150384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-heterociklusos vegyületek előállítására
9. 150.384 rövidszénláncú aJkilcsoportot tartalmazó N-alkilacetamidok, N-alkil-formamidok, N-eikloalkil-acetamidok vagy N-cikloalkil-f ormamid ok jöhetnek tekintetbe. A (III) általános képletnek megfelelő vegyületek reakcióképes észtereit pl. oly módon állíthatjuk elő, hogy 2-arilmetoxi-iminodibennlek vagy 2-diarilmetoxi-iminodibenzilek alkálifém-vegyületeit alkilénglikoiok reakcióképes, előnyösen vegyes diésztereivel reagáltatjuk; ilyen alkilénglikol-diészterként pl. l-klór-2-bróm-etán, l-klór-3--bróm-propán, 1,2-diklór-propán, 1,2-dibróm-propán, l-klór-44>róm-n-bután, 1,4-dibróm-bután, l-^bróm-2-metil-3-klór-propán alkalmazhatók. Reagáltathatjuk az említett iminodibenzil-származékok alkálifém-vegyületeit a p-toluolszulíonsav, 2,4-dinitro-benzolszulfonsav vagy metánszulíonsav omega-halogénalkil-észtereivel is. El őállíthatj uk továbbá az említett reakcióképes észtereket oly módon is, hogy a fent említett alkálifém-iminodibenzil-sizármazékokat alikilénoxidokkal reagáltatjuk, majd az így kapott hidroxialkil-vegyületeket szervetlen sarvhalogenidekkel, arilszulíonsav-kloridokkal vagy metánszulfonsav-kloriddal hozzuk reakcióba, amikor is a 2-arilmetoxi- vagy 2-diarilmetoxi-iminodibenzil 5-haIogénalkil-, 5-arilszulfoniloxi-alkil-, ill. metánszulfoniloxi-alkil-szárraazékaihoz jutunk. A 2-arilmetoxi- és 2-diarilmetoxi-iminodíbenzilek, pl. a 24>enziloxi-iminodibenzil előállítása pl. oly módon történhet, hogy az iminodibenzilt kálium-nitrozodiszulíonát (Fremy-féle só) oldatával oxidáljuk, a kapott 2-oxo-10,ll-dihidro-2H-dibenzo(b,í)azepjnt redukáljuk vagy hidrogénezzük pl. metanolos oldatban Lindlar-íéle katalizátor jelenlétében, majd az így keletkezett 2-hidroxi-iminodibenzilt éterezzük ariimetanolok vagy diarilmetanolok reakcióképes észtereivel, valamely savlekötcszer jelenlétében, pl. benzilkloriddal alkoholos kálilúgos közegben. A találmány szerinti eljárással előállítható szekundér bázisok szervetlen vagy szerves savakkal, mint pl. sósavval, brómhidrogénsavval, kénsavvá], f oszf orsavval, metánszulf onsavv -il, etándiszulf ónsavval, ecetsavval, citromsavval, almasavval, borostyánkősavval, maleinsavval, fumársavval, borkősavval, bezoesavval vagy ítálsavval vízben oldódó sókat képeznek. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. A példákban a ,,részek" súlyrészeket jelentenek, ezek aránya a térfogatrészekhez olyan, mint g : cm3 . A hőmérsékleti adatok Celsiusr-fokokhan értendők. 1. példa: a) 7,5 rész 2-benziloxi-iminodibenzilt és 5,5 rész l-klór-3-brőm-propánt 150 tf.rész absz. benzolban oldunk és az oldathoz részletekben hozzáadjuk 1,5 rész nátriumamid toluollal készített szuszpenzióját, 53—©0'° hőmérsékleten. A reakcióelegyet ezután 16 óra hosszat keverjük ugyanezen a hőmérsékleten. Lehűlés után vizet adunk a reakcióelegyhez, a benzolos fázist elkülönítjük, vízzel alaposan mossuk, szárítjuk és bepároljuk, amikor is viszkózus olaj alakjában marad vissza az 5-{gamma-klór-propil)-2-benziloxi-immodibenzil. b) 8,5 rész fent klórpropil-vegyületet 25 tf.rész absz. benzolban oldunk és autoklávban 4 tf.rész 5° hőmérsékleten metilaminnal telített metanollal hevítjük 12 óra hosszat 80—90° hőmérsékleten. Lehűlés után az oldószert elpárologtatjuk és a maradékot vízzel elegyítjük, majd éterrel kimerítően extraháljuk. Az éteres kivonatból a bázisos anyagokat híg ecetsavval történő háromszoros kirázással vonjuk ki. Az egyesített ecetsavas kivonatokat meglúgosítjuk és éterrel kirázzuk. Az éteres oldatot vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A kapott olajszerű maradékot nagyvákuumban desztilláljuk, amikor is az 5-(gamma-metilamino-propil)~2-benziloxi-iminodibenzil 0,02 mm Hg-oszlop nyomás alatt 225° hőmérsékleten desztillál át. c) 3,4 rész fenti desztillátumot 9,2 tf.rész n-sósavoldatban oldunk, majd az oldatot metanollal 100 tf. részre töltjük fel. Az így kapott oldatot 1 rész 5%-os palládiumos aktívszén jelenlétében szobahőmérsékleten, kis nyomás alatt hidrogénezzük az elméleti mennyiségű hidrogén felvételéig. A katalizátort ezután kiszűrjük, a szüredéket bepároljuk és a maradékhoz' híg ammónia-oldatot adunk, lúgos reakció fellépéséig. A kivált kristályokat leszívatjuk és aicetonból átkristályosítjuk. Az így kapott 5-(gamma-metiIamino-propil)-2-hidroxi-ireinodibenzil 160°-on olvad. 2. példa: 25 rész 2-benziloxi-iniinodibenzüt 250 rész benzolban oldunk és az oldathoz 20 rész l-bróm-3--klér-2-metil-propánt adunk. Ehhez az oldathoz 50—55° hőmérsékleten, erélyes keverés közben hozzácsepegtetjük 5 rész nátriumamid toluollal készített szuszpenzió ját, majd az elegyet 16 óra hosszat tovább keverjük 60° hőmérsékleten. Lehűlés után a reakcióelegyet vízzel elbontjuk és a szerves fázist különválasztjuk. Ez utóbbit nátriumszulfáton szárítjuk, majd bepároljuk, amikor is maradékként 5-(ga;mina-klór-béta-metil-propil)-2-benziloxi-iminodibenzilt kapunk. 35 rész ; 5-(gam.ma-klór-'béta-metil-propil)-2-beínziloxi-iminodibenzilt 20! 0 rész 20%-os benzolos metiiamin-oldatban 16 óra hosszat keverünk 90— 100° hőmérsékleten, keverőművel felszerelt autoklávban. Lehűlés után a reakcióelegyet először vízzel háromszor mossuk, majd azt követően háromszor kirázzuk 50—50 rész 2 n ecetsavoldattal. Az egyesített savas kivonatot meglúgosítjuk és a különvált olajszerű terméket éterrel kioldjuk. Az éteres oldatot vízzel mossuk, majd szárítjuk és bepároljuk. A maradékot nagyvákuumban desztilláljuk, amikor is az 5-(gam! ma-metilamino-béta-metil-pr opil)-2-benziloxi-i:minodibenzil 0,0O5 mm Hg-oszlop nyomás alatt 223—225° hőmérsékleten desztillál át. 11 rész 5-(gamma-metilami:no-béta-metil-propil)-2-benziloxi-imiinodibenzilt 28,5 rész n-sósavoldat és 180 rész metanol elegy ében oldunk, majd az oldatot hidrogén-légkörben, 4 rész palládiumos aktívszén jelenlétében szobahőmérsékleten az elméleti mennyiségű hidrogén felvételéig rázatjuk. Ezután a katalizátort kiszűrjük és a szüredéket teljesen bepárolj sík, A maradékot kevés vízben
