150331. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a glicinamid származékainak előállítására

150,331 képletű aminnal, majd. 1 mol Nrf-f képletű aminnal, vagy pedig y LÍ R-NH-CH2-CO-NC Rí képletű aminoeeetsiaívamkiokat legalább 1 mol HNX "R •( képletű aminnal reagáltatunk. A reakcióik .mindkét esetben magasabb hőmér­sékleten atamidezeseel ni.enn.eik végbe és az első esetében olyan glicinamidok keletkeznek, amelyek­ben mindkét R azonos, a. második esetben azon­ban olyan glicinamidok is előállíthatók, amelyek­ben az amin-nitrogénen levő H-csoport eltér az amid-nitrogénen, levő csoporttól. A glicinamidok előállításának egy további mód­ja az, hogy NH2 • CH2 • CO • Z képletű aminoecetsav-származékokat — e képlet­ben A" Z kisniolekulájú Í lkox:-csof>~rto*- -m e-' :!\ ' Hí csoportot jelent — Hal-1 ; képi ^u "a 'imn-Vo" 'n­helogenid ékkel, jeae/ütit-a fzeí^u^ >z amim­csoportot tartalmazd "e Ty.u-to'kk,' rtilAIk ah As az észterek esetébea a re keiőterra kehet ezután l-IN ( képletű aminnal reagáltatjuk. Végül, pedig a találmány szerinti glicinamid­származékokat olyképpen is előállíthatjuk, hogy H2 N-CH 2 CO-Z kép] etű aminoeeetsav-szárraazékokat megfelelő aldehidekkel vagy ketonokkal, nascens vagy kata­litikusan gerjesztett hidrogén j elemi étéiben végzett reduktív kondenzáció útján szekunder am.in.c ­csoportot tartalmazó vegyületekké alakítunk át és az észterek esetében a reakciőtermékeket ez­után. Hn'/ képlet szerinti aminnal reagáltatjuk. A főraafcciót követően a telítetlen alkil-, ciklo­alkil- vagy bicikloalkil-gyököket tartalmazó giiein­amidokat ismert módon, pl. naeeens vagy kata­litikusan gerjesztett hidrogén jelenlétében a meg­felelő telített vegyületekké hidrogénezhetjük. A találmány szerinti új glicinamidok bomlás nél­kül desztillálható, többnyire folyékony bázisok, s vízben kevéssé, a szokásos szerves oldószereikben azonban könnyen oldódnak. Sóik, különösen, szer­ves savakkal alkotott sóik formájában felületaktív tulajdonságokkal rendelkeznek és vizes oldatban babzanak. E bázisok néhány szervetlen sója némi­leg nem-poláris oldószerekben is oldódik. Az új vegyületeket alkalmazhatjuk savakkal alkotott addíciós sóik formájában is. Mivel a legkülönfélébb sóik alakjában használhatók fel, kemoterápiái 'alkalmazásuk a mindenkori köve­telményekhez igazodhat, mert módunkban áll az egyébként kevéssé oldható bázisokat vízben vagy zsírban különféle mértékiben oldódó anyagokká átalakítani. Az ilyen sók előállítására mind szer­vetlen, mind szerves savak felhasználhatók. Al­kalmas sek pl. a bklroklorklok, hidrobromidok, hidrojodidök, szulfátok, foszfátok, aminoszulfátok, acetátok, oxaiátok, laktátok, tartarátok, cifrátok, glukosiátok, mucinátok, oleátok, stearátok. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákon szemléltetjük: 1. példa; (2-Metil-2~hí?pten.il-6)-3m.ino-N-(2-metil-2-hepte­riihS)-N-{izopropii)-a,eetamid 32 g 6~amino-2-metíl-2~hepténhez {0,25 mól) hoz­záadunk 24 g klóracietíl-{2-micti.l-2-heptenil-6)-{izo­propiI)-amidot (0,1 mól). A reakció erős felmele­gedéssel jár, a hőmérséklet 80—90"-na emelked.; k. A reakció 180—190 C°-on 2 óra alatt teljesen lefolyik. A sötét színű reakciótermékhez lehűlése után 100 ml 2.n nátronlúgot adunk, imajd kétszer kirázzuk 100—100 ml éterrel. A káliumkarbonát felett megszárított, éteres oldatból az étert víz­fürdőn elűzzük, és a. maradékot vákuumban le­desztilláljuk. A primer amin. feleslegének vissza­nyerése után a (2-metil-2-beptenil-6)-amino-N­-(2-mr.til - 2-hepteml - 6) - N - (izopropil) - acetasmid, C6 R; 5 -NH-CH 2 -00-N (C 8 H ;5 ) <C 3 H 7 ) desztillál át. Ennek forráspontja 2 iron n3.aa1m.ason 183 C°. a kitermelés' az elméletinek 60—70%-a. A savanyú oxalát olvadáspontja 117 C°, a savanyú tartaráté 89 C°. Izoanriiaimino-.M-diizoiaimilaoe'tamid. Ugyanezzel az eljárással 109 g izoarnilaminből (1,25 mól) és 117' g klóracetildiizoanúlaoaiidból (0,5 mól) izoaírnilamino-N-diizoemilacetamid, CsHn • '•CH2 -CO-N{Cr,H n )9, állítható elő. Ennek forrás­pontja 3 nara nyomásom. 153—155 C°, a kiterme­lés az elméletinek 75—05%-a. A savanyú oxalál­jának olvadáspontja. 2C8 C° (bomlik). {2-M:etilheptik-€)-am.ino-N-(2-metilheptil-0)­-(izoamilVaeetamkí. Hasonló módon 19,4 g 6-ammo-2-m.e'til'heptáti­ból (1,5 mól) és 138 @ klőracetil-(2-m.etilheptil-6)­-(izo.amil)-airaidból (0,5 mól) {2-metíiheptil-6)-amino­-N-(2-metil'heptil-8>-{izoanűl)-acetam3dot, C8 H 17 • •NH-CH2 -CO-N<C s Hi7) (CsHn), kapunk. Ennek forráspontja 0',2 mm nyomáson. .138—192 C°, a ki­használás az elméletinek 75—85%-e A savanyú oxalátjának 95 C° az olvadáspontja. l°f] D mftd^-oU -d\_p> immo-T\T -bis/­' C J * L 1- rki T-I fV- .amid ?n " <\, i<i ' - ' 1 PI ' "• >khnt (0,25 mól) és «; 3 K'IOU M _ i -2 ik cnil-8)-airnidot (1 J m J1 ) ii- 1 ' - a {> 1 din t '-2-oktenil-8)­-an 1 >-* ' ' " 1 -n( "" °-i ' ti aJ-C^aceta'mid, Cn l J "ili Üld ' 'J.Iii t , uileikezik. En­, r í > j - i m -• ,. -. 1 ;ri "18—232 C°, 1 d t a' 1 L < 'mel 75- <J5 0 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom