150356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés relatív mennyiségek mérésére és regisztrálására
Megjelent: 1963. július 15. MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 CSUKSZ ÁGÜS TALÁL MÁIN YJ HIVATAL 150.356 SZÁM Nemzetközi osztály: G 01 n SO—707 ALAPSZÁM Magvar osztály: 21 e 1-14 Eljárás és berendezés relatív mennyiségek mérésére és regisztrálására Dr. Szőke József tud. munkatárs, Vajda János oki. elektromérnök, Hanga András üzemvezető, Vidra János eletkrotechnikus, valamennyien Budapesten A bejelentés napja: 1960. november 28. A találmány anyagok egy etalon anyaghoz viszonyított tulajdonságainak relatív mérésére hivatott. A találmány szerinti berendezés a mérési eredményeket indikáló csővoltmérő .mérésével egyidejűleg, vagy attól függetlenül a mérési eredmény (hányados) nagypontosságú regisztrálását biztostíja. A regisztrálás 'történhet 0—1,00 (0— —100%) tartományban, vagy ezen tartomány tetszés szerinti kinagyításában. Továbbá a regisztrálás történbet a mérési eredimónyekkel linearis, vagy adott függvény szerinti ordináta léptékben. A fenti viszonylagos mérést biztosító valamennyi berendezés az anyagok tulajdonságait jellemző elektromos jel-amplitudó változását hasznosítják. Ezen elv a kis jel-amplitudók esetén jelentkező zajviszonyok zavaró hatása miatt n':m szolgáltatja minden esetben a szükséges pontosságot. A találmány szerinti berendezés nem az amplitúdó változás jelenségét hasznosítja mérésre, hanem az amplitúdó változás következtében létrejövő fázisszög változást (fázisszög modulációt), így a zajviszonyok zavaró hatása a .mérési pontosságot egyáltalán nem, vagy csak igen kevéssé befolyásolja. A találmány szerinti fázismodulációs berendezés elvi működése a következő: Az etalon és a vizsgálandó anyag kérdéses fizikai jellemzőit, ezen jellemzőknek megfelelő átalakítóval egymáshoz képest K szöggel eltolt elektromos váltóárammá, vagy váltófeszültséggé alakítja át. Ezen két rnenynyiségnek — az etalonnak és a vizsgálandó anyagnak — megfelelő eletkromos jelet összegzi egyetlen valódi mérőjellé. Így a valódi mérőjel fázisszöge a vizsgálandó anyag fizikai jellemzőjének a függvénye lesz. Egyes fizikai jellemzők esetén pl. fényintenzitásoknál a berendezés nem alakítja át külün-külön, (az etalon és a vizsgálandó anyagnak megfelelő) fényintenzitásokat elektromos jellé, hanem mint azt a fény jellege megengedi, a K szöggel leltolt váltó fényintenzitásokat előbb összegzi, majd ezen eredő fényintenzitást alakítja át elektromos váltófeszültséggé — valódi mérőjellé. A berendezés mérésre nem ezt a valódi mérőjelet, vagy ennek felerősített értékét hasznosítja, hanem egy — az etalon és a vizsgálandó anyag fizikai jellemzőjével merev kényszerkaposolatbant levő referens jelekiből képzett hamis mérőjelet. A referens jeleket pl. egy kétfázisú referens jelgenerátor állítja elő, melynél a két fázisfeszültség egymáshoz képest a fenti K szöggel van eltolva. Ezen két referens feszültségből képezi a berendezés szervorendszere a hamis mérőjelet, amely érték fázisszög tekintetében teljesen megegyezik a valódi mérőjel fázieszögével. így a referens feszültségekből képzett hamis m érőjel komponensei arányosaik és hányadosuk megegyezik a kérdéses fizikai mennyiségek arányával. Ezen komponensek mérése és regisztrálása szolgáltatja a kérdéses fizikai mennyiségeket. A találmány az elvi működését tekintve két típusra osztható, egy A és egy B típusra. Továbbá típusokon belül Ai; A2 és Bi; B 2 kiviteli formáikra. Az A típusnál a valódi és a hamis mérőjelek közti szöghiba időmodulált impulzusokká van átalakítva, mely időmodulált impulzusokat az Aj típusnál egy váltófeszültségű szervorendszer hasznosít, míg az A2 típusnál egy egyenfeszültségű szervorendszer. A B típusnál a valódi és a haimis mérőjel közti szöghiba közvetlenül (időmoduláció nélkül) van hasznosítva, mégpedig a B i típusnál agy váltófészültségű — a B2 típusnál pedig egy egyenfeszültségű szervorendszer által.
