150446. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés tetszőleges ismeretlen, előnyösen betasugár dózisának meghatározására
Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG iirsfr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.446 SZÄM Nemzetközi osztály: G 21 VA—910 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 g 67 Elrendezés tetszőleges ismeretlen, előnyösen beta-sugár dózisának meghatározására VEB Vakutronik cég, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Schwaar Lothar oki. fizikus, Dresden (NDK) A bejelentés napja: 1960. szeptember 23. Német Demokratikus Köztársaságbeii elsőbbsége: 1960. június 1. A találmány dózis- és dózisteljesítménymérésnél előforduló nehézségek kiküszöbölésével foglalkozik, ami különösen ionizációs iszámláiócsöveknél gyakori. Ismeretes, hogy például a spektrumban a betasugár dózisteljesítménye nemcsak a mindenkor beeső részecskék számától, hanam azok energiájától is függ. Különösen ionizációs-számlálóesővel a dózis-teljesítmény mérése igein nehézkes, aminek az az oka, hogy a dózisteljesítmény ezen energiafüggőséget nem, illetőleg nem kielégítő mértékben veszik figyelembe. Ilyen mérések gyakorlatilag csak ionizációs kamrákban végezhetők el pontosan. A kiértékeléshez szükséges kiegészítő elektronika azonban igen költséges és a mérőeszközök nagy terjedelműek, valamint nagy súlyúak. Hordozható kivitelű, vagy különböző helyeken könnyen alkalmazható dózis, illetőleg dózisteljesítménymérők előállítása mind ez ideig nem volt lehetséges. Az ionizációs számlálócsövek, amelyeknek lényegesen kedvezőbbek az üzemi viszonyai, különösen azok nagy belső' erősítése, ée kis mérete, erre a célra nem volt alkalmazható, mert a dózis-, illetőleg dózisteljesítménymérést ionizációs számlálócsővel az említett energiafüggőséget figyelmen kívül hagyta. Vegyünk a számlálócső tengelyére merőleges rnonoenergetikus beta-sugárzást amely a számlálócső hosszirányában n0 részecske/cm konstans részecskesűrűséggel rendelkezik. Ez esetben a sugárzás dózisteljesítménye két méréssel állapítható .meg. Az első mérésinél a számlálócsőbe beeső részecskék teljes számát abszorbens nélkül mérjük, míg a második mérésnél a számlálócsövet egy arra alkalmas rekesszel oly mértékben takarjuk le, hogy a letakarás nélküli és a letakarással mért részecskék számának különbsége a tényleges fajlagos dózisteljesítmény mértékét adja. Mivel nagy — például béta-energiánál kisebb az egy részecskére eső dózisteljesítmény, 'mint kis betaenergiánál, azért nagy béta-energiánál a letakart számlálócső-rész kisebb, mint kis beta-energia esetében, mivel egy anyagban a nagy részecskeenergiának kisebb a közepes energiavesztesége az egységnyi (cm) átfutó úton, mint a kis részecskeenergiának. A találmánynak az a feladata, hogy a dózisteljesítménynek sugárzásenergiától való függőségét, különösen beta-sugárzásnál figyelembe vegye. A találmány alkalmazásával ezt oly módon érjük el, hogy egy számlálócsővel, vagy másfajta sugárzásdetektorral egymás után két mérést hajtunk végre. E méréseik közül az egyiket abszorbeáló anyag alkalmazása máikul, a másik mérést pedig abszorbeáló anyag .alkalmazásával végezzük el oly módon, hogy a számlálócső sugárzásbebocsátó felületét előnyösen könnyein felvihető abszorbeáló anyaggal látjuk el, mégpedig nagy energia esetén a számlálócsőnek kisebb részét, kis energia esetén pedig a számlálócső megfelelően nagyobb részét takarjuk le hatásosan. A találmány szerint tehát oly abszorbeáló anyagra van szükség, amely a mind erikori adott beeső sugárzás, például beta-energia sugárzás megfelelő részét abszorbeálja. Emellett abból a gyakorlatilag mindig kielégített feltevésből indulunk ki, hogy a sugárzás a teljes mérőfelületen eléggé homogén és lényegében a mérőfelületre merőlegesen beeső sugárzásiról van szó.
