150452. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek forrasztására

Megjelent: 1983. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •sr -J^ ADALMI LEÍRÁS Nemzetközi osztály: B 23 k ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.452 SZÁM WE—245 ALAPSZÁM Magyar osztály: 49 h 25—33 Eljárás fémek forrasztására Nagy József kutatómérnök és dr. Welesz Rudolf kandidátus, Budapest Ä bejelentés napja: 1961. január 13. Két fémdarab keményforrasztásakor számos olyan probléma merül fel, melyeik »megoldása még ma is nehézséget okoz. A kifejlesztett különféle keményforrasztási módszerek ezeket a problémákat csak részben tudták magoldani. Az úgynevezett kapillar forrasztás hátránya, hogy a szűk rés miatt pontos illesztést kíván. Ez a hátrány fokozott mértékben érvényesül keményfémnek acéltesthez való forrasztásakor. Egyrészt a keményfém pontos, gépi csiszoló megmunkálást igényel, mely felületi hajszálrepedéseket okozhat, másrészt a keményfém és az acél különböző hőtágulási együtthatója miatt jelentős belső feszültségek keletkeznek a keményfém ben. A hajszálrepedések és a belső feszültségek felhasználáskor a keményfém idő előtti törését, csorbulását okozzák. A viszonylag pontos megmunkálást és ezen belül keményfémnek acéltesthez való forrasztásakor a keményfém pontos csiszolását nem lehetett elhagyni olyan forrasztási módszer esetében sem, amelyben a forrasztás előkészítésekor a forrasztandó felületek közé a forrasztási résbe a forrasztó fém porából készült pasztát helyeznek és a paszta a forrasztási hőmérsékleten megolvadva, biztosítja a kötést. Ennek a módszernek hátránya az is, hogy a forrasztás közben a forrasztandó felületeket össze kell szorítani, mert a forrasztó fém megolvadása és szétterülése után. a forrasztási rés részben üres marad és nem tölti ki forraszanyag. A különböző hőtágulási együttható miatti feszültségeket résziben kiküszöböli, de pontos megmunkálást kíván az az eljárás is, amelyben szélesebb forrasztási rést használnak és a résbe fémhálót, vagy lemez betétet helyeznek. A kötést ugyanis ilyenkor a forrasztási hőmérsékleten megolvadó, forrasztandó felületek és a háló közt elhelyezkedő forrasztó fém biztosítja. Ezért, ahol a forrasztási rés szélessége az esetleges pontatlan megmunkálás miatt jelentősen nagyobb a háló vagy a betét vastagságánál, nem kapunk kielégítő kötést, mert a megolvadt forrasztó fém csak vékony rétegben futja be mind a forrasztandó felületet, mind a hálót és nem biztosít összeköttetést a kettő között. Ennek a módszernek a hátránya a pontos megmunkálás mellett, hogy bizonyos esetben a forrasztandó felületeket forrasztás közben össze kell szorítani. Nehézségek tapasztalhatók hálós vagy betétes forrasztási eljárást alkalmazva olyan esetekben, amikor a forrasztási hely, ill. a forrasztási rés nehezen hozzáférhető, bonyolult alakú, vagy túl kicsi és a forrasztó hálát, vagy betétet nehéz elhelyezni benne. Keiményforrasztásikor gyakran problémát okoz a forrasztó fém viszonylag alacsony szilárdsága és oxidálódás vagy egyéb ok következtében a fémfelületek nem kellő nedvesítése a forrasztó fém által. A találmány szerint ezeket a nehézségeket úgy lehet megoldani, hogy a kapillar forrasztástól eltérően szélesebb forrasztási rést használunk és ezt a rést egy, a továbbiakban részletesebben ismertetendő fémpoirkeverékikel töltjük ki, majd a fémporkeveréket a porkohászati technikában ismert módon zsugorítjuk, zsugorítás után pedig megolvasztott fémmel átitatjuk. A forrasztási résnek porkeverékkel való kitöltése, majd a résben •előzsugorított porfceverék utólagos itatása a forrasztó fémmel szükségtelenné teszi a forrasztandó felületek pontos egymáshoz való illesztését és pontos megmunkálását. Itatás előtt a forrasztási résbe helyezett fémporkeverék nem tartalmazza magát a forrasztó fémet. Annái többségében nagyobb olvadáspontú fémporokból áll. A forrasztó fém a forrasztási résein kívül nyer elhelyezést és oda csak megolvadása után hatol be az előre odahelyezett porkeverék-