150345. lajstromszámú szabadalom • Padozatos szellőző berendezés

2 150.345 áruban annál egyenletesebb, minél rövidebb a leágazó mellékcsatorna. Ezért önmagában ismert módon célszerű a főcsatornával a padozatot két részre osztani oly módon, hogy a főcsatorna két oldalán vannak a leágazások. A főcsatornából a leágazások egyenletes légellátása akkor biztosítható, ha benne a nyomás kielégítően egyenletes. Mivel ez túlnagy keresztmetszeti méretű csatornát eredményezne, kisebb főcsatornát alkalmazunk azzal az elgondolással, hogy a csatorna keresztmetszetét a főcsatornába benyúló leágazó csatornával (mellékcsatorna) még jobban leszűkítjük. Ezzel elérjük, hogy a csatorna végén, ahol a nyomás egyébként emelkednék — mart a leágazásokba kerülő' levegő a főcsatornában az áramlási sebességet apasztja, mikor is a Bernoulli tétel szerint a nyomás növekednék — mégsem növekszik, mert a főcsatornán keresztben elhelyezett szűkítő mellékcsatorna-leágazások áramlási veszteséget, azaz nyomásesést okoznak. • A főcsatornán átvezetett mellékcsatorna megoldással végeredményképpen a nyomás egyenlőtlenségét az előírt értékhez képest + 5%-os eltérésen belül lehet tartani. Ennek megfelelően a találmány abban van, hogy a főcsatornának végig azonos keresztmetszete van és ezt közönként haránt elemeik szűkítik. A főcsatornán átvezetett melléikcsato'rnák oldalain kiképzett nyílások biztosítják a levegő bejutását a melíékcsat'Ornába, egyben e nyílások nagyságának megválasztásával meghatározna tóan beszabályozható a csatornák légellátása. A főcsatorna alakja, szilárdsági, légvezetési, kezelhetőségi szempontok miatt célszerűen fordított U betű (kapu alak). A leágazó melléfccsatornákat úgy jó kialakítani, hogy minél nagyobb keresztmetszeten juttassák a levegőt az áruba. A légbevezetést az áruba ugyanis úgy jó megoldani, hogy az áru között szabad felszínt kell képezni a csatorna széle mentén, amelybe felülről hatol be a levegő. A szemcsés 'anyag között ezabad felszín képződik minden felülről határolt vízszintes élnél, mert az áiru a nyíláson átöimölve megáll a rézsűszöge által megszabott ferdeségfoen. Régebbi és más konstrukciójú berendezéseken függőleges elosztócsatoirna falán készített kidomborított hasítások alatt képződött ez a szabad légbevezető felület. Ennek egyrészt elkészítése is nehézkes, másrészt az elegendő nagyságú nyílás — amely már nem okoz számottevő áramlási ellenállást —• nem helyezhető el közvetlenül a padlósíkon, tehát a légbevezetés, alatt is lesz áru. E hátrányok kiküszöbölése végett a mellékcsatornákat padlószint felett kétoldalt végigmenő hosszanti réssel készítjük el, lábakra állítva. A hosszanti résen a csatorna alá rézsűszöggel befolyó árut a légáram magával ragadhatja és a csatornát eltömítheti. Ezért a mellékcsatornákba célszerűen fenéklemezt is 'beépítettünk oly módon, hogy annak széle legalább egymagasságban van, de inkább magasabban helyezkedik el, mint a felső köpenynek a padlószint felett húzódó éle. A levegő nagyobb felületen történő bevezetésének további feltétele, hogy minél sűrűbben helyezkedjenek el az egymással párhuzamos mellékcsatornák. Annál kisebb lesz ugyanis a lég aláfúvás miatt előálló nyomásveszteség:, annál jobb é» egyenletesebb lesz a légcsere. A nagyon sűrű hálózat készítése és felállítása nagyon hosszadalmas és költséges, a nagyon ritka hálózat viszont nem biztosítja az egyenletes iégaláfúvást. Optimális megoldás érhető el, ha a mellékcsa tornák légkivezető nyílásainak egymástól való távolsága a szellőzött áru szemnagyságának 100—300-szorosa. A csatornák légkivezető nyílásaínak egymáshoz való közelítését a csat árnak eresz tmetszet célszerű kiképzésével is elősegítjük. Ebből adódik, hogy a csatornákat lapos, egyenlőszárú tompa háromszög, sokszög, vagy körkeresztmetszatűinek célszerű megválasztani. Ugyanakkor a csatornakeresztmetszetnek minél nagyobbnak kell lennie (hogy az áramlás vesztesége kicsi legyen), a csatorna kerületének pedig minél kisebbnek kell lennie (hogy a 'megvalósításhoz szükséges anyag minél kevesebb legyen). E szempontok szerint úgy találtuk, hogy előre felvett palást és fenéklemez vastagsággal a legegyszerűbb mellékcsatornakeresztmetszet az egyenlőszárú háromszög, ha csúcsszöge, vagy sokszög és körmetsizet esetén ezek szélső érintőjének csúcsszöge 90—120° szögértékek közé esik. A kezelhetőség miatt úgy a fő-, mint a mellékcsatornákat több részből célszerű összerakni. Az üzembiztonság elsődleges feltétele a csatornák megfelelő kapcsolata. Az eddigi megoldásoknál alkalmazott átlapolással egymást fedő elemek súrlódásos kapcsolata elégtelennek bizonyult, mert az áru ömlesztésekoir a csatornák elmozdultak s a csatornákba befolyt gabona a szellőzést megakadályozva, az áru káros minőségváltozását okozta. Nem tekinthető megoldásnak viszont az olyan kötés sein, ahol szerszámra vagy a csatornaelemhez állandóan nem rögzített alkatrészre van szükség, mert akkor a csatorna egyetemes használhatósága már korlátozódik. Továbbá az sem megoldás, ahol a csatorna hosszirányú elmozdítással zárható, oldható, mert gondatlan kezeléssel az összetolt részek szétcsúszhatnak. Ezért a kötésnek egyszerűnek, gyorsan oldhatónak, de megfelelően biztosítottnak is kell lennie, viszont tömítenie nem kell, mert a légszökés szellőzi az árut. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, ahol a fentiek alapján kialakított berendezés elrendezését az 1. ábrán, a főcsatorna keresztmetszetét és az átvezetett mellékcsatorna csatlakozását a 2. ábrán, a melláikcs&toma keresztmetszetét és kiképzését a 3. és 4. ábrán, a csatornák biztosító gyorskötéiseit pedig az 5. és 6. ábrán tüntettük fel. A találmány szerinti padozatos szellőzőberendezés általános elrendezésének formáját az 1. ábra jellemzi. A padozat sarkában (1) fallal és (2) zsáksorral elhatárolt területen kerül felállításra a (3) főcsatorna, amelynek befúvó (4) csonkja a falon kívül csatlakozik a ventillátorhoz. A főcsatornából ágaznak ki az (5) mellékcsatamák. A levegő bevezetése az e célra kiképzett (4) csatlakozáson keresztül kerül a szellőzőgépből a (3) főcsatornába, onnan az (5) mellékcsatornáiba, majd azok kivezető nyílásain keresztül a felette felhalmaüott gabonába, és annak felszínén távozik el.