150467. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses indukciós tengelykapcsoló

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG asr s& SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.467 SZÁM EE—783 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: F 06 d Magyar osztály: 47 c 6—18 Elektromágneses indukciós tengelykapcsoló VEB Elektromotorenwerk Dessau, Dessau (NDK) Feltalálók: Lindner H. mérnök, Sittner J. mérnök, és Trautvetter W. mérnök, mindhárman Dessau-ban (NDK) A bejelentés napja: 1960. július 6. A találmány lényegéhen indukciós elv alapján működő tengelykapcsoló vagy fék, amelynek légrése a hajtó és hajtott alkatrészek között a tengelyre merőlegesen van elrendezve. Már ismertek a tengelyre merőleges légréssel rendelkező olyan tengelykapcsolók, amelyek vagy permanens mágnessel, vagy elektromágnessel vannak ellétva és a tengelykapcsoló szekunder részében örvényáraim-hatásokat keltenek. Ismertek már már a motor tengelyére merőleges légrésű indukciós motorok is, amelyeket különleges célokra használnak. Az indukciós tengelykapcsolók eddig túlnyomóan a tengellyel párhuzamos légrésas kivitelben készültek. A két tengelykaposolóreindszer forgatónyomatékátvitel jellemzői lényegesen, különbözők. Az örvényáramú tengelykapcsolók forgatónyomaték növekedése lineáris, amely a mágneses fluxussal és a viszonylagos fordulatszámmal arányos. A legnagyobb szUpnél, azaz az egyik tengelykapcsolórész álló helyzeténél jön létre a gerjesztő tömör vasmagjában a legnagyobb örvényársmképződés és állandó erőtérnél a legnagyobb forgatónyomaték képződik. Ezzel ellenitétben az ismert indukciós tengelykapcsolók, amelyek egy egyenáram által gerjesztett póluskerékből mint primer részből és egy rövidrezáró kalitkát hordó járomgyűrűből, mint második részből állnak, a forgatónyomatékok változása hasonló az aszinkronmotorokéhoz. Nem-stabil viselkedésük' következtében egyik tengelykapcsolórendszer sem alkalmas állandó forgatónyomatéknál történő foMuliatiszámszabályozásra. A találmány célja az isimert tengelykapcsolók hátrányainaik kiküszöbölése és ennek érdekében a primer résznek "U-alakú pólusrendszere van, amely egyúttal egy északi pólus-koszorút és egy ezzel szemben fekvő déli pólust hord, amelyeket egy az agyban levő mágnesesévé gerjeszt. Szekunder részként a találmány szerint egy mágneses anyagból álló tárcsás forgórész: van alkalmazva, amelynek teljes magasságában és szélességéiben, elektromosan vezető anyagból álló kalitkarendszere van, amelynél a forgórész vasmagjához szorosan hozzáfekivő rövidrezáró gyűrűk egyszeres, kétszeres vagy széles rudakkal vannak összekötve és amelyek a vasmagban radiálisán vagy érintőlegesen vannak elhelyezve, és amelynél a kalitka botjainak vagy a botpároknak száma a mágneses póluspárok 'számától jelentősen eltér. A meghatározott jellemzők elérése érdekében a tárasás forgórészben levő mágneses anyag tömör vagy lemezeit is lehet. A találmány egy további jellemzője szerint az agyban permanens mágneseket is lehet elrendezni, amelyek — mindig a találmány alkalmazási célja szerint — a mágnestekercsek hatását elősegítik, vagy ezeknek .erőhatása ellen dolgozva lehetaek kapcsolva. Az ilyen kombinációkat akkor alkalmazzuk, ha pl. a tekercs lekapcsolása után meghatározott tapadó- vagy fékezönyomatéknak kell mindig rendelkezésre állni, vagy a remaneneiát kell kompenzálni. A találmány alapvető gondolata a bevezetőben vázolt ismert örvényáraimú és indukciós karakterisztikák szuperpozíciójában van. A kívánt forgatónyomaték-változásnak megfelelően a forgórész vasmiagja, valamint a rövidre záró kalitka •minőségileg és .mennyiségileg különbözőre méretezhető. Megfelelő viszony esetén olyan forgatónyomaték változást lehet elérni, amely a szlip keletkezésekor meredekein emelkedik és azután majdnem teljesen állandó marad,