150470. lajstromszámú szabadalom • Higanykatódos cellába építhető elektrolitikus higanycsapda

et Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •döf NJ­SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.470 SZÁM FE-540. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 01 f Magyar osztály: 12 m 5-9 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Higanykatódos cellába építhető elektrolitikus higanycsapda Fémipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Tóth Zoltán vegyészmérnök és dr. Somosi István vegyészmérnök, mindketten Ajkán A bejelentés napja: 1961. szeptember 5. Pótszabadalom a 148.953 számú magyar törzsszabadalomhoz A 148.953 számú magyar alaipszabadalom rész­letesen ismerteti, hogy a Hg-katóddal dolgozó lúg elektrolíziseknél tekintélyes mennyiségű szusz­pendált Hg távozik az elektrolittal és ez milyen veszteséget okoz, mind Hg-ban, mind a távozó oldat korróziós hatásé, miatt. Ugyanezen alap­szabadalom eletkrolitikus eljárást javasol.az ionos és kolloid állapotban levő Hg-szenicsék vissza­nyerésére a lúgos oldatból. Időköziben újafeib, főleg üzemi jellegű megfigye­lésiek arra mutattak, hogy ez a Hg-veszteség kü­lönösen forgótárcsás Hg-katódos celláknál és fo­lyamatos lügbetáplálás és elvezetés mellett az ad­dig észlelteiknél lényegesen nagyobb, 4—5-szörös. Ez pedig azt jelenti, hogy a Hg-visszanyerés meg­felelő lebonyolítása nélkül az üzemi elektrolízi­sekben m3 lúgra számítva 2—2,5 kg-nyi súlyú Hg-veszteség mutatkozik, mely érték középüze­meknél évente több millió forintnyi értéket tesz ki. De továbbmenőleg tekintélyes veszteséget je­lent pl. galliumdúsító Hg-katódos elektrolízisek­nél az a körülmény is, hogy minden távozó Hg kg-al egyidejűleg 5—6 g már kiválasztott Ga is veszendőbe megy. Mindezen körülmények isme­retében és a 148 953 alapszámú magyar szaba­dalom alapelvéből kiindulva, sikerült egy olyan elektrolitikus Hg-csapdát szenkesztenünk, melynek előnye, hogy közvetlenül az elektrolizáló cellába építhető bele, anódja közös kapcsolású a főelekt­rolizáló áramkör anódjával, katódja pedig háló­szerűén, ráesszerűen van megoldva. Ez a beren­dezés a cellából távozó Hg 85—9'0%-át oly módon nyeri vissza, hogy az közvetlenül visszacsepeg a főáramkor katódjához. További előnye a beren­dezésnek, hogy a mellékáramkör elektród távol­ságának szabályozásával a mtelléikéra.mköir kapocs­feszültségét célszerűen 2,6—3,2 V között lehet beállítani, mely érték egyrészt csekély energia­fogyasztást biztosít, másrészt pedig a káros vana­dium szennyezők 4 értékű vanádiummá történő redukcióját részben kikerüli. A berendezés ismertetése. A berendezés lényegét pl. egy galluim elekt­rolizáló cellánál az aláibbiakiban ismertetjük: A rajzon sematikusan feltüntetve C jelű elekt­rolizáló cellát láthatunk, melybe az eietkrolizá­landó aluminátlúg oldat betáplálása és elvezetése folyamatosan történik az E jelű csővezetékeken keresztül A cella főánaimkörét az A jelű anód és a K jelű ketód között 1. számmal jelölt áram­kör jelenti, mely áraimkor külön áramforrással működik és az Ai jelű ampermérő mutatja az áthaladó áram intenzitását. A C cellába, célsze­rűen a távozó lúgoldat kivezető nyílása elé épít­jük be a találmányunk lényegét jelentő segéd­áraimkörű elektrolitikus Hg-csapdát. A segédáram­kör, melyet 2. jelzéssel jelölünk és amelynek áraimintenzitását A2 ampermérő jelzi, végzi a. Hg visszanyerését a távozó lúgból. Ezen áraimkor anódja (A) közös a főáramkor anódjával, de oly módon is kiképezhető, hogy vezetői összekötte­téssel az anódfelületet növelő rácsos, vagy drót­hálót (vagy vaslemez) úja'bb anód is kialakítható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom