150449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sellak módosítására

Megjelent: 1933. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HDf "íj-SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.449 SZÁM Nemzetközi osztály: C 08 h VI—346 ALAPSZÁM Magyar osztály: 39 c SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás sellak módosítására Viílamosipari Kutató Intézet, Budapest, Klement Gottwald Villamossági Gyár, Budapest Feltalálók: Hevenesiné, Dr. Magyar Laura vegyészmérnök, Dávid Péter vegyészmérnök, Zoltánné, Dr. Windisch Klára vegyészmérnök, Szabady Jenő gépészmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1961. május 15. Az eljárás lényege az, hogy Bellakot szerves fémvegyületekkel való reakció útján módosítjuk. A szakirodalomban ismeretesek olyan eljárások, amelyek különféle reakcióképes vegyületekkel, vagy reakcióképes csoportokat tartalmazó mű­gyantákkal módosítják a sellak tulajdonságait. Egyik sem tesz említést azonban arról, hogy igen értékes tulajdonságokkal rendelkező lakk-alap­anyagot kapunk akkor, ha sellakot szerves fém­vegyületekkel hozunk reakcióba. A szerves fém­vegyületek két- vagy többértékű fémeknek, első­sorban alumíniumnak, titánnak és vasnak szerves vegyületekkel, mint pl. alkoholokkal, savakkal, fenolokkal, tautomer reagáló vegyületekkel kép­zett vegyületei. A szerves fémvegyületekkel rea­gált sellak különösen fémekhez igen jól tapad. Természetesen egyéb tulajdonságait, mint pl. te­rülőképesség, a bevonat fénye és rugalmassága még egyéb aktív vegyületekkel, pl. savakkal, ka­talizátorokkal, elsősorban műgyantákkal, vagy ezek keverékeivel befolyásolhatjuk. Azt tapasz­taltuk továbbá, hogy a végeredmény szempont­jából nem minden esetben közömbös,— műgyanta­kombinációk esetén —, hogy a sellakot előbb reakcióképes vegyületekkel, ill. műgyantákkal rea­gáltatjuk és azután szerves féímvegyületekkel vagy pedig fordítva. Az esetek legnagyobb részé­ben a két úton nyert végtermék között azonban nincs különbség. A reakciót lefolytathatjuk akár oldatban, akár olvadékban. A reakciót magasabb hőmérséklet előnyösen befolyásolja. Célszerű 1O0—400 C° kö­zötti hőmérsékleten, a hőmérséklettől függő ideig reagáltatnunk. A szemléletesség kedvéért alábbiakban a szaba­dalom védelmi körét nem korlátozó példákat ismertetünk: 1. példa: 10Ű.—20<yo -os sellak old. 0,5 stabilizált alümíniiumfenolát. Az oldatokat összekeverjük és az így nyert lakk merev csillámkészítmények ragasztólakkjaként használható. 2. példa: 40.— sellak 40.— epoxigyanta keveréket 130 C°-ig felmelegítjük állandó keverés közben, előnyösen nitrogénáramba ás tepsibe önt­jük. A kihűlt olvadékot 20,— súlyrészét 40.— sr. . etilalkohol és 40 sr. toluol keverékében feloldjuk. Ezután 1000.— sr. oldathoz 1.— sr. stáb. alumí­niumbutilátot adunk. A lakkot alumíniumlemezre kenve és 160 C°-on 1 órán át hőkezelve, rugal­mas bevonatot kapunk. 3. példa: 50.— sr. 20%-os sellakoldat, 20.— sr. 50%-os fenolhalohidrinfenolgyanta oldat 10.— sr. glicerin-adipinsav-butanol poliészter­gyanta (Sz: 4) 20.— sr. stab, alumíniumrezinát 1.— sr. stab, vaslinoleát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom