150413. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású térben mért különböző mennyiségek érzékelő szervének tömszelencementes membrános kivezetése
Megjelent: 1963. augusztus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL j 150.413 SZÄM Nemzetközi osztály: Magyar osztály: G05b ME-469 ALAPSZÁM 42 d 1 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nagynyomású térben mért különböző mennyiségek érzékelő szervének tömszelencementes membrános kivezetése MMG. Mechanikai Mérőműszerek Gyára, Budapest Feltalálók: György Zoltán oki. gépészmérnök, Verbényi Emil oki. műszermérnök, Helm László oki. gépészmérnök, budapesti lakosok l A bejelentés napja: 1961. március 8. A; gyors ütemben fejlődő gyártástechnológiai eljárások ellenőrzése és irányítása mind gyakrabban megköveteli nagynyomású tereikben különbőz^ mennyiségek, mint pl. folyadékszint, áramló mennyiség folytonos mérését. Ilyen esetekben a legna;gyobb probléma a mérendő mennyiség pillanat-értékével arányos, vagy valamilyen imás módon összefüggő ún. mérőjel kivezetése a nagynyomású térből. A mérőjel az érzékelő szervre hatq erő, vagy annak helyzete. Az ilyen célokra használt műszerek rendesen gömb, vagy merülőúszps, higanyúszós, vagy membrános, ill. csőmejmhrános kivitelűek. A legnagyobb proibléma az i úszóra, vagy membránra ható erő, vagy azok elráozdulásának pontos kivezetése a zárt térből. A | kialakult 'műszertípusok a problémát részben megkerülik, amennyiben elektromos vagy optikai úton, mozgó kivezetés nélküli, vagy pedig valamilyen torziós, membrános, vagy tömszelencés kivezetésű mechanizmust alkalmaznak. Az elektromos megoldások közül megemlíthetők a h iganyúszós távadók, ahol a mágneses úszó, anjiely a higany felszínen úszik, egy tekercs induktivitását változtatja, vagy pedig maga a higanyszint ellenállás változást idéz elő. A.z optikai megoldásokban tükörrel ellátott úsprát, vagy membránt alkalmaznak. Rögzített fényforrással megvilágítva a tükröt, annak legkisebb elmozdulása is észlelhető. Az úszó vagy membrán elmozdulás így íénymutatók alkalmazásával elolvasható. A torziós kivezetések közül megemlíthető az USA-ban a Barton Instrument Co., Németországban pedig a Hartmann és Braun cég által gyártott Barton-cella. Ebben a megoldásban a kivezető tengely egy vékonyfalú csövön keresztül csatlakozik a műszer mutató szerkezetéhez. A vékonyfalú QSŐ egyik vége a nyomás alatt álló ház belső falához rögzített, a másik vége a kivezető tengelyhez forrasztott. A vékonyfalú cső torziósán biztosítja a kivezető tengely sziögelfordulását. Az elektromos megoldásoknál a higany megkövetelt nagy tisztasági foka, a robbanásveszélyesség széleskörű alkalmazást gátló körülmény. Az optikai mejgoldásokinál a tükör és az ablakok tisztasága huzamosabb időn keresztül nem biztosítható. A torziós tengelyes kivezetésnél a kivezető tengely átmérője szükségszerűen vékony. Ezért könnyein görbülhet és csak kis erők áttételezésére alkalmas. A tömszelencés kivezetéseknél nem küszöbölhető ki a töirnszelence szivárgása. Leghaladottabbinak tekinthetők a tömszelencementes membrános kivezetéseik. Ezek eddigi megvalósítási formájukban többnyire szilfon, ritkábban síkmembránosak. Valamennyi eddigi ilyen megoldásnak hiányossága az, hogy a belső túlnyomásból származó kivezető membránra ható erőt, magának a mebrannak kell felvenni, ami értelemszerűen — elsősorban nagy statikus nyomások esetén — merev és hiszterézises membránokhoz vezet. Az előbb isimertetett hiányosságokat küszöböli ki az a megoldás, ahol a nagynyomású teret a külső tértől egy alakos, vagy sík fómmemforángyűrű választja el, úgy azonban, hogy a fémrnembrángyűrű külső széle a nyomás1 alatt álló házba rögzített, belső szegélyét pedig csavarkötéssel egy átmenő tengely fogja közre, úgy,
