150423. lajstromszámú szabadalom • Folytonos működésű granuláló berendezés

Megjelent: 1963. augusztus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 -* Nemzetközi osztály: B 02 d ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.423 SZÁM Rí—217 ALAPSZÁM Magyar osztály: 30 g SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Folytonos működésű granuláló berendezés Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt, Budapest Feltalálók: Sándor Béla oki. gépészmérnök, Rakitovszky Tamás oki. gyógyszerész, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1980. október 13. A gyógyszeriparbain a tabletták anyagát a hatóanyag egyenletes eloszthatósága végett finom por alakjában állítják elő. A poranyag közvetlen tablettázása hátrányos, a tablettákká sajtolt anyagadagok nem egyenlők. E hátrány kiküszöbölésére a port nedves vagy száraz úton a porszemeknél nagyobb szemcsékké alakítják át, melyek már a gyakorlat számára elegendő pontossággal iablettázhatók. A száraz granulálás művelete három fázisból áll: a) ismert körhagyós tablettázó gépeken a granulálandó anyagot kis korong alakú összeálló testekké elősajtolják (brikettezik), b) az így nyert korongokat egy külön, tárcsás darálón megdarálják, c) végül a kapott keverékből kézi szitálással a granulát elkülönítik. | Ennek az eljárásnak többrendbeli hátránya van. * A sajtolás, őrlés és szitálás közölt .módja nagy porképződóssel jár. Az őrleményekben a szemcsék aránya igen rossz, alig 40—45%. A műveletek az anyag adagolásétól függően nem folytonosak, i hanem szakaszosak. A szemcséző berendezés a különálló gépegységek miatt igen terjedelmes, költséges és kezeléséhez több személy szükséges. Történtek már kísérletek az eljárás tökéletesítésére és a műveletek részbeni folyamatossá tételére. Egy ilyen javaslatot ismertet az 1,099.447 számú francia szabadalmi leírás, amely a külön berendezésben elősajtolt brikettek őrlését és a szemcsék osztályozását foglalja össze egy berendezésbe. Ennél a megoldásnál azonban, amely egyébként is csak az eljárás egy részét teszi folyamatossá, az őrlést szintén az isimert fogazott tárcsás darálóval végzik és a megdarált anyagot még keverő lapátok segítségével egy szitán préselik át, ezután kerül az aprított anyag az osztályozó szitára. Ennek a megoldásnak hátránya egyrészt, hogy a brikettek sajtolását külön berendezésben kell előzetesen elvégezni, másrészt az aprító berendezés bonyolult szerkezetű és rossz hatásfokú (az aprított anyagnak csak kb. 2'5%-a granula), emellett a berendezés csak szétszedéssel, igen . bonyodalmas művelettel tisztítható, ami a gyógyszeriparban különösen nagy hátrányt jelent. A találmány szerinti berendezés mindezeket a hátrányokat kiküszöböli, a por alakú anyagból valamennyi művelet (sajtolás), aprítás és szemcsék osztályozása) teljesein automatikus és folyamatos elvégzésével közvetlenül igen jó hatásfokkal adja a szemcsézett készítményt, emellett a berendezés igen egyszerű, szétszedés nélkül könnyen tisztítható, egy ezemély által kezelhető. Az aprító szervek célszerű kialakítása révén egyenletesen aprít és az előállítani kívánt szemcsék mennyiségi aránya tetemesen meghaladja az ismert eljárással kapott szemesem ennyiséget. A találmány szerinti folytonos működésű granuláló gép az alábbi öt, mechanikailag szervesen összefüggő részből áll: a) Poradagoló berendezés, mely a következő részekből áll: garat, (3) a feldolgozandó anyag befogadására, a garatba beépített keverő szerkezet (4) az anyag fennakadásának meggátlására, végül a garat alsó részébe beépített, rovátkolt adagoló henger (5), az anyag egyenletes adagolására. b) Elősajtoló hengerpár (7, 8), melyek szinkron és ellentétes irányú forgását a tengelyük végére szerelt, fogaskerékpár kapcsolódása biztosítja.