150399. lajstromszámú szabadalom • Kétvezetékes, légnyomásos fék sínjárművekhez

150.399 3 Á fent említett helyzetben, ill. állapotban a 118, 114 és 120 szelepek zárt helyzetben vannak. Fékezéskor az 5 vezérlőszelep sűrített levegőt enged a 11 féklégtartályból a 15 fékhengerbe. Az 1 vezérlővezetékben létesített nyomáscsökkeratés a 102 hengertérben gyors nyomásesést eredmé­nyez. A 98 fúvóka olyan szerkezetű, hogy a sűrí­tett levegő a 104 hengertérből csak lassan tud a 102 hengertereikbe átjutni. A 100 dugattyú tehát süllyed és nyitja a 114, 118 szelepeket. A 104 hengertérből mármost a sűrített levegő eltávozik és a 110 fúvókán, 112 téren és 118 szelepesövön át a szabadba jut. Ilyen módon a 100 dugattyú mindkét oldalán azonos lesz a nyomás és a 114, 118 szelep megint zárul. A 122 vezetékben léte­sített megfelelő nyomásicsökkentés folytán a 128 rugó a 126 tűt a 124 fúvóka nyílásába nyomja. Az 1 vezetékben létesített nyomásemelés az ezután következő fékoldás folyamán megemeli a 100 dugattyút és ezzel nyitja a 114, 120 szelepet. Most a 92 légtartályból sűrített levegő áramlik a 94 és 112 tereken, valamint 122 vezetéken át a csökkentett nyílású 124 fúvókába és ebből az 1 vezérlővezetékbe. Ugyancsak levegő áramlik a 112 térből a 110 fúvókán át a 104 hengertérbe. Ha a sűrített levegő hozzávezetést az említett 1 vezérlővezetékbe, a mozdonyvezérlő-szelep segít­ségével megszakítjuk, akkor e vezetékben a to­vábbi nyomásemelkedést a 124 fúvóka fojtó ha­tása annyira lassítja, hogy a 104 hengertérben a nyomás a 110 és 98 fúvókákon át gyorsabban emelkedik mint a 102 hengertérben. Ezáltal a 100 dugattyú süllyed és a 114, 120 szelep zár. Ugyan­ekkor az 5 vezérlőszelep a 15 fékhengert a kí­vánt módon szellőztette. Ekkor az első oldási folyamat lezárult. Ha a sűrített levegő hozzávezetését a vezérlő­vezetékbe a mozdonyvezető-szelep segítségével nem szakítjuk meg, akkor a nyomás a vezérlő­vezetékben legalább oly gyorsan emelkedik mint a 104 hengertérben és így a 114, 120 szelep nyi­tott helyzetben marad. Ha a 112 térben és ezzel együtt a vezérlővezetékben egy bizonyos nyomás­határt túlléptünk, a 130 dugattyú kihúzza a 126 tűt a 124 fúvóka nyílásából, miáltal a nyomás­esés ellenére is a vezérlővezetékben, gyors nyomás­emelkedés keletkezik. Ha itt elértük a szabályo­zási nyomást, további levegő hozzávezetőé nincs. Ha a 98 és 110 fúvókákon át a 104 hengertérben is előállott fa szabályozási nyomás, a 114, 120 szelep ismét zár. Az 5 vezérlőszelep eközben a 15 fékhengert a külső levegővel kapcsolta. Az 1 vezérlővezetékbe juttatott nyomás kor­látozása vagy határolás végett, a 3. ábra szerinti szerkezetnél a 150 háromnyomású vezérlőszelep állandó nyomású kamráját, is fel lehet használni. Ez a 3. ábra oly megoldást mutat, amelynél a 17 töltővezetékben a rendes nyomás nagyobb mint a szabályozási nyomás és .a háromnyomású vezérlőszelephez 150 fékszelep tartozik. A szabá­lyozó szerkezettel kombinált 152 oldószelep a 154 és 156 csővezetékek közvetítésével kapcsolódik egyrészt az 1 vezérlővezetékkel és másrészt a 17 töltővezetékkel. Az oldószélepek szerkezeti ki­vitele szerint lehet azokat a 158 vezeték segít­ségével a fékhenger nyomásával vezéreim, vagy lehet a 2. ábra szerint a vezérlést a vezérlőveze­tékben levő nyomással végeztetni. A 160 vezeték a háromnyomásiú 150 vezérlőszelep állandó nyo­mású kamrájából a 152 oldószelepet tartalmazó nyomáshatárolóhoz vezet, amely a sűrített levegőt a 17 töltővezetékből a vezérlővezetékbe fékoldás folyamán csak addig juttatja, amíg az állandó nyomású kamrában a kívánt nyomás és ezzel együtt a vezérlővezetékben a szabályozási nyomás előáll. Ezzel, a 'berendezéssel lehetővé válik a ve­zérlővezeték különlegesen gyors ismételt feltöl­tése. A fékodási folyamat alatt az újrafékezés az 1. ábra szerinti kivitelnél a 79 légtartálynak, az 1 vezérlővezetékbe való szellőztetése után, a 2. ábra szerint pedig azonnal hatásossá válik. Az ezután következő fékoldásnál a szerkezet vala­mennyi kivitelnél a leírt módon működik. Szabadalmi igénypontok: 1. Kétvezetékes nyomólégfék sín jármű vekhez, nyomásviszonyai szempontjából közvetve működő vezérlővezetékkel (1) és ebbe sűrített levegőt táp­láló töltővezetékkel (17), azzal jellemezve, hogy a töltővezeték (17) és a vezérlővezeték (1) között a fékezési folyamatoknak megfelelő nyomással szabályozott, feloldás alatt az említett töltőveze­tékből a vezérlővezetékbe nyomólevegőt juttató vezérlőberendezés van. 2. Az 1. igénypont szerinti nyomólégfék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a vezérlőberen­dezésben a vezérlővezetékbe (1) juttatott levegő nyomását e vezeték szabályozási nyomására kor­tozó nyomáshatároló (152) van. 3. A 2. igénypont szerinti nyomólégfék kiviteli alakja háromnyomású vezérlőszelepként kialakí­tott fékvezérlő-szeleppel (150), azzal jellemezve, hogy a nyomáahatároló (152) a háromnyakú sze­lep (150) állandó nyomású kamrájával légvezető csatorna (160) révén kapcsolatban van, 4. A 2. és 3. igénypont szerinti nyomólégfék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a vezérlő­vezetétékbe (1) történő betáplálást szabályozó vezérlőberendezés a betáplálást csak a fékoldás alatt, egy előre meghatározott fékhengernyomás­nál nagyobb nyomáson lehetővé tevő szabályozó­berendezést (27) tartalmaz. 5. A 4. igénypont szerinti nyomólégfék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a szabályozó­berendezésben (27) egyrészt rugó (29) hatása alatt, másrészt a fékhenger nyomásának vagy egy ezzel arányos nyomásnak a hatása alatt álló dugattyú­val (31) ellentétesen vezérelt két szelep (33, 37) és (3:5, 39) van, melyek közül az egyik (35, 39) visszacsap ószelepipel (41) áthidalt oly szelep, amely a fékhenger-nyomás érvényesülésénél nyílik és nyomólevegő forrásából a levegőt visszacsapó­szelepen (47) át, egymással kapcsolt hengerterekbe (45 és 49) juttatja, a másik szelep (33, 37) pedig a hengerterek (49) egyikének szellőztető vezeté­kébe (61) van kapcsolva. 6. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti nyomólégfék kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a nyomólevegőt a vezérlővezetékbe (1) jut­tató eszközök szabályozószerkeziatet (96) tartalmaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom