150465. lajstromszámú szabadalom • Olvasztótégely vákuumos vagy más rendszerű indukciós kemencékhez

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.465 SZÁM Nemzetközi osztály: CE—395 ALAPSZÄM Magyar osztály: C 04 c 80 c Olvasztótégely vákuumos vagy más rendszerű indukciós kemencékhez Győrffy Gergely oki. kohómérnök és Mosonyi Tibor kohásztechnikus, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1961. december 20. A vákuumos vagy egyéb rendszerű indukciós kemencék olvasztótégelyének készítésekor az MgO vagy AI2O3 anyagú tégelyt olyan zárt hengerrel együtt kell az indukciós tekercsbe helyezni, amely biztosítja, hogy a tégely át nem zsugorodott, por alakú része az üzemeltetés folyamán állandóan a helyén marad. E feladattal kapcsolatban keramikus anyagoknak, pl. ömlesztett kvarcitnak szegmensek vagy különböző méretű kockák alakjában való használata már ismeretes. A keramikus anyagok hátránya azonban, hogy igen ridegek, a hőokoata tágulás következtében fellépő nyomás hatására megrepednek és a repedések helyén az említett por alakú bélésanyag kiszóródik. Ennek folytán a bélésanyag átzsugorodott részei-között apró üregek keletkeznek. Az említett nyomás különösen az égetés időszakában nagy, amikor a tégely teljes belső keresztmetszetét égető grafitmag tölti ki, úgyhogy 0 bélésanyag befelé neim tud terjeszkedni. Minthogy továbbá az említett bélésanyagokból döngölt, majd a belső felületén 3—5 mm vastagságban grafitmaggal zsugorított tégely átzsugorodott része a hőingadozások miatt maga is megreped, e repedések helyén az említett üregeken és a keramikus palást repedésein, sőt a többrészű palást részei között mindig alkalmazott réseken át is az olvadt fém kifolyik és rácsurog az indukciós tekercsre, tekercszárlatot vagy lyukadást .eredményezve. A találmány célja a közölt hátrányok megszüntetése és ezenkívül az olvasztótégely élettartamának jelentős megnövelése. A találmány szerint evégből a keramikus palást helyett lényegesen rugalmasabb, tehát repedésekre nem hajlamos anyagú palástot alkalmazunk. E célra jól megfelel az eternit, mely azonban egyedül alkalmazva a fellépő magas hőmérsékletek miatt nem volna használható. Hogy használhatóvá tegyük, belső felületére hőszigetelő anyag rétegét ragasztjuk. Ilyen hőszigetelő anyagként jól megfelel a kvarc-, salak- vagy bazaltgyapot. Az eternitpalást előnyösen két szegmensből áll, melyeket a tégely mértani tengelye irányában haladó egy-egy kétoldali hézag választ el egymástól, a szigetelő bélés azonban ilyen hézagoktól mentes. A szigetelő réteg következtében az eternit hőmérséklete — amint elméleti számításokkal és tapasztalati adatokkal kimutatható — mélyen az eternitre káros 2010" határérték alatt marad. Az eternit akár az égetés, akár az olvasztás alatt fellépő igénybevételeknek nem csak a nagyobb rugalmassága, hanem a bélésanyagéhoz közelálló hőtágulási együtthatója miatt is jól ellenáll. A találmány alkalmazása folytán a kemence élettartama most már. nem a palást élettartamától, hanem az olvasztótégely, ill. a bélésanyag tartósságától függ és így legalább 4—5-ször akkora, mirat a keramikus palásttal készült kemencéké. Az .eternitpalást élettartamának ugyanis sem a hőmérsékleti igénybevétel, sem az öntésszám nem szab határt. A rajz a találmány szerinti olvasztótégely egyik kiviteli alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra a tégely hosszközépmetszete, a 2. ábra pedig annak harántmetszete az 1. ábra A—A vonalán. Az ábrákon 1 a tégely kiöntőpeireme, 2 a hűtött indukciós tekercs, 3 a tégely teste, 4 a szigetelő réteg, 5 az etemitréteg, 6 a tégely fenéklapja. A 2. ábrán látható a kétrészes 5 eternitréteg két felét elválasztó két darab 7 hosszhézag is. Az 5 eternitréteg példaképpen i összetétele: 10—25% azbeszt, 75—90% cement, példaképpeni falvastagsága pedig 5 mm. A 3 hőszigetelő réteg pl. salakgyapotból van, 2—10 mm vastagságban.; Az eternitréteg és a szigetelő réteg egymáshoz rögzítésére előnyösen vízüveget használunk. Hőszigetelő anyagul célszerűen olyant választunk,