többek között abban állnak, hogy a rezgőnyelves, illetőleg rezgő membrános kiviteleknél alkalmazott elektróda-anyag legtöbbször nem választható meg tetszőlegesen, minthogy (mágnesesen hatásossá válik és ennek következtében ferromágneses anyagból kell állnia. Forgószárnyas elrendezéseknél még az a további nehézség is fennáll, hogy a forgórészt csúszóérintkezőn keresztül kell földelni. Emellett fokozott mértékben áll fenn annak a veszélye, hogy a hajtórendszer következtében zavaró befolyások érvényesülnek. Az ismert elektramágneses hajtásoknak ezeken túlmenő további hátránya, hogy túlságosan komp-