150498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy új imidazolin-származéknak, valamint savakkal képzett addiciós sóinak előállítására
2 150.498 A fent leírt reakciók közvetlenül, vagy több lépésben vezethetnek a kívánt (1) képletű knidazolin-származék képződéséhez. így pl. képződhet közbenső termékként valamely a rajz szerinti (la) általános képletnek megfelelő vegyület, amelyben X az OH, SH vagy NH2 csoportot jelentheti, míg az Y hidrogénatomot vagy valamely acilgyököt jelenthet. Az ilyen típusú vegyületekből, ill. azok tautomér alakjából azután önmagukban ismert módszerekkel 'lehasíthatjuk az X és Y helyettesítőket, az XY vegyület alakjában. így pl. az olyan (la) vegyületekből, amelyek képletében az X hidroxilgyököt, Y pedig hidrogénatomot, jelent, vizet hasíthatunk le kalciumoxid dehidratálószerként való alkalmazásával. Ennek során jó termelési hányaddal képződik a kívánt (1) képletű im idazolinszármazék. Képződhet továbbá közbenső termékként valamely, a rajz szerinti (1b) általános képletnek megfelelő vegyület, amelyben Y valamely, amimo-Gsoporttal helyettesíthető gyököt képvisel. Az ilyen vegyületekből, ül. azok tautomér alakjából az Y gyököt a HY vegyület képződése és az imidazolin-gyűrű záródása közibein hasíthatjuk le. Az ilyen típusú közibenső' termékek viszonylag instabil vegyületek, amelyek már valamely erre alkalmas oldószerben történő forralás esetén átalakulnak a kívánt (1) képletű imidazolin-származékká, a HY vegyület leihasadása közben. Különösen simán megy végbe az ilyen lehasad ási reakció olyan esetekben, amikor az Y halogénatomot képvisel. Jó termelési hányaddal megy azonban végbe az ilyen reakció az olyan vegyületek esetében is, amelyekben az Y hidroxilgyököt képvisel, amennyiben a vegyületet clehidratáió reakciókörülmények behatásának vetjük alá. Az (1) képletű imidazolin-származék több lépésben végbemenő képződése során további lehetséges közbenső termékként a rajz szerinti (le) képletnek -megfelelő vegyületek is felléphetnek, amelyekben az X és Yi egyforma vagy különböző gyökök, mégpedig aminocsoporttal helyettesíthető gyökök, mint pl. halogénatomok lehetnek. Ha az ilyen típusú vegyületeket, vagy ezek tautomér alakját ammóniával, vagy ammóniát leadó vegyületekkel kezeljük, akkor az (1) képletű imidazolin-származékhoz jutunk. A reakció különösen simán megy végbe az olyan (le) képletű vegyületek esetében, amelyek képletében az Y és Yi halogénatoniokat, főként klóratomokat képviselnek. Az (1) képletű imidazolin-szánmazék a találmány értelmében előállítható a rajz szerinti (2), vagy (3) képletű vegyületek izomerizálása útján is. Az ilyen izomerizálási reakció során a (2) képletű vegyületnek a 2-<heIyzetű szénatomból kiinduló kettőskötése, ill. a (3) képletű vegyület 3,4-he'lyzetű kettősfcötése a 2,3-helyzetbe helyeződik át. Az ilyen izomerizálási reakciók előnyösen vizes savas közegben, pl. sósav csekély feleslege jelenlétében, folytathatók le. Az izom-erizálás vagy már a reakcióelegy szobahőmérsékleten v*ló nyugalomban tartása, vagy pedig enyhe melegítés közben végbemegy. Előállítható továbbá az (1) képletű új imidazonil -származék valamely, a rajz szerinti (4) általános képletnek megfelelő vegyületből — ahol X valamely halogénatomot vagy OR gyököt jelent, mely utóbbiban R hidrogénatom, aeilgyök vagy rövidszénláncú alifás szénhidrogén-gyök lehet — az X gyöknek egy HX képletű vegyület alakjában történő lehasMáisa útján is. Ha a (4) képletben X halogénatomot képvisel, akkor ennek lebasítása a halogéinhidrogén-lehasítás szokásos reakciókörülményei között, pl. a vegyület kolíidinnel vagy piridinnel való kezelése útján hajtható végre. Ha X hictroxil-gyököt képvisel, akkor a lehasítás valamely dehidratálószer segítségével történhet, ha pedig R valamely aromás vagy hosszabbiáneú alifás; aeilgyök, pl. benzoilgyök. akkor az 1,2-belyzetű •kett-őtskötésn-ek a heterociklusos gyűrűbe való bevitele a vegyület egyszerű melegítésével végbemegy benzoesav lebasa/ n ) 1 ( pk tu i midi on -,7 írmazékot, attól fu n r i frnt emhut előállítási móde 1 i c1 1 azciint de 1 z i v&. szabad bázis n e1 s vval k oezf Lt addíciós só alakl i1 í ] k A ^b J bázisból a legkülönfelev « kd 1 o Q "plt dd cus sókat állíthatli 'A ka mol "-n ékkel a kívánt savval \ 1 1 c 1 e iti-n II f1 s d eirs sók előállítár' «eil m D rn ivak 7 jhetnek tekintetbe, 1 r ni 51 empontb ) ártalmatlan sókat lei ntv mmt pl 1 halo«t hidrogénsavak, a n -* oitofo^zfo sav 11 c n vaibonsavak, mint a/ ecetsav, propionssv es ezek magasabb homológjai egészen 12 szénatomig, továbbá többbázisú savak, mint oxálsav, borkősav, borostyánkősav, malekisav, aszkorbinsav, ciitromsav stib., szujfonsavak, mint a metánszulfomsav, etánszulí'onsav, benzolszulfonsav, vagy p-toluolszulfonsav, aromás karbonsavak, mint a benzoesav, szalicilsav vagy p-arninoszalicilsav. A találmány szerinti eljárással előállított új imídazolin-száirmazék. valamint ennek savakkal képezett addíciós sói bármely szokásos gyógyszer alakiban kiszerelhetők, a szokásos segédanyagok felhasználásával. Különösen jól alkalmazható ez az új imidazolinszármazek véredényszűkítő hatása folytán olyan gyógyszerként, amellyel a nyálkahártyák, főként az orr-nyálkahártya duzzadt állapota megszüntethető. Az (1) képletű vegyület az eddig ismert hasonló vegyületekkel szemben azt a lényeges előnyt mutatja, hogy hatása számottevően nagyobb és ugyanakkor hosszabb ideig is tart. Így az (1) képletű vegyület az ismert 2-(naftil-l'-metil)-2-imidazolimial szemben kb. kétszeres erősségű és kb. 1,3—1,5-szörös tartamú hatást mutat, míg az ugyancsak ismert (2-(2',6'-dimetil~ -4'-terc., butil-ibenail)-2-icmiidazolí.ného l z viszonyítva hatása kb. ugyanolyan időtartam mellett kb. ötszörös erősségű. Az (1) képletű új vegyület, véredényszűkítő hatása alapján, a nyálkahártyák, főiként az orrnyálkahártya duzzadt állapotának megszüntetésére szolgáló gyógyszerként ikerülhet alkalmazásra. Vérnyomást okozó hatása alapján ez az új vegyület felhasználható a vérkeringést serkentő szerként is, sokkos állapotok esetében. Ilyenkor