150361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aranyfürdők stabilizálására

Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #"•»&• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.361 SZÁM AA-476. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 23 b Magyar osztálv: 48 a 5—6 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás aranyfürdők stabilizálására Állami Pénzverő, Budapest Feltalálók: Orgovány László vegyészmérnök (75%) és Solymár Károlyné vegyésztechnikus (25%), mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1982. április 14. A találmány tárgya eljárás fényesítő adalékanyagot tartalmazó aranyfürdők stabilizálására, és az így kapott fürdőkkel fényes aranybevonatok előállítására. Ismeretes, hogy kéntartalmú vegyületek, így pl. a nátriumtiaszulfát és a széndiszulfid aranyfürdőkhöz adagolvai növelik a katódosan leváló bevonat fényét. Bár a kéntartalmú fényező adalékok hatásmechanizmusa még _ nem ismeretes, kísérletileg igazolható, hogy egyes esetekben az adalékok, más esetekben pedig azoknak bomlástermékei fejtik ki a kedvező fényesítő hatást. Az eddigi fényesítő adalékok hátránya, hogy a velük készített fürdőkből nyert bevonat fénye rövid idő — általában egy-két hét — alatt leromlik, és az aranybevonaton kellemetlen elszíneződési jelenségek lépnek fel; az így nyert bevonat sem műszakilag, sem esztétikailag nem elégíti ki a vele szemben támasztott követelményeket. A fenti hátrányok kiküszöbölése céljából próbálkoztak kondenzációs termékeknek fényesítő adalékként történő felhasználásával. így pl. a 958 795 számú német, szabadalom sxéndiszulfidnak akroleinnel képezett kondenzációs termékét javasolja ilyen célra, míg az 1 008 079 számú német szabadalom szerint alkálixantátot reagáltatnak akroleinnel, és az így nyert terméket használják fel fényesítő adalékként. Ezek az adalékanyagok már hosszabb idig hatásosak, azonban a fürdő használhatósági ideje egyik esetben sem haladja meg az 1 hónapot. Ezért az ilyen termékekkel összeállított fürdők sem biztosítanak kielégítő hatást. Ismeretesek olyan aranyozó fürdők is, amelyeknek fényesítő adaléka nitrogéntartalmú vegyületekből áll. Ilyen célra ajánlanak pl. nitroguanidint és karbamidot, továbbá nitrogéntartalmú ecetsavszármazékokat. Ezeknek az anyagoknak előnye, hogy a velük készített fürdők valamivel stabilísabbak, mint a kéntartalmú adalékanyagokat tartalmazó fürdők, azonban fényesítő hatás szempontjából sokkal kevésbé előnyösek. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése érdekében olyan stabilizáló anyag biztosítása, amely mind a kéntartalmú, mind a nitrogéntartalmú fényesíő adalékok esetében hosszú időn keresztül fényes aranybevonat leválását biztosítja. A találmány alapja az a felismerés, hogy az aranyozó fürdők fényesítő adalékainak hatása hosszú időn keresztül biztosítható bizonyos szerves vegyületek segítségével. A találmány eljárás fényesítő adalékot tartalmazó aranyfürdők . stabilizálására, és az így kapott fürdők felhasználásával fényes aranybevonatok előállítására, amely abban áll, hogy a fürdőhöz szokásos komponenseken kívül legalább 0,001 mól/liter mennyiségben olyan szerves stabilizáló anyagot adunk, amely 2—8 szénatomot tartalmaz, és nem ugyanahhoz a szénatomhoz kapcsolva legalább egy amino és egy hidroxil szubsztituenssel rendelkezik, majd az arany ionok leválasztását az isimert módon elektrolitikus úton végezzük. Az így kapott fürdő legalább 1 évig biztosítja azt, hogy a fényesítő adalék kielégítő hatást fejtsen ki, és ezáltal ugyanazzal a fürdővel a fényesítő adalék pótlása mellett legalább 1 éven keresztül tükörfényes aranybevonatokat lehet előállítani.