150343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mangánércek feldolgozására

Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «ar \j. Nemzetközi osztály: C 21 b ADALMÍ LE ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.343 SZÄM NA—643 ALAPSZÁM Magyar osztály: 18 b 8-23 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás mangánércek feldolgozására Magyar Vasötvözetgyár, Zagyvaróna-Vízválasztó Feltalálók: Dr. Nahoczky Alfonz, oki. kohómér nök, Budapest (22%), Szalay János oki. kohómérnök, Zagyvaróna (22%), Horváth Antal oki. kohómérnök, Budapest (20%), Sziklavári János oki. kohómérnök, Miskolc (15%), Claus Alajos oki. kohómérnök, Budapest (7%), Horinka István igazgató, Zagyvaróna (7%) és Turesányi István oki. gépészmérnök, Budapest (7%) A bejelentés napja: 1961. június 28. A találmány mangánércek gazdaságos és termelékeny feldolgozására vonatkozó eljár 1st ismertet. Kis mangámtartalmú ércek feldolgozására az eljárás különösen eredményesen alkalmazható. Az ismert eljárások szerint általában 30—50% mangániartalmú érceket dolgoznak fel elektromos kemencében vagy nagyolvasztóban 30—80% mangántartalmú Fe—Mrn ötvözetekké. Az elektromos kemencében lefolytatott gyártás hátránya a nagymértékű elektromos energia felhasználás, ezért csak magas, legalább 50% mangántartalrnú ércek esetében alkalmazható gazdaságosan. A szénmentes Fe—Mn ferromangán ötvözet előállítására ilyen esetben is Fe—Si redukálószer alkalmazása szükséges, amely nagymértékű energia fehasználást igényel. Az üstökben végzett ún, nietallotermikuis eljárás hátránya ugyancsak a kivitelezéshez szükséges nagy 'mennyiségű és drága, redukálóanyag (fémalumínium) felhasználása, továbbá az a körülmény, hogy ez esetben is kizárólag jóminőségű mangánércek dolgozhatók fel és nincs gazdaságos lehetőség gyenge minőségű, pl. karbonátos vasmangán ércek feldolgozására. A találmány értelmében a fémoxidok részleges redukciójához és a meddő" megolvasztásához szükséges hőimemnyisiég nagy részét, a 'hasonló célra eddig nem alkalmazott vízhűtéses fémkohászati aknakemencéire hárítjuk, ezáltal az ércek feldolgozásához igényelt elektromos energia nagy részét meg lehet takarítani. További előnyként említjük meg, hogy az eljárásunkkal előállítható Fe—Mn Ötvözet mangántartalma magas, Ezt úgy biztosítjuk, hogy az érc beolvasztásánál, a hozaganyagok adagolásánál a fémkohászati kemencében, szükséges salak összetételét oly módon szabjuk meg, hogy külön vasoxid adagolása nélkül az ércben levő niangánoxidokat használjuk fel FeO helyett, salakösszetevőként, A találmány szerinti eljárás során az ércet a fémkohászati aknakemencéhez szükséges salak létrehozása céljából hozaganyagokkal és redukáló-, egyben olvasztóanyaggal, koksszal keverjük össze. A szokásos, olvasztást biztosító FeO—Si02

—CaO salakösszetétel meghatározásánál FeO helyett FeO' -f- MnO'-vallehet számolni. A redukáló koksz mennyiségét úgy választjuk meg, hogy a fémkohászati aknás kemencében az érc beolvasztása és a fémoxidok fémoxidullá való redukciója történjen meg. A kokszfogyasztás csökkentése érdekében a fémkohászati aknás kemencét előmelegített levegővel vagy oxigénnel dúsított levegővel működtethetjük. Részleges redukció elvégzése1

után az 1200 C°-on kapott híg folyós salakot kétféleképpen dolgozhatjuk fel. Egyrészt elektromos kemencében a fémoxidulok redukciójához szükséges íkokszimennyiség hozzáadása után 14:00—1600 C°-on végzett redukcióval 50—70% mangántartalmai Fe—Mn ötvözetet választunk ki. Másrészt eljárhatunk oly módon is, hogy bélelt üstben a fémkohászati aknás kemencéből kapott salakot, a fémoxidulok redukciójára szükséges mennyiségű fémalumíniummal, sziliciumtartalmú íémaiumíniummal, adott esetben kossszal és fémalumíniummal keverjük össze és 1500—1600 C°-on a termit reakció lefolyása után 30—70% mangán-