150341. lajstromszámú szabadalom • Ívoltó lemez és ívoltó kamra villamos kapcsolókhoz
Megjelent: 1963. július 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 "ÍJSZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.341 SZÁM Nemzetközi osztály: Magyar osztály: H 02 c - MO-445 ALAPSZÁM 21 c 28-53 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Ívoltó lemez és ívoltó kamra villamos kapcsolókhoz Erősáramú Gyártmányfejlesztési Intézet, Budapest Feltaláló: Molnár Ferenc villamosmérnök, Kistarcsa A bejelentés napja: 1960. július 27. A találmány ívoltó lemez és ívoltó kamra villamos kapcsolókhoz. Mint ismeretes, az ívoltó kamrák rendeltetése, hogy kapcsolók megszakításakor az érintkezők elválásakor képződő ívet minél hamarabb megszakítsák, ugyanekkor lehetővé tegyék az ívképződéssel járó gázok gyors távozását és biztosítsák az ív ártalmatlanná tételét. Vannak kétrészű ívoltó kamrák, amelyeknek egyik része az ívoltó kamra szigetelő teste. Ebiben a szigetelőtest két ho'mlokoldalán a szabadba torkolló nyílás, valamint a nyílásokat a szigetelőtesten belül egymással összekötő csatorna van. Az ívoltó kamra másik részét az ívoltó lemezek alkotják, amelyek a szigetelőtest csatornáját mintegy több részre osztják és ezzel az érintkezők elválását kísérő villamos ívet is részívekre bántják. Az ívet az ívoltó lemezekhez ívvezető lemezek, ezekhez pedig az érintkezőkhöz csatlakozó ívszarvak vezetik. Ilyen ívoltó kamrák mármost több változatban ismeretesek. Van olyan ívoltó kamra, amelynél az ívoltó lemezek sík lapokként vannak kialakítva és az ívoltó kamra csatornájába helyezve egyszerű lemezsort alkotnak. Ilyen esetben a csatorna keresztmetszete egymással párhuzamos több sávra van osztva, amelyeket egymástól egy-egy ívoltó lemez választ el. Jóllehet az ilyen, szerkezet a gyártás és szerelés szempontjából viszonylag egyszerű, villamos szempontból nem tekinthető kifogástalannak. Amint ugyanis az ív az ívszarvakon át az ívoltó lemezekből álló rendszerre jut és ennek lemezei között részíveikre szakad, az ív baladási irányában hátramaradó nesz ívek olyan áranihurkokat képeznek, amelyeknek mágneses erőhatása fékezőleg hat e részívek haladására. Ez érezteti lassító hatását a gázkiömlésre is. A gáz ugyanis a csatorna keresztmetszetét lényegében elzáró ívek miatt csak akkor tud kiömleni, amikor a viszonylag lassan haladó ív kialszik. Mindez az ívoltó kamra nemkívánatos melegedését okozza. E nehézség kiküszöbölése végett javasolták már az ív és a gáz haladásának irányában tekintve U-alakú ívoltó lemezek alkalmazását. Ebben az esetben tehát az ívoltó kamra csatornájának keresztmetszete ugyancsak sávokra van osztva, kétkét szomszédos ívlemez azonban az U-alak övrésze útján összefügg egymással, tehát az U-j alakú ívoltó lemezek öblében nam keletkezik ív. így a csatorna keresztmetszetének körülbelül fele szabaddá válik a gázkiőmlés számára. Minthogy azonban az U-alak övrésze a gázáramlás, illetőleg az ív haladásának irányával párhuzamosa» helyezkedik el, a részívekire nem hatnak a kiömlés irányában ható áramhurkok, ami az ívmozgást ismét kedvezőtlenül befolyásolja. Ehhez járul, hogy az ív teljes árama az övleimezen kénytelen áthaladni. Mindez tehát, ha viszonylag kisebb mértékben is, de az ívoltó kamra nemkívánatos melegedését okozza. Kedvezőbb viszonyokat igyekeztek biztosítani azzal, hogy olyan ívoltó lemezeket alkalmaztak,, amelyek oldalnézetben voltak U-alakúak, vagyis amelyeknél az övrészek a gáz áramlásának irányára harántirányban helyezkedtek el. Ezzel ugyan csökkentették a gázáramlás keresztmetszetét, de biztosították a kellő hurokhatást. A gázáramlás keresztmetszetének csökkentését az övrészben alkalmazott nyílással igyekeztek mérsékelni. Ez esetben tehát biztosítva van az áramhurkok megfelelő hatása és így a részívek viszonylag gyors mozgása, de ez csak a gázáramlási
