150505. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kúszónövények, különösen komló telepítéséhez és termeléséhez
Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <r\j. SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.505 SZÁM PA—598. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: A—01—g Magyar osztálv: 45 f 12—17 Berendezés kúszónövények, különösen komló telepítéséhez és termeléséhez Pásztor Mihály oki. mérnök,- Budapest A bejelentés napja: 1958. szeptemher 26. Ismeretes, hogy a komló telepítése és termelése huzalokból álló hálórendszer segítségével történik. Általános szokás ' szerint . faoszlopokra, a föld felszínétől számított (mintegy 7 méter magasságban egymást keresztező huzalokat feszítenek ki. Ezek a hálórendszer főhuzalai. A főhuzalokra 1,5—2,5 m távközzel, a főhuzaloknál kisebb keresztmetszetű un. elosztó huzalokat erősítenek és az elosztóhuzalokra függesztik fel • a komló felfuttatására szolgáló dróthuzalokat, olyképpen, hogy azokra a komló egyedek felkúszhassanak. Kataszteri holdanként 'mintegy 105 db kb. 15 cm átmérőjű faoszlopot szoktak egymástól 7—8 m távolságban elhelyezni. A dróthuzalokra felfutott növényzet, valamint a szélnyomás a hálózatot tartó, mereven beásott oszlopokra jelentékeny húzó és hajlító igénybevételt fejt ki. Megkísérelték, hogy a faoszlopokat vascsőoszlopokkal helyettesítsék. Ez a megoldás azonban nem vált be, mert a vascső-oszlopok a faoszlopoknál igen jelentősen drágábbak. ~ A költségek csökkentése végett a vascső-oszlopokat a megengedettnél gyengébbre méretezték és ennék következtében azok hamar eltörtBk. De még ezek a gyengébbre. méretezett vascső-oszlopok költsége is a faoszJop költségeinek 2—3-szorosát tette ki. Még kedvezőtlenebb volt az eredmény az alumíniumoszlopok alkalmazásánál. Megkísérelték azt is, hogy a tartó főhuzal hálózatát vasbeton-oszlopokra erősítsék. A vasbetonoszlopok földbe voltak ásva, és a huzalok az oszlopokra úgy voltak-erősítve, mint azt a villamosvezetékeknél szerelik. Ezeik az oszlopok a huzalhálózatra ható erőket — így a szélnyomást, a növényzet okozta terhelést — közvetlenül veszik át . ennélfogva az oszlopok hajlításra vannak igénybevéve. Ezért azokat nagy keresztmetszetűre kellett készíteni, hogy áz így fellépő nagy igénybevételnek ellenállhassanak. Súlyuk darabonként 8—900 kg között volt, de még ilyen nagy keresztmetszet mellett sem lehetett az oszlopokat lö mnél nagyobb távolságra egymástól helyezni. E támasztó rendszernél kat. holdanként 50 db oszlopra volt szükség és a telepítés költsége a faoszlopos megoldásnak kb. háromszorosa volt. Mindezeknek a megoldásoknak a hátrányait sikerült e találmánnyal kiküszöbölni, -melynek lényege az, hogy a talajon keresztirányú sorokban elhelyezett talplemezekből, ezekre összeköttetés nélkül helyezett szabadon lengő oszlopokból, az oszlopok fejrészein összeköttetés nélkül vezetett és a tábla végén kihorgonyzó elemek révén rögzített hosszirányú főhuzalokból, -a főhuzalokkal azonos módon elhelyezett és a tábla szélén rögzített keresztirányú egyensúlyozó huzalokból áll, és a huzalok keresztezési pontjainál az oszlop fejrészére erősített, a huzalok lecsúszását akadályozó szerv van. A találmány előnye az, hogy a tartóhálózat főhuzalai valójában a talajhoz vannak erősítve, így az összes húzóerőket a talaj veszi s át és" a vasbeton-oszlopok, melyek kizárólag nyomásra vannak igénybevéve, csak a főhuzalok alátámasztására szolgálnak. Ez teszi lehetővé, hogy a vasbeton-oszlopok kis keresztmetszettel előállíthatók, tehát kis súllyal és olcsón. Valójában az alkalmazható oszlopok alsó keresztmetszete 16—18 cm, a felső keresztmetszete 12—14 cm méretűre vehető. Az oszlopok közötti távolság 22,5 . m, így kataszteri. holdanként csak -• 16 db oszlopra van szükség. Ezen méretezéssel kísérletképpen készült lengő-vasbeton-oszlopos . támasztórendszer létesítési költsége lényegesen a faoszlopos hálózat létesítési költsége alatt marad. A vasbeton-oszlopos támasztórendszer élettartama' a faoszlopos támasztórendszernek 4—5-szöröse. A lengő-^vasbetonoszlopos támasztórendszer a kísérleti telepítése mutatta, hogy olyan szélviharoknak tudott ellentállni —r károsodás nélkül -—, mely vihar a mellette 'álló faoszlopos rendszert ledöntötte.
