150393. lajstromszámú szabadalom • Egyszerűsített, szervíz célokra alkalmas, video jelsorozatot előállító televíziós video képmintajel-generátor
amely a szabványos szinkrojelsorozat leiépítéséhez hasonlóan tartalmazza a sorszinkrojeleket, sorkiolt (Vidékét. elővállat, utóvállat, továbbá a képszinkrojelcket es képkioltójeleket. A képszinkrojel és a kepkioltójel a hálózattal merev szinkronkapcsola tban van. A szabványos szinkrojelsorozatíól éli érően a sorszinkrojelek szabídonfutnak egy LC rendszerű oszcillátorral pontosan és stabilan beállított 15625 Hz-es frekvencián. a kiegyenlítő jelok helyett is sorszmkroielek szerepelnek, a befűrészelt képszinkrojel helyett viszont egy széles gépszinkrojel szakasz van. A szabviir.yos és az egyszerűsített videó jelsorozatok ivszehasonlítását az !. ábra mutatja be. Az la. ábra a szabvány, az lb. ábra az egyszerűsített videó sorozat. Az 1. ábrán levő egyszerűsített videó jelsorozatból látható, hogy felépítése és a szabványos jelsorozat felépítése között viszonylag kicsi a különbség. A . 73bvány videó jelsorozathoz közelálló fenti egyszerűsített videó jelsorozat kialakításához az eddigi ismeretek alapján szokásos áramköri megoldásokkal a csőszám körülbelül leiére csökkenthető, amely a hoidozható szerviz készülék s -.empontiából míg mindig sok csövei jelent. A találmány tárgyát képező videó képmintajel generátorban olyan — az alábbiakban ismertetendő — megold:is kerül alkalmazásra, amelynek segítségével a fent említeti egyszerűsített videó képmintajel kialakítására csupán 5 ikercső szükséges. A 2. ábra a találmány szerinti videó képmin tájéi generátor blokk rajzát ismerteti. Az egyes blokkokat A-tól K-ig nagybot ükkel jelöljük. A 3. ábra a különböző blokkokban és áramkörökben létrejövő jelsorozatok hullámalakjait mutatja be. Az egyes, nem léptékhelyes hullámformákat a-tól k-ig kisbetűkkel jelöljük. A találmányt a 2. ábrán látható blokkraizzal kapcsolatom leírás ismerteti részletesen. Az A blokk e~v LC rendszerű oszcillátor, mely az a hullám formájú 15825 Hz-es. úgynevezett sorfrekvenciás szinuszjelet állítja elő. (15625 Hz a sorfrekvencia.) A B blokk hegyező áramkört tartalmaz. Ennek kimenetén továbbra is 15625 Hz-es. de már nem s>-ítv;szos hullámformájú jel jön létre. A hegyezes következtében egy kis folyásszögü. nagy amplitúdójú jel. a b hullámformájú negatív impulzus ;.lTktil ki. melynek impulzusszélessége a sorkioltójel szélességének felel meg. Ezzel a b jellel vezéreljük a C blokkban realizált, függőleges sávokat keltő multivibrátort. Ez a multivibrátor, amely közönséges katód. csatolt típusú a c hullámformájú 80—100 kHz-es négyszögjeleket állítja elő. A multivibrátort a B jel vezérli, és így a multivibrátorban a b jel negatív szakasza alatt azzal megegyező idejű nyugalmi (lezárt) állapot alakul ki, majd amikor a negatív impulzus megszűnik, a multi vibrátor elkezd szabadon ..csengeni’’ egészen addig, míg újabb lezáró impulzus nem érkezik. A C blokk (multivibrátor) kimenő jelét a c hullámforma abrázolja. Ezen jól megfigyelhetők a lezárt állapotnak megfelelő sorkioltó szakaszok. melyekre a későbbi jelképzés során a sorszinkrojelek kerülnek. Tekintve, hogy a b jelporozat amplitúdója a C blokk lezárásához szükséges értéknek több, mint húszszorosa, a lezárás és nyitás' átmenetei a függőlegeshez igen közelálló meredek hullámfrontot képeznek. A vízszintes sávképzés hasonlóan történik, mint a függőleges. A D jelű forrás (hálózat) 50 Hz-es (képfrekvenciás) hálózati szinusz jelet szolgáltai, melynek egy szakaszát a d hullámforma mutatja be. Az E blokk a B blokkhoz hasonlóan „C” osztályú hegyező módszerrel 50 Hz-es ismétlődő frekvenciájú nagy amplitúdójú e negatív impulzust állít elő, melynek talpszélessége kb. képkioltójel szélességű. Az így kapott e jel vezérli sz F vízszintes sávokat előállító katódcsatolt multivibrátort. amelyben az e jel negatív szakasza alatt azzal egyező szélességű (képkioltójel) idejű nyugalmi állapot alakul ki. Amikor a negatív impulzus megszűnik, az F multivibrátor elkezd rezegni és ez mindaddig tart, amíg a legközelebbi negatív impulzus újra le nem zárja. A multivibrátor kimenő jelét az f hullámforma tünteti fel. Az f hullámformán jól megfigyelhető a lezárt állapotnak megfelelő képkioleószakasz, melyre a későbbi jelképzés során a képszinkrojel kerül majd. A két vezérelt multi.vibrátor a „csengő oszcillátor” működése következtében stabil működésű — a szikrenizált multivibrátorok labilitási hibáitól mentes — négyszögjelforrás. A kapcsolás fent leírt kioltó működése következtében a négyszögjelekbe a sor, illetve képkioltó szakaszok bemásolódnak, s nincs szükség külön kioltó és sávjelkeverő fokozatokra. Az eddigi jelképzés során tehát létrejött á c függőleges sávjel, mely már tartalmazza a sorkioltó szakaszt is és az f vízszintes sávjel, mely tartalmazza a képkioltó szakaszt. A két jel koincidencia kapcsolású G összegezőben egyesül keresztsávokat előállító jellé. A G összegező fokozat kimenő jelét a g hullámforma ábrázolja. Látható, hogy a g hullámformából még hiányoznak a kioltó szakaszokra tartozó szinkrojelek. Az összetett szinkrojelek egy külön keverőben, a H jelű szinkrojelkeverőben alakulnak ki. A sorszinkrojelek a B hegyező kimenetén nyert b jel továbbalakítása után jönnek létre. A b jel a „K” előfeszített diódán való átjutása után a h hullámformára módosul, majd a H koincidencia kapcsolású szinkrojelkeverőbe jut. Mint látható, a K előfeszített diódán a b jelnek csak az alsó fele jut át. Ez a még mindig nagy amplitúdójú ..alsó fél" jel (h hullámforma) keskenyebb, mint a sorkioltó szakasz, amellett később kezdődik és hamarabb végződik annál. A nagy amplitúdójú jellel történő vezérlés következtében a H szinkrojelkeverő-kimenetén meredek oldalú sorszinkrojel alakul ki, mely a sorkioltójelhez az elő- és utóvállakat is biztosítja. A képszinkrojel előállítása következtében történik: Az E hegyező kimenetén kapott e impulzust differenciáljuk az I differenciáló blokkal, amely az i jelet eerdményezi, majd a pozitív szakasz eltávolítása után az i jel negatív része szintén a H szinkrojelkeverőbe jut. Az I blokk által végzett differenciálás olyan mértékű, hogy a H fezinkrojelkeverő kimenetén kb. képszinkrojel szélességű meredek ’ illámpontú impulzust hoz létre. A H keverő 1. nenetén kialakuló jelet a
