150375. lajstromszámú szabadalom • Gázkisüléses cső
Megjelent: 1963. augusztus 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •W "íj-Nemzetközi osztály: H 01 j ÜKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.375 SZÁM EE—875 ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 f 82-87 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Gázkisüléses cső Egyesült Izzólámpa és Villamossági r. t., Budapest Feltaláló: Lakatos György mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1981. június 23. A találmány gázkisüléses csövekre, különösein fénycsövekre vonatkozik. A találmány célja gázkisüléses csövek, különösen fénycsövek oxidkatódja alkáli földféméinél gyújtáskor mutatkozó anyagfogyasztás csökkentése, ill. kiküszöbölése. Mint ismeretes, a tárgy szerinti gázkisüléses csövek begyújtásakor a következő jelenségek játszódnak le: Az elektródákon áram folyik át, amely azokat előfűti, majd az előfűtési után egy f észül tségiökés begyújtja a csövet. Abban az esetiben, ha a katódák kellően elő lettek fűtve, úgy hőmérsékletük elegendő ahhoz, hogy elektronokat emittáljanak, ami azt jelenti, hogy a begyújtást eszközlő feszültséglökés1 időpillanatában elegendő elektron van jelen a gyújtáshoz; szükséges elektronlavina számára. Ebben az esetben nem szükséges az, hogy a katóda egyéb fémrészeiből a lavina számára ionboimbázás révén szekundeirelektronok lépjenek ki. Abban az esetben azonban, ha az előfűtési nem kellő mértékű, úgy a gyújtás csak ilyen sízeikunderelektronok segítségével következhet be. A szeikunderelektronok kiváltásához szükséges ionboimbázás azonban az ionok energiájától függő mértékű katódporlódást sal jár. A találmány tulajdonképpeni célja a katódpoirlódás megakadályozása, ill. csökkentése kedvezőtlen gyújtási körülményeik mellett is. Ha M egyetlen beeső ion által szétporlott atomok száma és y az egyetlen beeső ion, által kiváltott szekunderelektronok száma, úgy felismerésünk szerint felállítható egy új K koefficiens, amely M k = — Y E koefficiens dimenziója atom/elektron és lényegileg az egy emittált elektronra vonatkoztatott fajlagos katódporlódást adja 'meg. Felismertük azt, hogy e katódporlódási koefficiensnek kell minimummal rendelkeznie ahhoz, hogy kedvezőtlen gyújtási körülmények mellett se legyen jelentős a katód porlódása. Gyakorlatilag a kitűzött célt ezen elméleti megfontolások alapján úgy érhetjük el, hogy a katódot hordozó fémrészek, ill. katódtartozékok oly fémből, vagy fémö tv özetekből vannak, vagy oly fém, vagy fémötvözetből álló felülettel vannak ellátva, melyek az ionbombázás hatására negatív polaritás mellett egy adott energiával beeső ion hatására minél kevesebb fématom katódporlódást eredményeznek, míg a kisülés megindulásához szükséges elektronlavirua megindításához elengedhetetlenül szükséges mennyiségű elektron katódból való kilépésekor ixgyanazon beeső pozitív ion bombázásainak hatására minél több ezek und ereldktron kilépést eredményeznek. Azt találtuk, hogy célszerű a gázkisüléses csövek katódtartozélkát képező fémrészieket, tehát pl. a tartókat, tartozékokat, mint pl. anódszarvakat, stb., pl. wolframból, vagy magnéziumból, vagy ezek valamely fémötivözetéből készíteni, vagy ezen anyagok egyikével felületileg bevonni. Miután a magnézium néha nem előnyös szerkezeti anyagként, így magnéziummal inkább bevonatokat célszerű képezni, míg wolfram esetében célszerűbb a fémrészeket ezen anyagból készíteni. Ebben az esetben rossz gyújtási viszonyok és kellő előfűtés hiánya esetén is a fellépő iombonibázás hatására oly mennyiségű szakunderelektron fog e fémrészekből kilépni, amely elegendő az elektron-
