150377. lajstromszámú szabadalom • Berendezés izzón folyó olvadékok, különsen kohósalak habosítására

150.377 beíúvató nyilasokon kell a vizet elvezetni saját súlyánál fogva gravitációs úton. Belátható, hogy az nem lehet tökéletes, amellett hosszadalmas is. A kiürítés gyorsítására enméil a 'megoldásnál sem kerülhető el a tálca közbeiktatott üres billentése, ami felesleges időt és munkát jelent és ami, ha a csapok vagy szelepek rosszul zárnak, hiábavaló, mert a tálcába ismét csak víz1 szivárog és a követ­kező öntésig víz gyűlik össze, ami robbanást vagy hibás öntést eredményez. Tehát ez a megoldás sem nyújt kellő .biztosítékot sem a robbanás el­kerülésére, sem a hibátlan termék nyerésére. Tökéletlen a habosító tálca oldalfalainak hűtése is. A falakat vízzel permetezik, a vizet a habosító víztől függetlenül külön vékony vezetéken táplál­ják, amely ha valamilyen okból eldugni, vagy a zárószelepet elfelejtik kinyitni, az oldalfalak hű­tés nélkül maradnak. Emiatt túlhevülnek, elgör­bülnek, a tálca idő előtt tönkremegy. A találmány mindezeket a hátrányokat kiküszö­böli. Olyan eljárásit és hozzávaló berendezést nyújt, amelynél a bármi okiból a. tálcába jutó haibosító folyékony közéig, víz, onnan önműkö­dően, folyamatosan eltávozik. Egyáltalán nem le­hetséges, hogy a tálcában víz gyűljék össze, még akkor sem, ha a szelepek — csapok — rosszul zárnak vagy nyitva vannak és a nyílásokon víz szivárog. Ezt a •találmány szerint azáltal érjük pl, hogy a habosító tálcát osztottan, .elemi részekből — mezőkből — állítjuk össze úgy, hogy az egyes elemek között rés maradjon, amelyen a tálcába jutó víz azonnal lefolyik az alatta levő gyűjtő­térbe — pl. medencébe. így még' nyitott szele­pekkel is csak a tálcaelemek felülete nedvesed­het meg, de sem azokon, sem közöttük víz fel nem halmozódhat. A találmány tárgyát 'képezi még a habosító tálca kettősen kiképzett oldalfalai és ezek belső hűtése oly módon, hogy a hűtővíz a habosító vízzel azonos és azzal együtt, egy időben áramlik a hűtőtérbe. A habosítás (megkezdésével a falak hűtése így önműködően megtörténik. Még további tárgya a találmánynak az eljárás foganatosítás! módja, .mely szerint az öntőüsit és a habosító tálca közé egy közbeeső ferde hely­zetű, ún. elötálaa van iktatva. Az előtálcába ön­tött salak olvadék azon szétomlik és onnan szét­terülve, egyenletes vékony rétegben ömlik a ha­bosító tálcába. Ezáltal a vékony rétegben emlő salak egyenletesebben bábosífhátó. További elő­nye, hogy megkíméli a habosító tálcát a mindig ugyanazon 'helyre beömlő olvadék káros hatásától. A találmány részleteit a berendezés egyik ki­viteli példájának a vázlatos rajzai alapján ma­gyarázzuk: Az 1. ábra a habosító tálca és az alapmeden­céiének keresztirányú .metszete'. A 2. ábra a tálca fenékeleim keresztmetszete. A 3. ábra a tálca felülnézete. A 4. ábra a haibosító tálca és az alapmeden­céjén ek keresztirányú metszete. A hosszirányában —1— tengelyek' körül billent­hető tálca —3— csővázához vannak hegesztve a —4— ,,T" idomok, amelyek az —5— tálcafenék elemeket — mezőket tartják. A tálcamezők a —6— felső, a —7— alsó és —8— oldalszegély­lemezek összehegesztésével vannak kiképezve. Az így kialakuló belső üreg képezi a vízteret, ame­lyet a vízvezetékrendszier a —3— csővázon és a —9— odavezetőcsockon keresztül nyomás alatt táplál. A —6— felsőlemez megfelelő távolságok­ban kis átmérőjű lyukakkal van átfúrva, amelye­ken keresztül a víztériből — habosítási műbelet során — nyomás alatt éles vízsugarak képződnek, amelyek a tálca-fenékre öntött izzó salakmasszába hatolva, ennek habosítását idézik elő. A —7— alsólemezhez a —9— odavezetöcsonk, a —10— karimával csatlakozik. Javítások alkal­mával a —9— csonkot leszerelve, a —10— ka­rima nyílásán keresztül az üzem folyamán az —5— tálcamező vízterében esetleg összegyülem­lett szennyeződés kiüríthető ési kitisztítható. Az —5— tálcamezőket a —4— „T" idomokhoz és ezeken keresztül a —3— 'billenőcsővázhoz, az —6— táleamezők sarkaiba behegesztett —11— szorítócsapokkal, a —4—• „T" idomokban fúrt lyukakon keresztül, a —12— szoirítóékek erősítik oda. A —12— szorítóékek sasszegszerűen széthajlít­ható, az összeszerelést megkönnyítik és különö­sen a gyors és biztos szétszerelést teszik lehetővé, amikor is — tekintettel a salakolvadék okozta korrózióra (lásd fentebb) — a csavarok alkalma­zása sokkal hátrányosabb lenne. A habosító tálca —13— oldalfalai vízhűtő kö­pennyel vannak kialakítva, amelyeket a —14— odavezető csonkok táplálnak a habosításhoz hasz­nálatos vízvezeték rendszerből, vagyis a —2— billenőtálca vízzel, nyomás alatt telített —3— csővázából. Az öntőtálca egész fenékfelületén — máskülön­ben — felgyülemlő víz, az —5— táleamezők kö­zött levő —15— résekéin keresztül távozik, a tálca alatt kiképzett —16— gyűjtőmedencébe és innen tovább a csatornába. A —17— öntőüstiből a salakolvadék a ferdén állítható szögben elhelyezett tűzálló téglával bé­lelt —18— előtáloálba ömlik, ott szétoszlik és széles .rétegben lefolyik a —2— billenő tálcába, majd onnan a .készitermék a —2— tálca billen­tésével a —19— tároló, ralkodóhelyre. A találmány előnyei az előzőekből kitűnnek. A habosító tálcában víz semmiképpen nem marad­hat vissza, mint ahogy egy szitában sem, mert az elérni részek között levő nyílásokon azonnal elfolyik. Az elemi -mezők felületén is csak annyi, amennyi annak éppen tapadó benedvesítését lehe­tővé teszi, mivel a többlet lecsurog róla. A salak­olvadék viszont nem juthat a 3—4 mm széles résekbe, mert amint a hűtött, nedves fenékelemek felületével érintkezik, azonnal megdermed, vé­kony réteg alakul ki, ami a salak lecsurgását meggátolja. így a robbanás veszélye önműködően el van hárítva. A tálca falainak hűtőköpenyes kialakítása és annak a habosító vezetékhez csat­lakozása lehetővé teszi a tálca egyenletes üzem­biztos hűtését. A tálcaelemek rögzítése, azok cse­rélését és tisztítását könnyítik meg. Az előtálca közbeiktatása pedig egyszerű eszközzel oldja meg a habosítás egyenletes, módját. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés izzón folyó olvadékok, különösen kohósalak habosítására az olvadékon keresztül fúvatott folyékony közeggel, célszerűen vízzel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom