150452. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek forrasztására

2 150.452 bői zsugorított porózus fém kapilláris szívó hatására. A porkeveréken kívül a résbe fémhálót, vagy fémbetétet is rakhatunk. A találmány szerinti forrasztó módszernek azzal, hogy a forrasztási résbe helyezett por-keverék előre nem tartalmazza a forrasztó, ill. itató fémet, az a célja, hogy a forrasztó fémmel zömmel nagyobb olvadáspontú és nagyobb szilárdságú fémporok a résben egy porózus, többé-kevésbé összefüggő szerkezetet adjanak. Ez biztosítja, hogy a szélesebb rések és az egy résen belüli ingadozások is tökéletesen feltöltődnek a megömlesztett forrasztó fémmel. A forrasztási résbe helyezett fémpornak tehát nem az a feladata, hogy ötvöződjék a forrasztó fémmel és hogy ezzel az ötvöződéssel növelje a forrasztási résben véglegesen kialakult forrasztó ötvözet olvadáspontiát. Fő feladata az, hogy a forrasztó fémmel átitatva nagyszilárdságú, rugalmas áthidalást adjon a két . forrasztandó felület közötti bizonytalan méretű résben. Ehhez szükséges, hogy a megolvadt forrasztó fém kellően nedvesítse a résbe betöltött fémporból ott előzsugorított fém vázat, amint porkohászati technikában jól ismeretes, (Pl. W—Cu érintkező anyagok.) A javasolt eljárás egyik kiviteli módja, hogy a porkeverékből pasztát készítünk és azzal bekenjük a forrasztandó fémfelületebet. A paszta ugyanis jól áthidalja a legnagyobb forrasztási réseket, kitölti a rés egyenetlenségeit. Keményfémlapka acéltesthez való forrasztásakor pl. nem szükséges a síkcsiszoló gépen a keményfémlapka illesztendő felületeit teljesen síkra csiszolni. A kaményfémlapka zsugorításából származó ún. foeszívódások, a keményfém zsugorítása okozta méretingadozások teljesen meghagyhatok, és csak az ún. zsugorítási „bőrt" (Simterhaut) ajánlatos akár kémiai módszerekkel, akár felmelegedést egyáltalán nem okozó, könnyed kézi csiszolással eltávolítani. A porkeverékből való paszta készítésére víz, alkohol, vazelin stb. használható. Az előzőekben ismertetett tulajdonságú porkeverékre példa a következő összetétel: 80% Fe, 12o/0 W. 4% Co. 4% Ag. Ebben az esetben a forrasztó, illetve az itató fém vörösréz, A porkeverékfoen egyedül az Ag olvadáspontja alacsonyabb mint az itató fémé. Az Ag szerepe az, hogy egyrészt elősegítse a nagyobb olvadáspontú alkotók zsugorítását azzal, hogy a zsugorítás folyékony fázis jelenlétében játszódik le, másrészt az, 'hogy a megolvadt forrasztó fém jobban nedvesítse az ezüsttel befuttatott forrasztandó felületeket és az ezüsttel befuttatott, előzsugorított nagyobb olvadáspontú fém vázat. A nagyobb olvadáspontú fém váz zsugorítása és itatása történhet pl. úgy, hogy az összeforrasztandó fémdarabok között paszta formájában elhelyezett porkeveréket az oxidációt gátló védőközegben előzsugorítjuk, majd az egész szerelvényt vagy a megolvasztott forrasztó fémbe merítjük egy-két percre, vagy a rés mellé helyezzük a szükséges mennyiségű forrasztó fémet és az egész szerelvényt oxidációt akadályozó védőközegben előnyösen H2

áramban a forrasztó fém olvadáspontját meghaladó hőfok fölé hevítjük. Másik módszer szerint az előzsugorítás és a forrasztó fémmel való itatás együtt is történhet ügy, hogy a pasztával bekent forrasztandó fémdarabokat kellően összeerősítjük, az itató fémet a forrasztási rés fölé vagy mellé helyezzük, majd az egész szerelvényt az oxidációt megakadályozó védőiközegben előnyösen H2

gázáramban, a forrasztó fém olvadáspontját meghaladó hőmérsékletre hevítjük. Némely esetben előnyöket biztosít a fémporkeveréknek, ill. pasztának a forrasztó fém olvadáspontjánál magasabb olvadáspontú anyagból készült háló- vagy lemezbatéttel való együttes használata is. Ilyenkor nemcsak a forrasztandó férni elül eteket kenjük be a pasztával, hanem a forrasztási rés közé helyezés előtt a betétet, vagy hálót is úgy, hogy a háló lyukait is kitöltjük vele. így a háló, vagy betét vastagságánál jelentősen nagyobb, egyenlőtlen szélességű rések hidalhatok át több biztonsággal, mint egyedül hálóval, vagy lemezbetéttel. Szemléltető példa a találmány felhasználására az ütve-forgatva működő egy- vagy töfofoérű keményfémbetétes bányafúrófej ek keményfém éleinek az acéltest résébe való beforrasztása. A keményfémlapkáról csak a felületi réteget távolítjuk el, majd nikkelezzük a lapkát. A paszta konzisztenciára készített, az előző példa szerinti porkeverékkel bekenjük a forrasztandó felületeket olyan vastagon, hogy a paszta kiegyenlítse a beszívódást és a méretingadozás okozta egyenlőtlenségeket. Megfelelő vastagságú ónozott vashálót választunk és azt is bekenjük a pasztával úgy, hogy az kitöltse a háló szemei közötti réseket. Az így előkészített hálót ráillesztjük a keményfém forrasztandó felületeire, majd a lapkát és a hálót együtt kézi erővel beszorítjuk az acéltestbe mart résbe. A forrasztófémet, ez esetben a vörösrezet a forrasztási helyek közelében a résen kívül, helyezzük el, esetleg a háló kiálló darabjába göngyöljük. A szerelvényt hidrogénben a réz olvadáspontja fölé hevítjük és néhány percig ezen a hőmérsékleten tartjuk. A lehűtést 'gyorsan hajtjuk végre, mert a kellően vastag és rugalmas, rézzel itatott vázszerkezet kiküszöböli a hőtágulási együttható különbségekből adódó feszültségeket is. A gyors lehűtés viszont lehetővé teszi, hogy a fúrófej acélanyaga kellő keménységű legyen a szükséges kopással szembeni ellenállás biztosítására. A keményfémlapkának a résből való kisajtolásával megállapítható, hogy a módszerrel igen jelentős szilárdságú, rugalmas, a teljes forrasztási felületre kiterjedő kötés készíthető nagy biztonsággal. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fémfelületek egymáshoz forrasztására, folyékony-fázisos zsugorítás alkalmazásával, azzal jellemezve, hogy a forrasztandó fémfelületek között létesített, a kapillárisnál nagyobfo, esetleg változó szélességű rést fémporral vagy fémporok keveré-