150495. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoláselrendezés sokszorozócső ellenütemű villamos modulálására
4 150.495 így, minthogy ekfcor a sokszorozás feltétele ki van elégítve, ezen időtartamokban pl. fotósokszorozó esetén a megvilágítással arányos áram folyik az anódmunkaeHeaiájiáson át. A kimenő kapósokon megjelenő jel a szinuszos moduláló jel ellenére is eresen kapuzó-jel formájú és ismétlési frekvenciában fele a moduláló frekvenciának. A. 7. ábra ugyancsak az 5. ábrán feltüntetett kapcsolás működését szemlélteti, de abban az esetben, amikor a moduláló váltakozó feszültség csúcsértéke közel kétszerese, az egyszerű egyenáramú üzemmódban működtetett sokszorozócső bármely két egymás után következő dinódájának feszültségkülönbsége: UDm — Uon <Cu csucs <C2(bT Dm — Unn)Az ábra jelölései egyébként azonosak a 6. ábrán feltüntetett jelölésekkel. A működés jellege is azonos a 6. ábra kapcsán elmondottakkal. A moduláló jel ebben az esetben azonban minden második félperiódusban kétszer futja át az (Ubi), ül. (UD;í ) feszültségértékeket. Ennek következtében a csövön minden második félperiődusban kétszer, a 7. ábrán bejelölt Aí időtartamokban folyik át az anódárammal arányos áram. A kimenő kapcsokon (szükség esetén egyenáramúlag C kondenzátorral leválasztva) megjelenő jel, hasonlóan az előző esethez, erősen kapuzó-jel formájú, de alapharmonikusánaik frekvenciája kétszerese a moduláló frekvenciának. Az azonos félperióduson belül kétszeres működés lényeges lehet pl. fcíosokszorozók esetében. Ha pl. periódusosán váltakozó fényerősségű fényforrás meghatározott időpillanataiban, vagyis meghatározott áraimadatai mellett kívánunk észlelést végezni. Ugyancsak hasonló a probléma fluoreszcencia mérések esetében, ha a gerjesztő fény hullámhosszán, vagy ahhoz nagyon közel levő gerjesztett, fényt kívánjuk vizsgálni. Ez különösen a rövid lecsengésű fluoreszcencia, esetén igényel igen bonyolult eljárást és berendezést. Ilyen esetben a gerjesztő fényforrás vezérlésével és a sokszorozócső szinkronizálásával ez a kérdés megoldható. A találmány szerinti kapesoláselrendezéssel a din óda osztó-láncok számának, a din ódák egymáshoz viszonyított nyugalmi feszültségének, valamint; az ellenütemu váltakozó feszültség nagyságának megválasztáséval frekvenciasokszorozás érhető el. A találmány szerinti kapesoléselrendezés több váltakozó feszültségforrás: alkalmazásával, amelyek közül egy vagy több különböző jelenség vagy jelenségek által vezérelhető, a legkülönbözőbb egyidejűség-vizsgálatokra is alkalmas A 8. ábrán ennek megfelelőien azt az esetet tüntettük fel, amelynél a dinóda osztóláncot négy részre bontva a 12 és 13 osztóláncpárt az 5 váltakozóiáramú jel-forrás táplálja ellanütemű kapcsolásban, hogy ily módon kiküszöbölje az anódra történő kapacitív rászórást. A 3 és 4 osztóláncpárt pedig a 14 váltakozóáramú generátor látja el, ugyancsak ellenütemben váltakozó feszültséggel. Ha a két váltakozó feszültségű jel frekvenciája egymástói pl. csak kis mértékben különbözik, s a fényjel egy harmadik, lassan változó jelet, képvisel, úgy ez a 'kapcsolás pl. függvénygenerátorokban alkalmazható előnyösen. Ilyen jellegű függvénykapcsolat előállítása szükséges pl. keivaréikszínképvonaliaik koherencia hosszának, s a keletkező interferenciakép meghatározásához. Ha az 5. ábrán, az 5 váltakozó áramú jelforrás helyébe koincidencia kapcsolás ell&nütemű kimenetét helyezzük, úgy ez a berendezés alkalmas hármas koincidenciák vizsgálatára. Két koincidencia szolgáltatja a fotoelektronsokszorozónk részére a kapu jelet. Amennyiben a moduláció már a katód közelében is hatásos, a sokszorozó akkor is működőképes, ha közvetlenül a koincidencia előtt nagyobb megvilágítás érte. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapasoláselrendezés sokszorozócső áramának •modulálására egyenfeszültségre (kötött dinóda feszültségosztőlánccal és időben változó feszültségű feszültségforrással, azzal jellemezve, hogy egyenfeszültségforrásra kapcsolt, egy vagy több dinóda-feszültségosztólánca és egy vagy több difi ódához közvetlenül vagy közvetve — például galvanikusan, vagy transzformátor, kondenzátor útján csatlakoztatott, legalább kát din óda egymáshoz viszonyított feszültségének ellenüternben való változtatására szolgáló, időben változó feszültségű egy vagy több feszültségforrása van. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsoláselrendezés, azzal jellemezve, hogy az egyes dinódák egyenáramú szempontból a feszültségosztólánc vagy ieszültségosztóláincok optimális sokszorozási biztosító potenciálú pontjaira vannak kötve és a sokszorozócső modulálására a rendszerhez közvetlenül vagy közvetve váltakozó feszültségű feszültségforrás csatlakozik. 3. Az 1. igénypont szerinti kapcsolás elrendezés, azzal jellemezve, hogy a cső moduláló dínódái egyenáramú tápfeszültség szempontjából az osztólánc vagy láncok zérus vagy közel zérus értékű sokszerozást 'biztosító potenciálú pontjaira vannak kötve és a sokszorozás biztosítására a rendszerhez közvetlenül vagy közvetve megfelelő értékű váltakozó feszültségű feszültségforrás csatlakozik. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti kapcsoláselrendezés, azzal jellemezve, hogy a rendszerhez közvetlenül vagy közvetve olyan, váltakozó feszültségű feszültségforrás csatlakozik, melynek feszültsége csúcsértékben megegyezik a dinódák között levő egyenfeszültségű potenciálkülönbség félértékével, vagy ennél kisebb. 5. Az 1—3. igénypontok szerinti kapcsoláselrendezés, azzal jellemezve, hogy a rendszerhez közvetlenül vagy közvetve olyan váltakozó feszültségű feszültségforrás csatlakozik, melynek feszültsége csúcsértékben nagyobb mint a dinódák között levő egyenfeszültségű potenciálkülönbség félértéke. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti 'kapcsoláselrendezés, azzal jellemezve, hogy egy vagy
