150426. lajstromszámú szabadalom • Röntgenképerősítő berendezés a finomszerkezeti analízis céljára
2 150.426 rimt azáltal küszöböljük ki, hogy a képerősítő részeit tartó üveggömb sugárbelépő ablakként a lágy rötgensugárzást csak kevéssé abszorbeáló anyagot, pl. berilliumot vagy Lindemann-üveget tartalmaz. összehasonlításiképpen •közöljük a szükséges átmérőknél nehézségek nélkül betartható 0,2 mm vastagságú berilliumlemez Lindemann-üveg áteresztőképességi értékeit szemben az egyszínű röntgensugárzásával. Atengedőképesség D = I.'Io • 1O0 (%) Röntgen- Berillium Lindemannvonal üveg CrK „ 83 41 CuK a 86 66 MoK 0 99 95 A számértékek összehasonlítása a finomszerkezeti analízisben történő alkalmazása esetén a találmány szerint kialakított röintgenképerősítő nagy fölényét mutatja az ismert röntgenképerősítőkkel szemben. Ily berendezés előnyei a finomszerkezeti felvételi technikában nemcsak a 1! 0 S nagyságrendű nagy időmegtakarításban találhatók. Minthogy a találmány alkalmazásával lehetségessé válik a hajlított alakokat vizuálisan észlelni, a vizsgálati lehetőségeknek teljesen új területe nyílik meg, pl. változóan végbemenő folyamatoknál. Beállító munkáknál is az eddig szokásos eljárás jelentős lerövidítését teszi lehetővé. A találmány további jellemzője szerint a sugárbelépőablak nem — mint ahogy azt a röntgencsöveknél egyébként szokásos — kifelé, hanem befelé van gömbsüveg formájában domborítva. A készítménynek a gömbsüveg középpontjában történő elrendezése azzal az előnnyel jár, hogy a készítményből kiinduló elhajló sugárzás az ablakban minden irányban azonos abszorpciót szenved, miáltal a visszfények viszonylagos világosságának meghamisítását elkerüljük. További előnyt jelent, hogy a készítménynek az ablaktól való egyenlő távolsága és azonos ablakátmérő esetén az elhajló sugárzás nagyobb szöge érhető el, vagy hogy az elhajló sugárzás azonos szöge mellett az áblakátmérő és ezzel az ablafcvastagság is csökkenthető. A képerősítő primer-ernyőnek az ablaktól való távolsága, valamint az ablak és az ernyő átmérője célszerűen úgy vannak egymással összeegyeztetve, hogy az elhajló sugárzás legalább 9'0°~os sugárkúpját megfoghassuk. A primer-ernyőt emellett úgy kell kialakítani, hogy a speciális követelményeknek megfeleljen. Annak érdekében, hogy a primer-ernyő maximális fénykihasználását elérjük, a világítóanyag-réteg optimális vastagságát kell betartanunk. A felületnek világítóanyaggal való bevonása különböző világítóanyagok számára különféle és pl. ZnCdS/Ag számára 20 mg/cm2 . A fénykihasználás további növelése azáltal érhető el, hogy olyan világítóanyagot alkalmazunk, amely a szóban forgó színképtartomány tekintetében speciális abszorpciós tulajdonságai következtében különösen megfelel. A primer-ernyő fotókatód tartására olyan berendezések váltak ismeretessé, amelveknél tartószervként alumíniumlemezt alkalmazunk és ez a röntegnsugár útjában a primer-ernyő és a sugárforrás között fekszik. Ez az elrendezés olyan röntgenképerősítő számára, amelyek a finomszerkezeti analízisnál alkalmazásra kerülő lágy röntgensugárzásra érzékenyek kell hogy legyenek, nem használhatók, mert az alumíniumlemez mechanikus'szilárdsági okokból olyan vastagságú kell hogy legyen, amelynél a lags*' sugárzás nem kívánatos nagyfokú abszorpciója lép fel. Ezt a jelentékeny hátrányt a primerrendszernél úgy küszöböljük ki, hogy a találmány további jellemzője szerint a világítóernyőt fényáteresztő tartóra, pl. olyan vékony üvegfóliára helyezzük, amelynek másik oldalán a fotokatódot vittük rá. E tekintetben a, mechanikai és optikai követelmények között az üvegfólia tekintetében kompromisszumot kell kötni. Előnyösnek találtuk, ha az üvegfólia 50 /ím vastagságú volt. A kihasználás növelésére az áttekintő világítóernyőnél szokásos visszaverő burkolatot az ernyőn alkalmazhatjuk, mimellett megfelelő néhány /.un vastagságú, pl. berillium vagy alumínium kiválasztásával gondoskodás történik arról, hogy e rétegek röntgenabszorpciója elhagy hatóan kiesi maradjon. A rajz a találmány példaképpemi kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a találmány szerinti röntgenképerősítő egyik kiviteli alakját, a 2. ábra a találmány szerint előállított primerrendszer erősen felnagyított keresztmetszetét tünteti fel vázlatosan. Az 1. ábra szer kii elrendezésnél az 1 készítményből elhajlított 2 primersugárzás a 3 sugárbelépő ablakon át az 5 tartón elhelyezett 4 primer-ernyőre jut és azt fénysugáremisszióra gerjeszti. Az 1 készítmény és a 3 belépőablak között van elrendezve a 6 primer sugárfogó. Az 5 vékony, átlátszó tartó másik oldalán a 7 fotókatód található, amely a fényei osztásnak megfelelően a primeréernyőn elektronokat emittál. Ez az elektronsűrűség elosztás elektronoptikai leképzőrendszer segítségével — amely a 8 elektródából és a 9 anódból áll — erősen kicsinyítve a 10 végképernyőn kerül leképzésre, mely elektrongerjesztésre látható fényt emittál. Az egész elrendezés, elegendő falvastagságú üvegből készült 11 üvegedényben van elhelyezve. A 2. ábrán látható, a találmány szerint kialakított primerrendszer metszetéből kitűnik, hogy az 1. ábra szerinti elrendezésnél a röntgensugárforrás felé fordított, átlátszó 5 tartószerv oldalára a 4 primer világítóernyő van ráhelyezve, míg a tartó másik oldalán a 7 fotókatód található. Kiegészítésül a 4 primer világítóernyőnek a röntgensugárforrás felé fordított oldalán 12 vékony visszaverőréteg van, valamely, a sugárzást kevéssé elnyelő anyagból elrendezve. Szabadalmi igénypontok: 1. Röntgenképerősítő a finomszerkezeti analízis céljára, azzal jellemezve, hogy a képerősítő részeit tartalmazó üveggömb a lágy röntgensugárzást
