150331. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a glicinamid származékainak előállítására
150,331 képletű aminnal, majd. 1 mol Nrf-f képletű aminnal, vagy pedig y LÍ R-NH-CH2-CO-NC Rí képletű aminoeeetsiaívamkiokat legalább 1 mol HNX "R •( képletű aminnal reagáltatunk. A reakcióik .mindkét esetben magasabb hőmérsékleten atamidezeseel ni.enn.eik végbe és az első esetében olyan glicinamidok keletkeznek, amelyekben mindkét R azonos, a. második esetben azonban olyan glicinamidok is előállíthatók, amelyekben az amin-nitrogénen levő H-csoport eltér az amid-nitrogénen, levő csoporttól. A glicinamidok előállításának egy további módja az, hogy NH2 • CH2 • CO • Z képletű aminoecetsav-származékokat — e képletben A" Z kisniolekulájú Í lkox:-csof>~rto*- -m e-' :!\ ' Hí csoportot jelent — Hal-1 ; képi ^u "a 'imn-Vo" 'nhelogenid ékkel, jeae/ütit-a fzeí^u^ >z amimcsoportot tartalmazd "e Ty.u-to'kk,' rtilAIk ah As az észterek esetébea a re keiőterra kehet ezután l-IN ( képletű aminnal reagáltatjuk. Végül, pedig a találmány szerinti glicinamidszármazékokat olyképpen is előállíthatjuk, hogy H2 N-CH 2 CO-Z kép] etű aminoeeetsav-szárraazékokat megfelelő aldehidekkel vagy ketonokkal, nascens vagy katalitikusan gerjesztett hidrogén j elemi étéiben végzett reduktív kondenzáció útján szekunder am.in.c csoportot tartalmazó vegyületekké alakítunk át és az észterek esetében a reakciőtermékeket ezután. Hn'/ képlet szerinti aminnal reagáltatjuk. A főraafcciót követően a telítetlen alkil-, cikloalkil- vagy bicikloalkil-gyököket tartalmazó giieinamidokat ismert módon, pl. naeeens vagy katalitikusan gerjesztett hidrogén jelenlétében a megfelelő telített vegyületekké hidrogénezhetjük. A találmány szerinti új glicinamidok bomlás nélkül desztillálható, többnyire folyékony bázisok, s vízben kevéssé, a szokásos szerves oldószereikben azonban könnyen oldódnak. Sóik, különösen, szerves savakkal alkotott sóik formájában felületaktív tulajdonságokkal rendelkeznek és vizes oldatban babzanak. E bázisok néhány szervetlen sója némileg nem-poláris oldószerekben is oldódik. Az új vegyületeket alkalmazhatjuk savakkal alkotott addíciós sóik formájában is. Mivel a legkülönfélébb sóik alakjában használhatók fel, kemoterápiái 'alkalmazásuk a mindenkori követelményekhez igazodhat, mert módunkban áll az egyébként kevéssé oldható bázisokat vízben vagy zsírban különféle mértékiben oldódó anyagokká átalakítani. Az ilyen sók előállítására mind szervetlen, mind szerves savak felhasználhatók. Alkalmas sek pl. a bklroklorklok, hidrobromidok, hidrojodidök, szulfátok, foszfátok, aminoszulfátok, acetátok, oxaiátok, laktátok, tartarátok, cifrátok, glukosiátok, mucinátok, oleátok, stearátok. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákon szemléltetjük: 1. példa; (2-Metil-2~hí?pten.il-6)-3m.ino-N-(2-metil-2-hepteriihS)-N-{izopropii)-a,eetamid 32 g 6~amino-2-metíl-2~hepténhez {0,25 mól) hozzáadunk 24 g klóracietíl-{2-micti.l-2-heptenil-6)-{izopropiI)-amidot (0,1 mól). A reakció erős felmelegedéssel jár, a hőmérséklet 80—90"-na emelked.; k. A reakció 180—190 C°-on 2 óra alatt teljesen lefolyik. A sötét színű reakciótermékhez lehűlése után 100 ml 2.n nátronlúgot adunk, imajd kétszer kirázzuk 100—100 ml éterrel. A káliumkarbonát felett megszárított, éteres oldatból az étert vízfürdőn elűzzük, és a. maradékot vákuumban ledesztilláljuk. A primer amin. feleslegének visszanyerése után a (2-metil-2-beptenil-6)-amino-N-(2-mr.til - 2-hepteml - 6) - N - (izopropil) - acetasmid, C6 R; 5 -NH-CH 2 -00-N (C 8 H ;5 ) <C 3 H 7 ) desztillál át. Ennek forráspontja 2 iron n3.aa1m.ason 183 C°. a kitermelés' az elméletinek 60—70%-a. A savanyú oxalát olvadáspontja 117 C°, a savanyú tartaráté 89 C°. Izoanriiaimino-.M-diizoiaimilaoe'tamid. Ugyanezzel az eljárással 109 g izoarnilaminből (1,25 mól) és 117' g klóracetildiizoanúlaoaiidból (0,5 mól) izoaírnilamino-N-diizoemilacetamid, CsHn • '•CH2 -CO-N{Cr,H n )9, állítható elő. Ennek forráspontja 3 nara nyomásom. 153—155 C°, a kitermelés az elméletinek 75—05%-a. A savanyú oxaláljának olvadáspontja. 2C8 C° (bomlik). {2-M:etilheptik-€)-am.ino-N-(2-metilheptil-0)-(izoamilVaeetamkí. Hasonló módon 19,4 g 6-ammo-2-m.e'til'heptátiból (1,5 mól) és 138 @ klőracetil-(2-m.etilheptil-6)-(izo.amil)-airaidból (0,5 mól) {2-metíiheptil-6)-amino-N-(2-metil'heptil-8>-{izoanűl)-acetam3dot, C8 H 17 • •NH-CH2 -CO-N<C s Hi7) (CsHn), kapunk. Ennek forráspontja 0',2 mm nyomáson. .138—192 C°, a kihasználás az elméletinek 75—85%-e A savanyú oxalátjának 95 C° az olvadáspontja. l°f] D mftd^-oU -d\_p> immo-T\T -bis/' C J * L 1- rki T-I fV- .amid ?n " <\, i<i ' - ' 1 PI ' "• >khnt (0,25 mól) és «; 3 K'IOU M _ i -2 ik cnil-8)-airnidot (1 J m J1 ) ii- 1 ' - a {> 1 din t '-2-oktenil-8)-an 1 >-* ' ' " 1 -n( "" °-i ' ti aJ-C^aceta'mid, Cn l J "ili Üld ' 'J.Iii t , uileikezik. En, r í > j - i m -• ,. -. 1 ;ri "18—232 C°, 1 d t a' 1 L < 'mel 75- <J5 0 ^