150473. lajstromszámú szabadalom • Eljárás neomycin előállítására

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •# ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.473. SZÁM GO—810. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: A 61 k Magyar osztály: 30 h 1—8 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás neomycin előállítására Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Horváth István vegyész (21,5%), Lovrekovich István orvos (21,5%), Magyar Károly vegyész (21,5%), Stverteczky Györgyné vegyész (12,5%), Kasszán Béla vegyészmérnök (6,5%). Dóczi Bálint vegyészmérnök (4%), Zsadányi József biológus (4%), Borsy József orvos (3%), Gláz Ervin orvos (3%), Szentirmai Attila biológus (1,5%), Steczek Katalin vegyészmérnök (1%), budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. július 14. Ismeretes, hogy az először Waiksman által leírt neomycin a tüdőgyógyászatban, a sebészetben és a szemészetben egyre kiterjedtebben kerül alkalmazásra. Ennek folytán megfelelő hozammal történő előállítása igen nagy jelentőséggel bír. A neomycin termelését először streptoniyces l'mdiae 3535 jelzésű törzzsel írták le (Science 109, 305. 1949). Ezt követőleg töíbb szerző írt le olyan törzset, amely újnak vélt, de később a neomycinnel azonosnak bizonyult antibiotikumot termelt. Ilyenek a framycetin (Ann. pharm, franc, 12, 440. 1954; 11, 44; 11, 140. 1953), colimycin (G. F. Gause, T. P. Preoibrashensikaja, E. S. Kudrina, N. O. Blinow, I. D. Rjaibowa, M. A. Swesehnikowa, Zur Klassifizierung der Actinomyceten, Jena, 1958. 39. old.) dextromycin (A 1404 J. Antibiotics, Japan, 3, 297. 1949/1950; 3, 440. 1949/50; 8 B 360. 1955, 9 B 113. 1956) és flavomycin (Roseoflfivus flavomycin, J. Antibiotics [Japan] 4, 215, 1951); 5. 217. 1952). Azt találtuk, hogy egy általunk dunántúli talajmintából izolált és Streptomyces flavoalibus nov. sp.-nek elnevezett — az alábbi leírással meghatározott — törzs aerob körülményeik között fermentálva kedvező fermentációs szinten . termel neomycint, amely isimért eljárással különíthető el. Az általunk izolált törzset 1960. december 3-án 601.205 l.sz. alatt K—12 jelzéssel az Országos! Közegészségügyi Intézetnél letétbe helyeztük. Az izolált törzset az alábbiakban írjuk le: A törzs szintetikus táptalajon általában mérsékelten nő, komplex táptalaj okon a növekedés gyorsabb és erőteljesebb. A közepes és jó növekedést biztosító táptalajok esetében a vegetatív micélium színe sárga, a levegőmicélium. és spóraképzés intenzitása táptalajonként változik, színe fehér. A spórahordiozók zárt, helyenként kissé lazább, spirálisokat képeznek. Czapek—Dox szaccharózzál: lassan és közepes ei ősséggel növekszik, a vegetatív micélium színe Bárga, spórásodó levegőmicélium színe fehér, gyengén sárga oldódó pigmentet termel (28 C°.) Aszpairagin-glükóz agar: lassian és közepes erősséggel növekszik, a vegetatív micélium színe sárga, spórásodó levegőmicélium színe fehér, gyengén sárga oldódó pigmentet termel (28 C°). Glicerin-káliumnitrát agar: lassan és közepes ei ősséggel növekszik, a vegetatív micélium színe sárga, spórásodó leveigőmicélium színe fehér, gyengén sárga, oldódó pigmentet termel (28 C°). Kálciuni^maláta agar: gyenge növekedés, légmicélium színe fehér (28 C°). Kálciuim-Hmaláta-glicerin agar: közepes erősségű növekedés, vegetatív micélium színe sárga; spórásodó légmicélium mennyisége igen kevés és színe fehér (28 C°). Keményítő-ikáliumnitrát agai: lassan és közepes erősséggel növekszik, a vegetatív micélium színe sárga, spórásodó levegőmicélium színe fehér, gyengén sárga, oldódó pigmentet termel (28 C°). Tirozin agar sziúrási tenyészet: igen gyenge növekedés, vegetatív micélium színe sárga (28 C°). Húskivonatos pepton agar: jó növekedés, vegetatív micélium színe sárga, spórásodó légmicéliu-