150514. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet nagy áttételi viszonyú jármófékeknél a fékhengerdugattyú rövid fékező elmozdulásának elérésére

T-Ipaleleat: 1933. szeptember 30. •i MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG A nr N> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.514 SZÁM SE—1085. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: B 61 h Magyar osztály: 20 f 1-6 Szerkezet^ nagy áttételi viszonyú járműfékeknél a félchengerdugattyú rövid fékező elmozdulásának elérésére Svenska Aktiebolaget Bromsregulator cég, Malmö (Svédország) Feltaláló: Nilsson Ragnar Hjalmar mérnök, Malmö (Svédország) A bejelentés napja: 1961. szeptember 22. NSZK-beli elsőbbsége: 1960. szeptember 26. A fékhengeres járműfékeknél és a fékhengerben levő fékdugattyúról a fékező erőt a féksarura nagy erőáttételi viszonnyal átvivő fékrudazatoknál fékezéskor a féksarunak kerekekhez nyomására igénybevett fékdugattyúlöket-rész aránylag hosszú és a fékhengerben levő nyomóközegfelhasználás is megfelelően nagy. A fékdugattyú fékező elmozdulásának a féksaru mozgásterének csökkentésével való rövidítését a legtöbb esetben nem lehet végrehajtani, mert a fékrudazat kialakítása a saru mozgásterének nagyságát meglehetősen pontosan meghatározza. Ezért már javasoltak olyan szerkezetéket, amelyek a nagy saru-mozgástér ellenére lehetővé teszik a fékdugattyú rövid fékező elmozdulását. Ilyen szerkezeteket ismertetnek pl. a 692 961 számú német és a 133 183 számú magyar szabadalmak. A 692 961 számú német szabadalom lényegében a fékkar megtámasztására egy kis áttételi viszonyt meghatározó forgáspontban levő, a fékező elmozdulás folyamán kikapcsolható ' támaszt javasol, amelyet fékezéskor a fékező lökettől függően ható vezérlőeszköz a fékező elmozdulás végén kikapcsol és a fék kioldása folyamán ismét bekapcsol. Ennek a szerkezetrek hátránya, hogy a támasz kikapcsolása hirtelen jön létre, és a kisebb áttételi viszonyokról a nagyobbra való átmenet mintegy ütésszerűen következik be. Annak érdekében, hogy' ez az átmenet lágyabb legyen és biztosítékot nyerjünk arra, hogy a féksaruk kerekekhez" való hozzányomása után ható féknyomás kifejlődése a nagy, és ne a kis áttételi viszonyon keresztül jöjjön létre, a későbbi 133 183 számú magyar szabadalombán javasolt szerkezetnél a fékkar megtámasztására a kisebb áttételi viszonyt meghatározó forgáspontban egy a támasztónyomást korlátozó és a kisebbről a nagyobb áttételi viszonyra való átmenetet lágyan bevezető rugó van. Ennek azonban hátránya, hogy a fékező elmozdulással szembeni ellenállás, amely mindig az elmozdulás kezdetén a legnagyobb, éppen akkor kelthet meg nem engedett támasztónyomást, amelynek a rugó utánengad. Mivel a rugó utánengedése a fékező elmozdulással szembeni ellenállásként hat, növeli a imár megengedhetetlenül nagy fékező elmozdulással szembeni összellenállást. A rugónak idő előtti utánengedése következtében a kisebb áttételi viszonyról a nagyobbra való áttérés idő előtt .mehet végbe, aminek hátrányos kihatásai lehetnek. Tehát az említett utóbbi szerkezet sem teljesén kielégítő, bár ez a szerkezet az elfordíthatóan és — az említett rugó miatt — utánengedően tartott görgő alakú fékkar-ütközőnek a kisebb áttételi viszonyt meghatározó forgáspomtban a fékkar megtámasztására szolgáló, görbe pályaként kiképzett támasztóütközővel való összeműködése következtében az elő- . szőr említett régebbi szerkezethez képest vitathatatlan előnyöket nyújt. Az említett isimért szerkezetek közül az utóbb említett és előnyösebb' szerkezet nem teljesen kielégítő már csak azért sem, mert az utánengedően felfogott görgő utánengedékenységét nem könnyű a különböző viszonyokhoz megválasztani, amelyekkel akkor talál'kozunk, ha ezt a szerkezetet pl. egyszer a szokásos, viszonylag könnyű fékrudazattal ellátott és 3,5 másodpercnél nagyobb fékelmozdulási idejű teherkocsikhoz, máskor kerékcsúszás ellen védő szabálj'ozóval felszerelt gyorsfékes személykocsikhoz akarjuk használni, ahol adott esetben a fék-